„Külső információ” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Tesztkérdések modul)
(Ajánlott irodalmak modulja)
46. sor: 46. sor:
  
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
* ...
+
* Pető István: Informatika [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20858]
 +
* Pető István: Külső Információk kezelése[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20857]
 +
* Téglási Ágnes: Vállalkozói Információs Projekt továbbképző tanfolyam záródolgozatai[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20855]
 +
*...

A lap 2005. november 20., 22:29-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

  • 1972 Worthingtonszerint megkülönböztetjük a szűkebb környezetből származó információt, mely közvetlenül befolyásolja a szervezet működését és sokkal több vállalkozásra hat, mint a közvetett vagy tágabb környezetből származó információ. Az előbbibe tartoznak a versenytársak, partnerek, az ellátók, bedolgozók, illetve a szállítók vagy terjesztők
  • A külső információ alrendszerek képezik az informatika legfontosabbnak vélt területeit, hiszen ezeken keresztül teremtheti meg minden szervezet: 1. a piaci imázsát, tekintélyét, 2. a tényleges árbevételét ill. 3. a tevékenységéhez tartozó anyagféleségek időben, megfelelő minőségben és mennyiségben történő rendelkezésre állását.
  • A külső információs rendszer: A vállalkozások gazdálkodása során számos belső (azaz a vállalkozásnál felmerülő, alapvetően a saját állapotokat leíró) adat keletkezik, melyek egy részét a kötelező pénzügyi-számviteli információs rendszerek kezelik. Számos (a döntéshozatalt jelentősen befolyásoló, s kötelezően nem kezelendő) belső adat azonban jórészt csak a döntéshozó noteszében, fejében lapul. Ezek integrálása az információs rendszerekbe nem feladata a jelen projektnek. (Átfogó, MSZR- és GIS-alapú megoldási javaslatok az IIER kapcsán azonban megfogalmazhatók: http://miau.gau.hu/miau/46/ia2002full.doc.) A külső és a belső adatok közötti szürke zónát leginkább a CRM hatáskörében nyilvántartandó adatok jelentik, mely nyilván-tartások hatékonyságának javítása szintén nem része ezen projektnek. Külső adatként (illetve tudásként) a projekt keretében értelmezendő minden olyan adat és szolgáltatás, mely a vállalkozás környezetének állapotváltozásait írják le, így nem sorolhatók a pénzügy-számviteli munka és egy egyszerű CRM adatbázis hatáskö-rébe, mégis jelentéssel bírnak a döntéshozatal szempontjából. Ilyen pl. meteorológiai adatok, általános áradatok, műszaki katalógusok, egyéb – az objektumok összehason-lítását célzó – benchmarking adatok, stb.). A külső információs rendszer alapvetően a klasszikus, ill. az adat-vizualizációval kiegészített adattámogatási szintet (Data Support) célozza meg, hiszen nem támaszkodik olyan módszerekre, melyek az ada-tokból képletszerű (vö. szakértői rendszer, neurális háló) tudást állítanának elő döntés-támogatási (pl. előrejelzési céllal). A külső információs rendszer nézetei: A külső információs rendszert, mint egy tet-szőlegesen nagy halmazt lehet elképzelni, mely tartalmazza a külső állapotok, szolgál-tatások elérésének módját és ennek jellemzését (esetlegesen frissességét, felelősét, stratégiáját és kritikáját). Ebben a nagy halmazban bármit is megtalálni nehézkes és lassú. Ezért a külső információs rendszer fejlesztése során a fő cél a halmaz állandó bővítése, karbantartása (pl. megszűnt szolgáltatások törlése, inaktiválása) mellett a halmaz bármilyen kérdés kapcsán való gyors lekeresni tudásának biztosítása. A haté-kony találatelérést számos megoldás biztosíthatja, ezek közül az indexálás (vagyis az adatok és szolgáltatások bizonyos, fontos jellemzőinek megadása) jelenti a legfonto-sabb (emberi munkaigényes, de valóban célirányos) eszközt. Ennek érdekében alkal-maztuk azt a megoldást, mely során ugyanazt (illetve nagy részben ugyanazt) a hal-mazt – melyben tehát az agrárgazdaság szempontjából releváns online információfor-rások találhatók – több szempont (nézet, dimenzió, tématerület) alapján indexáltuk. Az alaphalmaz nem azonos minden nézet esetében, hiszen egyes források nem értel-mezhetők bizonyos dimenziókban. Emellett a navigáció (hipertext, menü, stb.) és a vizualizáció (pl. egyfajta BSC-elvű műszerfalat szimuláló színkódok) számos formája kerül még integrálásra az Info-Periszkóp szolgáltatásaiba.

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus

  • Strukturáltság (források indexálása)
  • Kiállítás(személyes megjelenésel való hozzájutási mód)
  • URL-katalógusok(Online forrás)
  • Secunder (kategória csoport)
  • ....

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus

  • Benchmarking
  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • A Külső Információ egy olyan adat mennyiség (információ halmaz) melyet a felhasználó egyén külső forrásokbol érhet el és ezzekkel szabadon rendelkezhet. Ilyen külső forrást lehet online (internet, online könyvát, internetes újság), offline (ujság, könyv, szóbeszéd), telekomonikációs eszközök (telefon).

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e hogy külső információt akár egy tv adásból is lehet szerezni?

(Igaz)

  • Igaz-e hogy a feltétlen reflex az hülső informácó hatására alakult ki?

(Hamis hisz a reflex az egy ösztönös cselekvés)

  • Igaz-e Miau WIKIpédia az nyújt küslő információt?

(Igaz)

  • ...

Ajánlott irodalmak modulja

  • Pető István: Informatika [1]
  • Pető István: Külső Információk kezelése[2]
  • Téglási Ágnes: Vállalkozói Információs Projekt továbbképző tanfolyam záródolgozatai[3]
  • ...