„Értékesítés” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 8., 21:18-kori változata

Angol megnevezés:sale, realization

Történeti modul

• 1936

a gazdaság nyerstermékei értékesülhetnek közvetlen eladással, a gazdaságban tovább feldolgozással és a gazdaságban való felhasználás útján. Az értékesítés módját főleg az ár és szállítási viszonyok szabják meg, azonkívül a gazdálkodónak a tőkeerőssége. Bizonyos termékek azonban minden körülmény között a gazdaságban kerülnek értékesítésre, illetőleg felhasználásra, ezek az állatállomány terjedelmes takarmányai, a cselédség terményjárandósága és a vetőmagnak szánt termények, valamint a termelt istállótrágya. Minél közelebb a piac és jobbak a forgalmi viszonyok, annál több terménynek közvetlen értékesítése válik lehetővé. Rossz forgalmi körülmények közt többször csupán további feldolgozás után lehet a termelést fejleszteni, pl.: szeszgyártás útján a burgonya-termelést, illetve -értékesítést, tejfeldolgozás útján a tehenészetet, illetve ezáltal a trágyatermelést és termésnövekedést. A mostani világválságban az agrárexport országok terményeinek értékesítése nagy nehézségbe ütközik úgy, hogy az állam vám- és kereskedelmi politikájával kifelé, befelé pedig különféle formában adott termelési kedvezményekkel kénytelen a gazdasági termékek értékesítését előmozdítani. A gazdasági termékek értékesítésében nagy szerepet játszanak a különféle értékesítő és fogyasztási szövetkezetek.[1]

• 1938

valamely áru eladása. Általában értékesítés alatt a nagybani eladást értik; főképpen mezőgazdasági termények kiviteléről szólva beszélnek értékesítésről. Tágabb értelemben azonban az értékesítés nemcsak eladás, hanem saját üzemben való további feldolgozás ( takarmány feletetése állathízlalásnál, gyári melléktermékek felhasználása) útján is történik. Devizakorlátozások és hadfelszerelési szempontok következtében úgy a jegybankok, mit az államok több országban a külföldi értékesítést korlátozták, illetve „irányították”. Ez a kereskedelem háttérbe szorulását és előjogokkal bíró vállalatok (kiviteli egyesülések, egykéz-alakulatok, szövetkezetek) előtérbe kerülését eredményezte. A külföldi értékesítést legtöbb országban államközi egyezmények szabályozzák, részben kontingensrendszer, részben valutáris megállapodás alapján. Az értékesítés terén nagy jelentősége van a kisbirtokosok és kisiparosok szempontjából az értékesítő szövetkezeteknek.[2]

• 1960

az értékesítés, azaz a realizálás a termékek eladása, az áru pénzzé tétele. A társadalmi termék értékesítéséhez meghatározott arányok szükségesek a termelés egyes ágait és a társadalmi termék egészének egyes részei között. A kapitalista gazdaságban az elkülönült termelők anarchikusan termelnek egy előttük lényegében ismeretlen piac számára; az értékesítés megvalósulásához szükséges arányokat állandóan megsértik; a termelés bővülése egyenlőtlenül megy végbe, az egyes termelési ágak közti arányok állandóan megbomlanak. Az áruk értékesítése ennek következtében állandó zökkenők, ingadozások közepette a termékek egy részének elpusztulása mellett valósul meg. A tőkés értékesítés ellentmondásai az időszakonként visszatérő gazdasági válságokban robbannak ki.- A szocialista gazdaságban az állam az értékesítéshez szükséges arányokat központilag tervszerűen alakítja ki, és az értékesítés mértékét és arányait is a tervben irányozzák elő. Magyarországon a termelőeszközöket gyártó üzemek befejezett termelésüket közvetlenül a megrendelő vállalatoknak adják át, rendszerint saját értékesítő szerveik vagy az iparág illetve a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó értékesítési vállalatok útján. A fogyasztási cikkeket a kereskedelmi vállalatok értékesítik. Az egyes vállalatok elfekvő készleteinek értékesítésével közvetlenül a vállalatok, illetve a szakosított készletező vállalatok foglalkoznak. Az éves áruforgalmi (értékesítési) tervet a Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal javaslata alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Az irányító szervek ezeket a terveket az egyes vállalatokra bontják le. A termelő vállalatok értékesítési terve a vállalati terv szerves része; éves és negyedéves bontásban készül.[3]

