„Vita:Heurisztika” változatai közötti eltérés
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A történeti listát új forrással egészíteném ki: | A történeti listát új forrással egészíteném ki: | ||
'''n.a.:'''"Algoritmusba foglalt feladatmegoldó módszer, amellyel új problémákat automatikusan meg lehet oldani."[http://infosz.freeweb.hu/iszeh.htm]--[[User:Doresz|Doresz]] | '''n.a.:'''"Algoritmusba foglalt feladatmegoldó módszer, amellyel új problémákat automatikusan meg lehet oldani."[http://infosz.freeweb.hu/iszeh.htm]--[[User:Doresz|Doresz]] | ||
| + | |||
| + | A következőkkel egészíteném ki a történeti modult: | ||
| + | Heurisztika: a problémamegoldás, a felfedezés, a feltalálás, felismerés alkotó tevékenységének törvényszerűségeit és módszereit tanulmányozza. A heurisztika általában olyan eljárások tanulmányozását tűzi ki célul, amelyek függetlenek az eljárások konkrét tárgyától és mindenféle feladatra alkalmazhatók. A heurisztikus okosodás célja a kitűzött feladat megoldása: nem végleges és szigorú, hanem csak átmeneti és plauzibilis, sokszor sejtekből indul ki és eredményesen alkalmazza az indukciós és az analogikus módszereket.[http://64.233.183.104/search?q=cache:StkxafnNihgJ:gisfigyelo.geocentrum.hu/informatika/kisokos_heurisztika.html+heurisztika&hl=hu] | ||
| + | Gabi | ||
A lap 2005. december 11., 16:28-kori változata
- A történeti modulból hiányoznak a katalóguson keresztül megadott hivatkozások...
- Az ontológia modul 3. típusánál zárójelben a közös halmazba tartozó elemeket meg kell adni...
- A tesztkérdésnél válasz is kell (ill. a téves esetre szóló magyarázat).
- Minden dokumentumra a katalóguson át kell hivatkozni (az ajánlott irodalmaknál is)...
--PL 2005. november 20., 20:41 (CET)
Javaslat: A történeti listát új forrással egészíteném ki: n.a.:"Algoritmusba foglalt feladatmegoldó módszer, amellyel új problémákat automatikusan meg lehet oldani."[1]--Doresz
A következőkkel egészíteném ki a történeti modult: Heurisztika: a problémamegoldás, a felfedezés, a feltalálás, felismerés alkotó tevékenységének törvényszerűségeit és módszereit tanulmányozza. A heurisztika általában olyan eljárások tanulmányozását tűzi ki célul, amelyek függetlenek az eljárások konkrét tárgyától és mindenféle feladatra alkalmazhatók. A heurisztikus okosodás célja a kitűzött feladat megoldása: nem végleges és szigorú, hanem csak átmeneti és plauzibilis, sokszor sejtekből indul ki és eredményesen alkalmazza az indukciós és az analogikus módszereket.[2] Gabi
