A lap jelenlegi, 2008. október 13., 13:50-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hátrányos helyzet vizsgálata a minimálbérből élő családok és a munkanélküli, segélyekből élő családok helyzetének összehasonlításával, a családok által eltartott gyermekek számát is figyelembe véve, a hasonlóság elemzés módszerével. Az adatok egy része fiktív (A,B..T család), más része a Szociális és Családügyi Minisztérium családpolitikai szótárai szerint számolva (családi pótlék/gyermek, rendszeres szociális segély).

A feladat előtörténete

Az utóbbi időben egyre inkább középpontba került a hátrányos helyzet megítélése, a média is sokat foglalkozott a rendszeres szociális segély munkához kötött kifizetésével. Feladatomban 15 család élethelyzetét vizsgáltam különböző jövedelemforrás és gyerekszám szerint. Arra voltam kíváncsi, hogy valóban jobban élnek-e segélyekből a hátrányos helyzetű családok, mint a minimálbérért dolgozók.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Nemrégiben Monok önkormányzata egy közfelháborodást és közhelyeslést kiváltó rendeletet hozott, miszerint a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez, a gyerekek iskolába járatásához kötötte. A rendeletnek számos követője és ellenzője is volt az önkormányzatok között. A szerencsi kistérség polgármesterei nyílt levélben fordultak Szili Katalinhoz, az Országgyűlés Elnökéhez a helyzet minél hamarabbi megoldásáért. Az MTV Szempont című műsora is foglalkozott a témával. Riportjuk szerint az emberek többségét zavarja, hogy a "munkának nincs becsülete", szinte ugyanannyi jövedelme van a segélyekből élő családoknak, mint a minimálbérért dolgozóknak, vagy a közmunkaprogramban részt vevőknek. További felháborodást keltett, hogy vannak olyan családok, akik több millió forintos gépkocsival mennek felvenni a segélyt az önkormányzathoz, és nem tudnak ez ellen semmit sem tenni, hiszen a törvényben előírt feltételek szerint hátrányos helyzetűek. Ugyanakkor a segélyek kifizetését sem lehet mindenhol közmunka végzéséhez kötni, mert például egy kisebb faluban nincs annyi közhasznú munkavégzésre lehetőség, mint ahányan jogosultak lennének a segélyre, illetve egyéb tárgyi feltételek hiányoznak (ásó, kapa).

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatok egy része fiktív (A, B..T család), másik részét (családi pótlék/gyermek, a rendszeres szociális segély kiszámolásához példa) pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium weboldalán megtalálható nyilvános táblázatokból gyűjtöttem. A bruttó minimálbérből az adozona.hu weboldal bérkalkulátorával számoltam nettó bért. Az adatok a 2008. évre vonatkoznak.

A feladat által érintett célcsoportok

Leginkább magának az államnak, az önkormányzatoknak lehet hasznos, hogy a kialakult helyzetet megfelelően kezeljék le. A "munka becsülete" fontos, viszont nem lehet büntetni munkával azokat a családokat, akik valóban hátrányos helyzetben vannak, főleg úgy, ha a feltételek sem minden esetben adottak hozzá.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A tanulmányban vizsgált kérdéskör, a különböző helyzetű családokra vonatkozó összehasonlító elemzések eredményeit felhasználhatják: - - az állami szervek szabályozó tevékenységük kialakítása során (pl. segélyezési- és adópolitika, gazdaság „fehérítő” intézkedések); - - az önkormányzatok (az állami szabályozás keretei között meghozott helyi segélyezési, munkahely-teremtési döntéseikben); - - az érdekvédelmi szervezetek/csoportok (pl. kisebbségi szervezetek, nagycsaládosok szervezetei a lobbitevékenységük során).

A válaszokat befolyásoló tényezők

A család hátrányos helyzetét/jólétét vizsgálatomban az egy főre jutó jövedelem nagysága tükrözi. Ezért olyan tényezőket vettem figyelembe, amelyek ezt befolyásolják, vagyis: • a minimálbért (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert a minimálbér összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli); • a házastárs keresetét (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli); • a gyermekek számát (mértékegysége fő, iránya 1, mert a gyermekek számának növekedésével csökken az egy főre jutó jövedelem); • a családi pótlékot (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli); • a rendszeres szociális segélyt (mértékegysége Ft/hó, iránya 0, mert összegének növekedése az egy főre jutó jövedelmet növeli).

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat elvégzéséhez meghatároztam az objektumokat, illetve attribútumokat. A 15 család (A-tól T-ig) az objektumok, az attribútumok pedig: minimálbér, házastárs keresete, gyermekek száma, családi pótlék, rendszeres szociális segély, mindösszesen. A fiktív és a közhasznú adatokból egy metaadatbázist rögzítettem, melyből "varázsló" segítségével Pivot táblát készítettem. A Pivot táblából az általam megadott irányok alapján a SORSZÁM függvénnyel elkészítettem a rangsor táblát. Ezután a SOLVER-t állítottam be, hogy a delta szorzatösszege legyen minél kisebb, majd egészen addig futtattam a SOLVER-t, míg a szorzatösszegem csökkent.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A családokat az eredmény (XLS/Pivot fül/Célfüggvény táblázat Delta oszlopa) alapján három csoportba osztottam: • Alulértékeltek azok a családok, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb a „Becslés” szerint járónál, azaz a „Delta” negatív: D, K, P családok; • Felülértékeltek azok, amelyek egy főre jutó jövedelme magasabb, mint a „Becslés” szerint reális, azaz a „Delta” pozitív: A, N, S családok; • Reálisan értékelt a többi család, ahol a „Delta” közel nulla, azaz a „becslés” és a tényleges egy főre jutó jövedelem különbsége 300 alatt van.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A táblázat adatai alapján azt a következtetést vontam le, hogy • felülértékeltek a kereső szülővel nem rendelkező, de sok gyermeket (5, 7) nevelő családok (N, S) és a két keresős egy gyermekes családok (A), • míg alulértékeltek a sok gyermekes két keresős családok (P, K) és az egy gyermekes keresővel nem rendelkező családok (D). Közepes gyerekszám, valamint egy kereső esetén a SOLVER nem mutat jelentős eltérést a reális értékeléstől. Abból az alapvető feltételezésből kiindulva, hogy felülértékelt családnak lenni „jobb” következik, hogy a sok gyermekes családok esetén racionális döntés a munkától való távolmaradás. (Míg az egy gyermekes családok két kereső szülővel juthatnak felülértékelt helyzetbe.)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A feladatban csak a minimálbért, a családi pótlékot és a rendszeres szociális segélyt rendeltem hozzá a hátrányos helyzetű családokhoz. Azonban az önkormányzat egyéni hatáskörben elbírálva további segélyeket, juttatásokat folyósíthat a családoknak (pl. lakhatási támogatás, adósságkezelés).

Figyelembe veendő továbbá az a tény, hogy a munkanélküliként számon tartottak jelentős része a feketegazdaságból is szerez jövedelmet a segély mellé. (Így persze az állam háromszorosan jár rosszul, hiszen fizeti a dolgozni tudó és akaró személynek a segélyt, miközben az a feketegazdaságból is szerez adózás nélküli jövedelmet, valamint további adóbevételtől/járulékbefizetéstől esik el a feketén foglalkoztató cég részéről is.) A családok tényleges anyagi helyzetének vizsgálatához ezen tényezőkre is ki kell terjeszteni a vizsgálatot.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

http://index.hu/gazdasag/magyar/orkiad080613/ http://www.hirszerzo.hu/cikk.szegeny_gazdagok_-_segelyezettek_vagyonosodasi_vizsgalata_balassagyarmaton.82317.html