„BA3:BKV” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
A főváros közlekedési eszközeit évente 1,4 milliárd utas veszi igénybe, melyből mintegy 41%-ot az autóbusz ágazat, 26%-ot a villamos, 22%-ot a metró, 5%-ot a HÉV és 6%-ot a trolibusz ágazat szállít. Az egyik legfontosabb feladat a meglévő járművek és infrastruktúrális eszközök gazdaságos üzemeltetése és a műszaki-technológiai háttér biztosítása az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében. A színvonal eléréséhez kapcsolódóan már számos projekt valósult meg és van előkészítési, tervezési fázisban (2-es metró felújítása, Combino villamosok beszerzése, közel 16 km új buszvonal kiépítése, új buszok, trolibuszok beszerzése...). | A főváros közlekedési eszközeit évente 1,4 milliárd utas veszi igénybe, melyből mintegy 41%-ot az autóbusz ágazat, 26%-ot a villamos, 22%-ot a metró, 5%-ot a HÉV és 6%-ot a trolibusz ágazat szállít. Az egyik legfontosabb feladat a meglévő járművek és infrastruktúrális eszközök gazdaságos üzemeltetése és a műszaki-technológiai háttér biztosítása az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében. A színvonal eléréséhez kapcsolódóan már számos projekt valósult meg és van előkészítési, tervezési fázisban (2-es metró felújítása, Combino villamosok beszerzése, közel 16 km új buszvonal kiépítése, új buszok, trolibuszok beszerzése...). | ||
| − | A vállalat az 1,4 milliárd utas célba juttatásáért felelős adott költségvetés és adott műszaki, technikai paraméterek mellett. Ezért folymatosan figyelemmel kíséri és méri, hogy mekkora az egyes járműtípusokon az utasforgalom, az egyes járműtípusok kihasználtsága, mindehhez mekkora járműparkkal rendelkezzik, mennyi járművezetőt alkalmazz | + | A vállalat az 1,4 milliárd utas célba juttatásáért felelős adott költségvetés és adott műszaki, technikai paraméterek mellett. Ezért folymatosan figyelemmel kíséri és méri, hogy mekkora az egyes járműtípusokon az utasforgalom, az egyes járműtípusok kihasználtsága, mindehhez mekkora járműparkkal rendelkezzik, mennyi járművezetőt alkalmazz, mekkora az adott járműtípushoz kapcsolódó üzemegység hálózathossza. Az elemzés célja az, hogy a városi közlekedésre megtaláljuk a leghatékonyabb megoldást az adott ár és az adott műszaki, technikai paraméterek viszonylatában. |
==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2008. december 6., 19:56-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
BKV egyes üzemegységeinek összehasonlító elemzése a műszaki üzemeltetés - ár viszonylatában
A feladat előtörténete
Budapesten élek, és rengeteg sorstársammal együtt a BKV szolgáltatását veszem igénybe ahhoz, hogy el tudjak jutni a város egyik pontjából a másikba. A kiváncsiság hajtott, hogy egy ekkora város közlekedésének megoldásához rendelkezésre áll-e a megfelelő műszaki és alkalmazotti háttér, illetve, hogy ezeket a legmegfelelőbben használják ki.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A főváros közlekedési eszközeit évente 1,4 milliárd utas veszi igénybe, melyből mintegy 41%-ot az autóbusz ágazat, 26%-ot a villamos, 22%-ot a metró, 5%-ot a HÉV és 6%-ot a trolibusz ágazat szállít. Az egyik legfontosabb feladat a meglévő járművek és infrastruktúrális eszközök gazdaságos üzemeltetése és a műszaki-technológiai háttér biztosítása az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében. A színvonal eléréséhez kapcsolódóan már számos projekt valósult meg és van előkészítési, tervezési fázisban (2-es metró felújítása, Combino villamosok beszerzése, közel 16 km új buszvonal kiépítése, új buszok, trolibuszok beszerzése...).
A vállalat az 1,4 milliárd utas célba juttatásáért felelős adott költségvetés és adott műszaki, technikai paraméterek mellett. Ezért folymatosan figyelemmel kíséri és méri, hogy mekkora az egyes járműtípusokon az utasforgalom, az egyes járműtípusok kihasználtsága, mindehhez mekkora járműparkkal rendelkezzik, mennyi járművezetőt alkalmazz, mekkora az adott járműtípushoz kapcsolódó üzemegység hálózathossza. Az elemzés célja az, hogy a városi közlekedésre megtaláljuk a leghatékonyabb megoldást az adott ár és az adott műszaki, technikai paraméterek viszonylatában.
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatokat a BKV honlapján megjelentetett 2007. évi jelentésből vettem.
Objektumok (sorok)
A BKV egyes üzemegységei
- autóbusz
- troli
- villamos
- metró
- HÉV
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- férőhelykilométer (X) - millió férőhelykilométer
- megállóhelyek száma (X) - darab
- átlagos járműállomány (X) - darab
- járművezető (X) - fő
- hálózathossz (X) - km
- ár (Y) - millió forint
A feladat által érintett célcsoportok
Érintett célcsoport mindenki, ahol forgalomirányítással foglalkoznak (BKV, MÁV, VOLÁN busz...)
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés elvégzése után meghatározható lesz, hogy egy adott áron milyen módon lehet a leghatékonyabban megoldani a közlekedési szolgáltatást.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- Adat: alapadat tábla megadása, mely alapadatokat tartalmaz egy 7*30-as táblázatban
- Pivot: alapadattáblából kimutatásvarázslóval készített Pivot tábla
- Coco: először elkészítettem az alapadattáblát, majd a rangsortáblát. A solver lefuttatása után elkészült a lépcső és a Coco tábla
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A solver alapján minden esetben kiegyenlített ítélet született. A tulajdonságok alapján kiszámolt érték megegyezik az eredeti árral, a BKV Troli és a BKV HÉV esetében elhanyagolható, 0,01%-os eltérés mutatkozott. Kiegészítő számítások elvégzése után kiderült, hogy a legmeghatározóbb tulajdnságok a járművezetők száma, az átlagos járműállomány és a férőhelykilométer hossza.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Bár a BKV Busz részlegénél található a legnagyobb utasforgalom, a bevétel és hasznosság szempontjából a leggazdaságosabbnak mégis a BKV Metró részlegét találom, mert az alkalmazottak száma és a fentartási költségek alapján ez a legoptimálisabb. Javaslatom az elemzés elvégzése alapján, hogy a metró útvonalát kell hosszabítani (ami jelenleg is zajlik...), és az utakon levő forgalmat a metró kötlekedésre kell átirányítani. Beruházás szempontjából bár a metró vonalának hosszabbítása költségesebb, de hosszú távon megtérüléshez vezet.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Egy város közlekedésének működtetése, megszervezése összetett feladat. Az elemzéssel megaállapítható, hogy adott áron, az adott tulajdonságok figyelembe vételével az egyes járműtípusok működtetése a leghatékonyabban működik-e.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
nyilatkozat és kitöltési segédlet
Dr. Pitlik László: Üzleti Informatika jegyzett (2007)
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ba3:Terv_ellen%C5%91rz%C3%A9s
