A lap 2008. június 24., 15:35-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hátrányos helyzet vizsgálata a minimálbérből élő családok és a munkanélküli, segélyekből élő családok helyzetének összehasonlításával, a családok által eltartott gyermekek számát is figyelembe véve a hasonlóság elemzés módszerével. Az adatok egy része fiktív (A,B..T család), más része a Szociális és Családügyi Minisztérium családpolitikai szótárai szerint számolva (családi pótlék/gyermek, rendszeres szociális segély)

A feladat előtörténete

Az utóbbi időben egyre inkább középpontba került a hátrányos helyzet megítélése, a média is sokat foglalkozott a rendszeres szociális segély munkához kötött kifizetésével. Feladatomban 15 család élethelyzetét vizsgáltam különböző jövedelemforrás és gyerekszám szerint. Arra voltam kíváncsi, hogy valóban jobban élnek-e segélyekből a hátrányos helyzetű családok, mint a minimálbérért dolgozók.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Nemrégiben Monok önkormányzata egy közfelháborodást és közhelyeslést kiváltó rendeletet hozott, miszerint a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez, a gyerekek iskolába járatásához kötötte. A rendeletnek számos követője és ellenzője is volt az önkormányzatok között. A szerencsi kistérség polgármesterei nyílt levélben fordultak Szily Katalinhoz, az Országgyűlés Elnökéhez a helyzet minél hamarabbi megoldásáért. Az MTV Szempont című műsora is foglalkozott a témával. Riportjuk szerint az emberek többségét zavarja, hogy a "munkának nincs becsülete", szinte ugyanannyi jövedelme van a segélyekből élő családoknak, mint a minimálbérért dolgozóknak, vagy a közmunkaprogramban részt vevőknek. További felháborodást keltett, hogy vannak olyan családok, akik több millió forintos gépkocsival mennek felvenni a segélyt az önkormányzathoz, és nem tudnak ez ellen semmit sem tenni, hiszen a törvényben előírt feltételek szerint hátrányos helyzetűek. Ugyanakkor a segélyek kifizetését sem lehet mindenhol közmunka végzéséhez kötni, mert például egy kisebb faluban nincs annyi közhasznú munkavégzésre lehetőség, mint ahányan jogosultak lennének a segélyre, illetve egyéb tárgyi feltételek hiányoznak (ásó, kapa). A feladat elvégzése után arra a következtetésre jutottam, hogy természetesen a legideálisabb eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni. Viszont, ha például az egy gyerekes családokat vizsgáljuk, azt lehet megállapítani, hogy az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs semmi különbség azokban az esetekben, ha "csak" az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak. Mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem. Ez a tendencia a több gyermekes családoknál is megfigyelhető.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatok egy része fiktív (A, B..T család), másik részét (családi pótlék/gyermek, a rendszeres szociális segély kiszámolásához példa) pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium weboldalán megtalálható nyilvános táblázatokból gyűjtöttem. A bruttó minimálbérből az adozona.hu weboldal bérkalkulátorával számoltam nettó bért. Az adatok a 2008. évre vonatkoznak.

A feladat által érintett célcsoportok

Leginkább magának az államnak, az önkormányzatoknak lehet hasznos, hogy a kialakult helyzetet megfelelően kezeljék le. A "munka becsülete" fontos, viszont nem lehet büntetni munkával azokat a családokat, akik valóban hátrányos helyzetben vannak, főleg úgy, ha a feltételek sem minden esetben adottak hozzá.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A válaszokat befolyásoló tényezők

Vizsgálatom tárgyát csak a minimálbérért dolgozók adták, akik később kiestek valamilyen oknál fogva a munkából. Vagy elvesztették munkájukat, vagy a háztartásukban három év alatti kiskorú gyermeket neveltek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat elvégzéséhez meghatároztam az objektumokat, illetve attribútumokat. A 15 család (A-tól T-ig) az objektumok, az attribútumok pedig: minimálbér, házastárs keresete, gyermekek száma, családi pótlék, rendszeres szociális segély, mindösszesen. A fiktív és a közhasznú adatokból egy metaadatbázist rögzítettem, melyből "varázsló" segítségével Pivot táblát készítettem. A Pivot táblából az általam megadott irányok alapján a SORSZÁM függvénnyel elkészítettem a rangsor táblát. Ezután a SOLVER-t állítottam be, hogy a delta szorzatösszege legyen minél kisebb, majd egészen addig futtattam a SOLVER-t, míg a szorzatösszegem csökkent.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat elvégzése után arra a következtetésre jutottam, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem nem magasabb számottevően azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő minimálbérért dolgozik, főleg ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a munkanélküliként számon tartottak jelentős része a feketegazdaságból is szerez jövedelmet a segély mellé. Amennyiben a segély kiegészül a feketegazdaságból származó jövedelemmel, akkor elképzelhető, hogy magasabb lesz az egy főre jutó nettó jövedelmük. Így persze az állam háromszorosan jár rosszul, hiszen fizeti a dolgozni tudó és akaró személynek a segélyt, miközben az a feketegazdaságból is szerez adózás nélküli jövedelmet, valamint további adóbevételtől esik el a feketén foglalkoztató cég részéről is.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet