„Külső információ” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 24., 00:28-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1972: Worthingtonszerint megkülönböztetjük a szűkebb környezetből származó információt, mely közvetlenül befolyásolja a szervezet működését és sokkal több vállalkozásra hat, mint a közvetett vagy tágabb környezetből származó információ. Az előbbibe tartoznak a versenytársak, partnerek, az ellátók, bedolgozók, illetve a szállítók vagy terjesztők [1]

• 1996: A külső információ alrendszerek képezik az informatika legfontosabbnak vélt területeit, hiszen ezeken keresztül teremtheti meg minden szervezet: 1. a piaci imázsát, tekintélyét, 2. a tényleges árbevételét ill. 3. a tevékenységéhez tartozó anyagféleségek időben, megfelelő minőségben és mennyiségben történő rendelkezésre állását.[2]

• 2002: A külső információs rendszer:A vállalkozások gazdálkodása során számos belső (azaz a vállalkozásnál felmerülő, alapvetően a saját állapotokat leíró) adat keletkezik, melyek egy részét a kötelező pénzügyi-számviteli információs rendszerek kezelik. Számos (a döntéshozatalt jelentősen befolyásoló, s kötelezően nem kezelendő) belső adat azonban jórészt csak a döntéshozó noteszében, fejében lapul. Ezek integrálása az információs rendszerekbe nem feladata a jelen projektnek. (Átfogó, MSZR- és GIS-alapú megoldási javaslatok az IIER kapcsán azonban megfogalmazhatók: [3].
• 2003: A külső és a belső adatok közötti szürke zónát leginkább a CRM hatáskörében nyilvántartandó adatok jelentik, mely nyilván-tartások hatékonyságának javítása szintén nem része ezen projektnek. Külső adatként (illetve tudásként) a projekt keretében értelmezendő minden olyan adat és szolgáltatás, mely a vállalkozás környezetének állapotváltozásait írják le, így nem sorolhatók a pénzügy-számviteli munka és egy egyszerű CRM adatbázis hatáskö-rébe, mégis jelentéssel bírnak a döntéshozatal szempontjából. Ilyen pl. meteorológiai adatok, általános áradatok, műszaki katalógusok, egyéb – az objektumok összehason-lítását célzó – benchmarking adatok, stb.). A külső információs rendszer alapvetően a klasszikus, ill. az adat-vizualizációval kiegészített adattámogatási szintet (Data Support) célozza meg, hiszen nem támaszkodik olyan módszerekre, melyek az ada-tokból képletszerű (vö. szakértői rendszer, neurális háló) tudást állítanának elő döntés-támogatási (pl. előrejelzési céllal). A külső információs rendszer nézetei: A külső információs rendszert, mint egy tet-szőlegesen nagy halmazt lehet elképzelni, mely tartalmazza a külső állapotok, szolgál-tatások elérésének módját és ennek jellemzését (esetlegesen frissességét, felelősét, stratégiáját és kritikáját). Ebben a nagy halmazban bármit is megtalálni nehézkes és lassú. Ezért a külső információs rendszer fejlesztése során a fő cél a halmaz állandó bővítése, karbantartása (pl. megszűnt szolgáltatások törlése, inaktiválása) mellett a halmaz bármilyen kérdés kapcsán való gyors lekeresni tudásának biztosítása. A haté-kony találatelérést számos megoldás biztosíthatja, ezek közül az indexálás (vagyis az adatok és szolgáltatások bizonyos, fontos jellemzőinek megadása) jelenti a legfonto-sabb (emberi munkaigényes, de valóban célirányos) eszközt. Ennek érdekében alkal-maztuk azt a megoldást, mely során ugyanazt (illetve nagy részben ugyanazt) a hal-mazt – melyben tehát az agrárgazdaság szempontjából releváns online információfor-rások találhatók – több szempont (nézet, dimenzió, tématerület) alapján indexáltuk. Az alaphalmaz nem azonos minden nézet esetében, hiszen egyes források nem értel-mezhetők bizonyos dimenziókban. Emellett a navigáció (hipertext, menü, stb.) és a vizualizáció (pl. egyfajta BSC-elvű műszerfalat szimuláló színkódok) számos formája kerül még integrálásra az Info-Periszkóp szolgáltatásaiba.[4]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus
  • Strukturáltság (források indexálása)
  • Kiállítás(személyes megjelenésel való hozzájutási mód)
  • URL-katalógusok(Online forrás)
  • Secunder (kategória csoport)
  • ...

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus===
  • Információ
  • Internet
  • E-Learning
  • Multimédia
  • Ontológia
  • Tezaurusz
  • Modell
  • Online könyvtári szolgáltatások
  • …

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus

• Benchmarking
• ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A Külső Információ: olyan adat mennyiség (információ halmaz) melyet a felhasználó egyén külső forrásokbol érhet el és ezzekkel szabadon rendelkezhet. Ilyen külső forrást lehet online (internet, online könyvát, internetes újság), offline (ujság, könyv, szóbeszéd), telekomonikációs eszközök (televizió, telefon, rádió)

• Információs szövetkezés: A cégek külső információs rendszerei, melyek segítségével megkísérlik a külvilágból a cég számára fontos információkat kiszűrni, ritkán költség-hatékonyak, ha egyetlen cég akarja magára vállalni ennek kialakítását. Az információs szövetkezés, mint költségcsökkentő tényező kézenfekvőnek tűnik, még akkor is, ha már az is gyanús lehet, hogy ki mi után érdeklődik.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a külső információk, az extraprofit, az információs szövetkezés között?

Definíciós modul

• A Külső Információ egy olyan adat mennyiség (információ halmaz) melyet a felhasználó egyén külső forrásokbol érhet el és ezzekkel szabadon rendelkezhet. Ilyen külső forrást lehet online (internet, online könyvát, internetes újság), offline (ujság, könyv, szóbeszéd), telekomonikációs eszközök (telefon).

Tesztkérdések modul

• Igaz-e hogy külső információt akár egy tv adásból is lehet szerezni?(Igaz, mert a tv adás maga is egy külső információs forrás)
• Igaz-e hogy a feltétlen reflex az hülső informácó hatására alakult ki?(Hamis hisz a reflex az egy ösztönös cselekvés)
• Igaz-e Miau WIKIpédia az nyújt küslő információt?(Igaz, mert a Miau WIKIpédia külső információs rendszereket tartalmaz )
• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• Pető István: Informatika [5]
• Pető István: Külső Információk kezelése[6]
• Téglási Ágnes: Vállalkozói Információs Projekt továbbképző tanfolyam záródolgozatai[7]
• ...