A lap 2008. december 15., 12:09-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/bzs2.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kis és közepes mezőgazdasági termelők kontra nagy mezőgazdasági termelők, avagy tényleg jobb helyzetben vannak a nagy termelők?

A feladat előtörténete

Lévén a szakdolgozatom témája a kis és középvállalkozások helyzetének elemzése, ezért az oktató javaslatára a mezőgazdasági termelők méretkategóriánkénti elemzésével, az ebben való jártasságomat kívánom elősegíteni a szakdolgozatomhoz való gyakorlat megszerzése érdekében.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a mezőgazdaság jelentősége jelentősen megnövekedett, mivel az EU-s támogatások nagy része ide áramlik. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kritikusai hangsúlyozzák, hogy a magyarországi mezőgazdálkodásra az egyre inkább elöregedő gazdálkodótársadalom jellemző, így sokan úgy gondolják, hogy a különböző EU-s és hazai források nagy részét nem a beruházások támogatására, hanem az agrárium súlyos demográfiai helyzetének kezelésére, az idős és fiatal gazdák támogatására kéne inkább fordítani. A kis- és közép gazdaságok szempontjából létfontosságú lenne piaci versenyképességük, piacra jutásukat és ezzel megmaradásukat támogatni nagyobb tőkével, mint amennyit a program szán rá. A kritikusok véleménye szerint a minőségi szerkezetváltás helyett tömegtermelés, a kis- és közepes egyéni gazdaságok helyett nagy tőkés társaságok támogatása valósul meg. http://www.fidesz.hu/download/UMVP_kritika_jav_2.doc

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés során az OLAP-rendszer volt segítségemre, amelyből olyan adatokat próbáltam kiválasztani elemzésemhez, amelyek véleményem szerint a legjobban bemutatják a különbségeket és talán okokat is a kis-, közepes- és nagy mezőgazdasági termelők költségei és bevételei között.

Objektumok (sorok)

Objektumoknak a termelők méretek szerinti eloszlását választottam 3 évre lebontva (2001-2003)

- Kicsi
- Közepes
- Nagy

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Olyan tényezőket próbáltam kiválasztani, ahol jelentős különbségek mutatkoznak a méretkategóriák között:

- Agyagköltség összesen
- Üzemi költségek a mezőgazdaságban összesen
- Személyi jellegű ráfordítások összesen
- Brutto beruházás összesen
- Beruházási támogatások összesen
- Értékesítés netto árbevétele a mezőgazdaságban összesen

A feladat által érintett célcsoportok

Ezt az elemzést mindazon szakembereknek, mezőgazdasággal foglalkozóknak vagy akár a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek szeretném ajánlani, akik többet szeretnének megtudni a mezőgazdaság és azon belül is a kis, közepes és nagy termelők helyzetéről, illetve akik kíváncsiak a sokak által vitatott kérdések válaszaira, mely szerint tényleg a nagy termelők vannak jobb helyzetben? Tényleg őket támogatják jobban?

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat megoldásával reményeim tisztább képet kaphatunk a különböző méretkategóriákba tartozó termelők támogatásaik mértékének jogosultságáról, illetve esetleges jogtalanságáról bizonyítékok alátámasztásával és nem pedig a politikusok által kedvelt üres frázisok csattogtatásával.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatom megoldását

- adatgyűjtéssel kezdtem, melyhez az OLAP-rendszert hívtam segítségül, mely jelentős előnyt jelentett ebben a szakaszban, 
- az ezt követő táblázat kifejezi az általam vizsgált tényezők arányát a értékesítés netto árbevételében,
- majd ezt követően egy rangsor tábla következik, melyhez a sorszám függvényt alkalmaztam, és amely kifejezi iránynak megfelelően, hogy az adott tényezőn beül a méretkategóriák évenkénti felosztása hányadik helyet foglalja el.
- A fentieket alapul véve kialakítottam a lépcső és coco táblázatot, az utóbbiban az FKERES függvényt alkalmazva.
-Végül Solver elemzést végeztem.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Habár az alaptáblázatból könnyen kiolvasható, hogy a nagy termelők lényegesen több beruházási támogatást (közel 16-19 szer többet) kapnak, azonban az elemzés eredményeképpen levonható, mivel a tényleges és a becsült értékek között az eltérés nulla, hogy bár abszolút értékben nagyobb összegben részesülnek, relatív értékben ez mégis arányos, tehát talán kijelenthető, hogy a beruházási támogatások nagysága logikusan a vállalatok nagyságához igazodik.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet