„BA3:otp” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
25. sor: 25. sor:
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
A témaválasztás éppen aktuális a környezetemben, ismerősöktől sok információt gyűjtöttem erről a témáról.
 +
 +
A rendelkezésre álló források alapján a szükséges információkat táblázatba szedtem. A táblázat normalizálása után kerülhetet sor a felhasználói felület kialakítására. Ennek során áttekinthetőségre és könnyű kezelhetőségre törekedtem.
 +
 +
A fogyasztási egységek kiszámítása RÉSZLET függvény használatával történt. A hitelek összegének kiszámításához a VKERES függvényt használtam fel. A nem kívánt felhasználói beavatkozások elkerülése érdekében lap- és cellavédelmet állítottam be és a számítás alapjául szolgáló adatokat tartalmazó oszlopokat elrejtettem.
 +
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A lap 2008. november 27., 14:51-kori változata

logisztika

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az OTP Lakáslízing igénybevétele esetén mennyi lesz a havi törlesztőrészlet?

A feladat előtörténete

Azért választottam ezt a témát, mert igen nagy jelentősége van a lakásvásárlásban, hiszen manapság nem mindenkinek van elegendő készpénze ingatlanvásárláshoz, így sokan fordulnak a bankhoz hitelért. Mindenki számára a lakásvásárlás egy komoly döntés, így az ahhoz szükséges hitelt nem mindegy, hogy hol veszi igénybe. Abban nyújtok segítséget hogy egy meghatározott hitelösszegnél, adott körülmények mellett mennyi lesz a havi törlesztőrészlet, amivel a jövőben lehet kalkulálni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Milyen formában/módon lehet ma hozzájutni az információkhoz?

Interneten keresztül, például: www.otp.hu Telefonon, vagy személyesen felkereshető a bank bármely fiókja, ahol részletes tájékoztatást adnak a hitelekről. Előbbi az egyszerűbb és gyorsabb lehetőség, elvégre néhány kattintás után rendelkezésre áll az információ. Utóbbi megoldás pedig jóval időigényesebb: telefonon rendszerint sokat kell várni az ügyintézőhöz való bekapcsolásra, s nem biztos, hogy ő választ tud adni a kérdésre. Személyes megkeresés esetén pedig az oda- és hazautazás, valamit a bankokban várakozással eltöltött idő kárba vész.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A jogi megfogalmazás és ennek megértése elég nehéz, és az abban leírtak alapján elég időigényes papíron kiszámolni a havi tölesztőrészletet, ebben ad segítséget a szakértői rendszer

A feladat által érintett célcsoportok

Bárki, aki hitelt szeretne igénybevenni és nem tájékozott a hitelek terén.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Egyszerűsége miatt mindenképp hasznos, mindössze az igényelt hitel összegét és 5 egyszerű információ megadásával a felhasználó megkapja a választ.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A témaválasztás éppen aktuális a környezetemben, ismerősöktől sok információt gyűjtöttem erről a témáról.

A rendelkezésre álló források alapján a szükséges információkat táblázatba szedtem. A táblázat normalizálása után kerülhetet sor a felhasználói felület kialakítására. Ennek során áttekinthetőségre és könnyű kezelhetőségre törekedtem.

A fogyasztási egységek kiszámítása RÉSZLET függvény használatával történt. A hitelek összegének kiszámításához a VKERES függvényt használtam fel. A nem kívánt felhasználói beavatkozások elkerülése érdekében lap- és cellavédelmet állítottam be és a számítás alapjául szolgáló adatokat tartalmazó oszlopokat elrejtettem.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet