„Szoftver” változatai közötti eltérés

A lap 2006. december 17., 23:21-kori változata

A szoftver fogalma, csoportosítása

Definíciós modul

A számítógép hardver elemeinek működtetését végző programokat nevezzük szoftvernek. A hardver, a szoftver és a megfelelő képzettségű személy együttműködésének köszönhetően végzi el feladatait jól a számítógép.

Történeti modul

A számítógép hardvere önmagában csak az áram fogyasztására képes. Régebben az áram haladási irányával, az egyes elemek meghatározott sorrendű kapcsolásával határozták meg a feldolgozás menetét. Ezt nevezzük huzalozott logikájú programozásnak. Ez a többcélú készülékek használata esetén már járhatatlan út, hisz a számítógép ilyen programozását csak a hozzáértő, felépítését és működését teljes mértékben ismerő ember lenne képes elvégezni, nem is beszélve az alkatrészek kicsiny mérete miatti hozzáférési problémákról. A megoldás a szabadon programozható számítógép, a tárolt program, amely Neumann egyik elve volt. A konkrét feladatok megoldására alkalmas programokat csoportosítani szokás.

Szoftvertípusok

BIOS ( Basic Input/Output System ) A számítógép megvásárlásával az alapvető funkciókat biztosító programot is megkapjuk, a BIOS-t ( alap be- és kiviteli rendszert ). Mivel e nélkül a számítógép működésképtelen, ezért ez a program egy ún. ROM-ban ( Read Only Memory, azaz csak olvasható memória ) foglal helyet, amit az alaplapba beültetve kapunk meg. E program feladata a számítógép egységeinek ellenőrzése, alapfunkcióinak irányítása, a gépi szintű folyamatok vezérlése, valamint az ember és a gép közötti kapcsolatot megteremtő program keresése.

• Operációs rendszerek

Az operációs rendszernek nevezett programot kisebb gépek esetében szintén ROM-ba égetve kapjuk meg, de egyre inkább már külön kell megvásárolnunk. Az IBM PC gépcsalád első tagjai számára a Microsoft cég készítette el ezt a programot, és mágneslemezen tárolva forgalmazta, innen származik a lemezről futó operációs rendszer, röviden DOS ( Disk Operating System ) elnevezés. Ma már több cég is gyárt DOS programot, ezért a Microsoft cég által készített operációs rendszert MS-DOS-nak nevezzük. Ennek több verziója is használatos, amelyek grafikus felhasználói felületet nyertek a MS-Windows-zal. Együttműködve egy hálózati munkát lehetővé tevő szoftverrel, mint például a NOVELL NetWare programmal, már a gépek közötti kapcsolat kiépítésére is képessé válik a DOS. Ma már mikroszámítógépeken is elterjedt UNIX operációs rendszer, amely igen rugalmas alkalmazhatóságú. Az UNIX egymaga nyújtja a felsorolt összes szolgáltatást. Az operációs rendszer alapfeladatai: - a gépi erőforrások kezelése; - a programok működtetése; - a feldolgozás ütemezése; - az adatok kezelése és átvitele; - párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével; - a programok, adatok biztonságos tárolása; - működési zavarok jelzése, kezelése.

• Alkalmazói szoftverek

Valamilyen speciális feladat megoldására, vagy a felhasználó munkájának megkönnyítésére teszik alkalmassá a számítógépet. A fontosabb alkalmazási területek: a) szövegszerkesztés, -feldolgozás, kiadványkészítés; b) adatbázis-kezelés, döntés-előkészítés; c) táblázatkezelés, információ grafikus megjelenítése; d) számítógéppel támogatott tervezés, gyártás, raktározás stb.; e) számítógéppel támogatott oktatás és szimuláció; f) szórakoztatás, játék; g) hasznosságok, szerszámok ( utility, tools ): az operációs rendszer hiányosságainak h) pótlása, használatának kényelmesebbé tétele.

• Fejlesztő rendszerek

Az operációs rendszert és az alkalmazásokat programozók készítik valamilyen programozási nyelven. Ezeket a nyelveket a számítógéphez való közelisége szerint szokás csoportosítani. A közvetlenül 0 és 1 jelek sorozataként előálló jelsor a gépi nyelv. A CPU-ban tárolt utasításokat használjuk ekkor. Az assembly vagy gépi kód már egy köztes programon keresztül hajtódik végre. Más néven ezek az alacsony szintű nyelvek. A közepes és magas szintű nyelvek utasításai fordítók ( compiler-ek ) vagy értelmezők ( interpreter-ek ) közreműködésével hajtódnak végre. A programozó által valamilyen szintű nyelven leírt szöveget nevezzük forráskódnak. Ebből állítja elő a CPU a fordító vagy az értelmező segítségével a futásra kész gépi nyelvű tárgykódot. Ezt hajtja aztán végre a CPU a program futtatásakor. Az interpreter a végeredményt nem rögzíti a tárban, így folyamatosan jelen kell lennie, míg a fordító a tárgykódot tárolható formában állítja elő, így csak a futtatható állomány előállításáig van rá szükség.

Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából

Szabad szoftverek _I. • Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető. Freeware programok _II. • Szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotóé, a cégé. A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg. Shareware programok _III. • Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni kell és regisztrálni. (Vevőcsalogató változat.) Félig szabad szoftverek _IV. • Valamilyen felhasználási célra, kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba, például ha az oktatásban alkalmazzák. Kereskedelmi programok _V. • Pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók. A licencszerződés Leírja, hogy a szoftvert milyen feltételekkel szabad használni.

• A megvásárolt (VI. vagy V. kategória) szoftvert csak annyi példányban használhatjuk, amennyire a jogot megvettük.
• Nem adható tovább. Általában egy tartalék biztonsági másolat készíthető róla. A számla és az eredeti lemez megőrzendő.
• A regisztrációs kártyát vissza kell küldeni, vagy az interneten kell regisztrálni.

A szoftver is szellemi termék A szoftver is szellemi termé, mint az irodalmi mű, vagy a találmány. Etikai vonatkozások – egy jól használható kereskedelmi szoftver igen sok és nagy szaktudással fejlesztenek ki – a szoftver kibocsátó cégnek ez éppen olyan terméke, mint például egy gyárnak a televízió – szüksége van megfelelő bevételre, az alkalmazottait fizetnie kell. Az elektronikus formában lévő szellemi termékek – a szoftverek – általában igen könnyen és gyorsan másolhatók anélkül, hogy értékükből bármit is veszítenének. A másolást technikailag igyekszik megakadályozni a másolás elleni védelem, de gyakori a védelem feltörése. A jogtalan szoftverhasználat visszaszorítása érdekében dolgozik a BSA (Business Software Alliance) nemzetközi civil szervezet is. A szoftvert, mint szellemi alkotást elvileg találmányként is kezelhetnénk és szabadalommal védhetnénk. Valószínű azonban, hogy ez nagy nehézségekbe ütközne, az egyik az időtényező. (A szerzői jog attól az időponttól véd, amikor a mű megszületett.) A szerzői jog (1999. évi LXXVI. törvény) A terjedelmes szerzői jogi törvényből csak néhány fontosabb bekezdést említünk meg. A szerzői jogi védelem tárgya „1.§ (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (például szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver), akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáj, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől..” A szerzőt a mű keletkezésétől kezdve megilleti a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége. A szerző a személyhez fűződő jogairól nem mondhat le, és nem ruházhatja át. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Igaz ez az internetes nyilvánossághoz közvetítés esetében is. A szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Engedély általában felhasználási szerződéssel szerezhető, amely természetesen anyagi előnyöket jelenthet a szerzőnek. Eltérő megállapodás hiányában a díjazásnak a bevétellel kell arányban lennie. A szerzői jognak is vannak korlátai. Ilyenek például a szabad felhasználás esetei: „34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.