• 1967

a termékek eladása, az áru átalakulása pénzzé. A használati érték szempontjából az értékesítés azt jelenti, hogy az áru a termelőtől a fogyasztóhoz (felhasználóhoz) kerül, az érték szempontjából pedig azt jelenti, hogy a vételár kiegyenlítése is megtörtént.[4]

• 1968

árutermelő viszonyok közt a piacra került termék eladása, vagyis becserélése pénzre, ami a további termeléshez szükséges (nyersanyag, munkabér, stb.) vásárlásokat, s ezzel az új termelési ciklust lehetővé teszi. Tőkés viszonyok közt az érékesítés során jut hozzá a tőkés az értéktöbblethez, amely a munkában foglaltatik, mint a termelt érték és a munkabér különbsége.[5]

• 1987

a megtermelt áruk eladása, áruformából pénzformává változtatása, a termék társadalmilag szükséges voltának elismerése. A társadalmi össztermék értékesítésének feltétele, hogy az előállított áruk társadalmi szükségletet (szükségleteket) elégítsenek ki és a termelés feleljen meg mennyiség, minőség és választék tekintetében a piaci keresletnek (újratermelés). Az áruk országon belüli értékesítésével a belkereskedelem, országok közötti értékesítésével a külkereskedelem foglalkozik.[6]

• 1998

(közg.) áruk, szolgáltatások és szellemi termékek kereskedelmi forgalmazása adásvétel útján, vagyis pénzért történő eladása. A vállalkozás számára az értékesítés biztosítja a piaci realizációt, a befektetett tőke megtérülését. Ezért is kerül az érdeklődés előterébe a piac, valamint az értékesítés és a marketing, mint vállalkozási funkciók.[7]

• 2002

Termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása, pénz vagy más ellenértékért cserébe.[8]

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

• promóció

"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

• értékesítési ár
• értékesítési csatorna
• értékesítés nettó árbevétele
• értékesítési dokumentum
• értékesítési eredmény
• értékesítési eredményszámla
• készletgazdálkodás

"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

• realizálás (eladás)
• piaci információs rendszer (kiárusítás)
• értékesítési rendszer (forgalmazás)
• piaci folyamatok (bevételszerzés)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A történeti modulban felsorolt fogalmak között nem találtam ellentmondást, mert az idő előrehaladtával az értékesítés fogalma alatt mindig cserefolyamatot értettek.

Definíciós modul

• Az értékesítés egy olyan folyamat,amely az egyik szereplő szempontjából (termelő) pénzforgalommal, a másik szerplő számára (fogyasztó) áruforgalommal jár. A termelő az általa előállított árut megpróbálja eladni a vevőnek, ezáltal a vevő pénzhez jut.A vevő vagy felhasználja, vagy továbbértékesítheti azt. A termelő az áruért kapott pénzt újrabefektetheti és új árut állíthat elő, amit ismét értékesíteni tud pénzbevétel céljából. Tehát ez egy körforgás.

Tesztkérdések modul

• Igaz- e, hogy értékesítés során mindig pénzbevétel realizálható? IGAZ (hiszen a termelő a csere során pénzbevételhez jut)
• Igaz-e, hogy az értékesítés során csereforgalom bonyolódik le? IGAZ (mert a termelő az árut eladja a fogyasztónak, amiért cserébe pénzt kap)
• Helyes-e az az állítás, mely szerint az értékesítés csk az egyik fél számára hasznos? HAMIS (mert az egyik fél számára pénzhasznot, a másik fél számára áruhasznot jelent. Tehát mindkét szereplő számára hasznos.)

Ajánlott irodalmak modulja

Papír-alapú irodalom:

• Lidstone, John:Jövedelmezõ értékesítés: Értékesítés a piaci verseny feltételei között[9]
• Berács József, Ötvös Károly:Ipari marketing: Beszerzési és értékesítési stratégiák[10]
• Kiss János: Kereskedelemszervezés és technológia 1.: Kiskereskedelmi értékesítés[11]
• Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan [12]