„BA3:csomagolas” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
54. sor: 54. sor:
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
*Felülértékelt:
+
*Felülértékelt/drága:
"Kombinált" drága
+
"Kombinált"
*Kiegyenlített:
+
*Értékarányos/kiegyenlített:
"Lebomló nádrost"
+
#"Lebomló nádrost"
"Műanyag"
+
#"Műanyag"
"Papír"
+
#"Papír"
*Alulértékelt:
+
*Alulértékelt/olcsó:
 
"Üveg"
 
"Üveg"
  

A lap 2008. október 12., 00:21-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Csomagolás

A feladat előtörténete

A diplomamunkám témája: vállalati szintű hulladékgazdálkodás és környezetvédelem. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény "94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól" határozza meg hogy mi minősül csomagolóanyagnak, mi nem, valamint a csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelményeket. Ugyanakkor látjuk a mindennapokból, hogy a hulladékmennyiség zöme a csomagolóanyagokból származik. A környezetszennyezés előrehaladtával mind több cég figyel arra, hogy termékeit egyre kevesebb, mindinkább praktikus csomagolással látja el.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladatban a mintapéldában található csomagolás tervező szakkönyvekre való hivatkozás alapján a legfontosabb szempontok (vízállóság, szagáteresztés, szilárdság) mellet még feltüntettem az előállítási költséget és az értékesítési árat. Először a környezetvédelem szempontjából legmegfelelőbb terméket szerettem volna kiszűrni az összehasonlítással, de csupán ezen adatok és információ alapján ez a felvetés lehetetlennek tűnt (lévén a tudomány jelen állása szerint ez a terület egy fehér folt, melyre még nem sikerült a tudósoknak sem megtalálni a választ). Ezért az értékesítési árakat hasonlítottam össze, melyek egymáshoz való viszonya a csomagolóanyagokat gyártó cégek versenyben maradásának elengedhetetlen szempontja.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Annak tudatában, hogy rengeteg típusú csomagolóanyag létezik, a feladatban (a mintapéldában található csomagolás tervező szakkönyvek adatait alapul véve, arányosan) fiktív pontszámokkal láttam el azt az öt féle anyagot, melyet az EU-ban biztosan használnak termékcsomagolásra. A feladathoz az adattáblázatot a mintapéldában található csomagolás tervező szakkönyvekre való hivatkozás alapján töltöttem ki fiktív adatokkal.

Objektumok (sorok)

  • Kombinált
  • Lebomló nádrost
  • Műanyag
  • Papír
  • Üveg

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • Előállítási költség
  • Értékesítési ár
  • Környezetkímélőség
  • Szagáteresztés
  • Szilárdság
  • Vízállóság

A feladat által érintett célcsoportok

Azok a cégek, akik figyelmet fordítanak a környezetvédelemre és ennek megfelelően nem feltétlenül a legolcsóbb csomagolást választják

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás során kiderül mennyire értékarányos az egyes csomagolóanyagok esetében az értékesítési ár és a környezetkímélő funkció. Bár a fogyasztót csak közvetve érinti az előállítási költség és a értékesítési ár (mivel ezek beépülnek a termék árába) ezeket az irány meghatározásánál a vállalatok szempontjából tekintettem. Az előállítási költség iránya azért 0, mert az alapanyag árak folyamatosan változnak. Ráadásul a törvény kimondja a gyártó újrahasznosítási kötelezettségét, így a régi csomagolóanyag ára, beépül az új előállítási költségébe. Értékesítési ár iránya: 1. Ez stabilnak mondható. A szagáteresztés, vízállóság, szilárdság a vevői megelégedettség szempontjából fontosak. Ennek megfelelően azt gondolom a szagáteresztés iránya azért 0, mert ellentétben a másik kettővel ez nem bizonyul annyira fontos kritériumnak. A három fizikai tulajdonságot érintő, a termék árát is feltűntető kérdőívekkel az elégedettség mérhető.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  1. Adatrögzítés
  2. PIVOT táblázat elkészítése az adattáblázatra hivatkozva
  3. KO kritérium: EU-ban használt csomagolóanyagok
  4. Y tényező kijelölése: értékesítési ár
  5. Rangsor elveinek kialakítása: az Objektum táblázat (Pivot hivatkozása alapján) adott cellára hivatkozás, az Objektum -tól -ig cella rögzítése, Irány értékének rögzítésével együtt->kialakul a rangsor
  6. COCO lefuttatása FKERES függvénnyel
  7. SOLVER beállítása, futtatása: a Lépcsők táblázat adatainak egymáshoz viszonyított értékei alapján
  8. Eredmény kiértékelése HA és sorozatösszeg függvény segítségével
  9. Kiegészítő számítások elvégzése Átlag és Szórás függvények segítségével

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • Felülértékelt/drága:

"Kombinált"

  • Értékarányos/kiegyenlített:
  1. "Lebomló nádrost"
  2. "Műanyag"
  3. "Papír"
  • Alulértékelt/olcsó:

"Üveg"

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet Kapcsolódó: [1]