„2007:Kerületek” változatai közötti eltérés
(→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
(→A válaszokat befolyásoló tényezők) |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
=A válaszokat befolyásoló tényezők= | =A válaszokat befolyásoló tényezők= | ||
+ | Az elemzés során a következő tényezőket használtam fel. | ||
+ | |||
+ | Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma (bűncselekmény) (db): a bűnözés nagysága arról ad tájékoztatást, hogy mennyire biztonságos a környék, mekkora az esély arra, hogy bűncselekmény áldozatává váljon valaki. Minél kisebb a bűnözések száma, annál jobb. | ||
+ | |||
+ | épített lakások száma az év folyamán – 2006 (épített lakások száma) (db): az adott kerület jelenbeli fejlődő képességét is kifejezi. Az új építésű lakások, lakóépületek a kerület összképét is javíthatják. | ||
+ | |||
+ | SZJA-alapot képző jövedelem egy állandó lakosra (jövedelem) (Ft): a kerület állandó lakosainak átlagos jövedelme szintén befolyásoló tényező lehet. Minél több a magas jövedelemmel rendelkezők száma, annál többet költenek lakásukra, annál igényesebbek a környezetük iránt. | ||
+ | |||
+ | megszűnt lakások átlagos területe (megszűnt lakások) (m2): az adott kerületben megszüntetett élettér mérete. | ||
+ | |||
+ | regisztrált munkanélküliek aránya (munkanélküli) (%): a magas munkanélküliség negatív hatású. A népesség-összetétel egyik legjellemzőbb mutatója. Minél kisebb a mutató, annál jobb adottságú ebből a szempontból a kerület. | ||
+ | |||
+ | népsűrűség (fő/km2): lakosság koncentrálódását jelzi. | ||
+ | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= |
A lap 2007. november 19., 19:43-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A budapesti kerületek lakásátlagárainak összehasonlítása hasonlóságelemzés segítségével.
A feladat előtörténete
Néhány éve költöztem fel Budapestre, és itt szeretnék lakást vásárolni. Első lépésként a lakáskínálatot néztem meg. Nagyon hamar feltűnt, hogy az egyes kerületek lakásárai jelentősen eltérnek egymástól. Kíváncsivá tett, hogy mégis milyen tényezők befolyásolhatják a lakásárak alakulását, mik azok a kerületi jellemzők, amikre lakásvásárláskor oda kell figyelni.
A feladat témájának kiválasztásakor a budapesti lakásárak összehasonlítását választottam, de a kerületi tulajdonságokat is szerettem volna belefoglalni az elemzésembe. A lakásvásárló szubjektív megítélésén alapszik, hogy a lakás környék jó-e, vagy számára elfogadhatalan. A lakásvásárlás kapcsán mindenkinek van arról véleménye, hogy milyen lakást érdemes megvenni, mik azok a tulajdonságok, amiket még el tud fogadni. A lakások árainak elemzésekor nagyon sok szubjektív tényező befolyásolja a választást. Arról, hogy melyik kerületben és környéken érdemes lakást nézni, mindenkinek megvan a saját véleménye, amit általában egy-két pozitív tényezőn, befolyáson alapulnak. A budapesti lakáspiac tökéletes piacként működik, vagyis a lakásárakat senki nem tudja jelentősen befolyásolni, ahhoz igazodnia kell mind az eladónak, mind a vevőnek.
Elemzésemet tárgykörét ezért kibővítettem, és a kerületek alapvető, számokkal mérhető jellemzőit vetettem össze a kerületi átlagos lakásárakkal.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Lakásértékesítéssel kapcsolatban számtalan értékelés, elemzés, vélemény található meg az interneten és a híradásokban. Ime két példa, ami a lakásárak és a lakások területi elhelyezkedéséval foglalkozik.
Minkét cikk a budapesti lakásárakkal foglalkozik, kerületi adatok is szerepelnek benne. Álatlánosságban utalnak arra, hogy hol érdemes lakást venni, azonban a miértre itt sem kapunk választ. Kutatásaim során nem találtam olyan elemzést, ami a kerületi adottságok, és a lakásárak összefüggéseit vizsgálná.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A kerületek adatainak összegyűjtésekor alapvetően a KSH adataira és a [3] honlapon található adatsorokra támaszkodtam. Konkrét kerületi adatok két helyen szerepelnek nyilvánosan. Az átlagos lakásárak adatait a [4] honlapról gyűjtöttem. Az átlagadatok, az ezen a honlapon a 2006. évben eladásra kínált lakások 1 m2-re jutó eladási áraiból tevődnek össze. Az adatgyűjtéskor nehézséget az okozott, hogy a kerületek adatai a KSH honlapján nyilvánosan csak az interaktív térképen találhatók meg.
A feladat által érintett célcsoportok
Az elemzés első sorban lakás vásárlását, eladását tervező magánszemélyek felé szolgálhat iránymutatásként. Az ingatlanértékesítéssel foglalkozó vállalkozások pedig képet kaphatnak a lakásárak és a kerületek jellemzőinek összefüggéséről, ezzel az eladáskor kiemelhető az ingatlan elhelyezkedésének pozitívumai. Ingatlan értékbecslésekor, reális ár meghatárizásához hasznosítható.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ez az elemzés első sorba magánszemélyek számára nyújt támpontot. A lakáskeresés folyamatát le lehet rövidíteni azáltal, hogy előzetesen felméri melyik kerületben érdemes a lakáskínálatot bővebben megvizsgálni. Az internetes lakáskeresés egyre terjed. Az ingatlanközvetítő portálokon kerületek szerint kereshetők az eladó lakások. Az elemzés segítségével ki lehet zárni a keresésből kerületeket, amik biztosan nem felelnek meg a vásárló igényeinek. Az ingatlaneladással foglalkozó vállalkozások az eladó ingatlanok elhelyezkedésének olyan előnyös tulajdonságait ismerhetik meg, amire építhetik eladási stratégiájukat. A lakást eladni szándékozó magánszemélyek pedig a piaci árhoz tudják igazítani a lakásuk irányárát.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Az elemzés során a következő tényezőket használtam fel.
Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma (bűncselekmény) (db): a bűnözés nagysága arról ad tájékoztatást, hogy mennyire biztonságos a környék, mekkora az esély arra, hogy bűncselekmény áldozatává váljon valaki. Minél kisebb a bűnözések száma, annál jobb.
épített lakások száma az év folyamán – 2006 (épített lakások száma) (db): az adott kerület jelenbeli fejlődő képességét is kifejezi. Az új építésű lakások, lakóépületek a kerület összképét is javíthatják.
SZJA-alapot képző jövedelem egy állandó lakosra (jövedelem) (Ft): a kerület állandó lakosainak átlagos jövedelme szintén befolyásoló tényező lehet. Minél több a magas jövedelemmel rendelkezők száma, annál többet költenek lakásukra, annál igényesebbek a környezetük iránt.
megszűnt lakások átlagos területe (megszűnt lakások) (m2): az adott kerületben megszüntetett élettér mérete.
regisztrált munkanélküliek aránya (munkanélküli) (%): a magas munkanélküliség negatív hatású. A népesség-összetétel egyik legjellemzőbb mutatója. Minél kisebb a mutató, annál jobb adottságú ebből a szempontból a kerület.
népsűrűség (fő/km2): lakosság koncentrálódását jelzi.