A lap 2009. október 3., 15:51-kori változata

ÖNTAPADÓK

Forrás

XLS http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls

A feladat előtörténete

Egy termékcsoport controlling adatai drámai paramétereket mutattak a nyereség tekintetében. Magától értetődött a kérdés, hogy -az egyértelmű egységár emelésen túl- mely tényezők hatnak leginkább a profitra?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A nyereségszintet hagyományos táblázatba rendezve -gyártásonként vagy összesítve- lehet elemezni. A költség elemek egymásra hatása tapasztalati úton értelmezhető. A hagyományos elemzés nem kielégítő, mert időigényes, és több összetevő esetén már túl bonyolult, kezelhetetlen.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon, egy termékcsalád controlling adatait tartalmazza. A termékcsaládba azonos vagy nagyon hasonló gyártási paraméterekkel rendelkező termékeket válogattam.

Objektumok (sorok)

Egy adott termék -vállalati belső kódhoz rendelt- gyártásai

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A munkatáskaszám, mint egyedi belső gyártási azonosító. A gyártott termék elnevezése, mint beszédes kód. A legfontosabb elemzésre meghatározott paraméterek, amelyek között az összefüggést keressük. Ezek értéke. Ezek mértékegysége. Az adatokat melyik vállalattól származnak. Az adatok kikérésének időpontja.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden termelő vállalat

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés végén választ kapunk -az adott portfólió esetében- az alapanyagköltség, a hozzáadott érték, a fel nem osztott költség, a rendelési mennyiség és az egységár viszonyára, ezek fontosságára és érzékenységére a nyereségességre vonatkoztatva.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1.lépés: Meglevő adatbázis 2.lépés: PIVOT kimutatás előállítása ellenőrzés céljából 3.lépés: Primer adattábla 4.lépés: Rangsor kialakítása SORSZÁM függvény segítségével 5.lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára 6.lépés: SOLVER beállítása: célcella minél kisebb értéket vegyen fel; korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette levőnél 7.lépés: SOLVER futtatása 8.lépés: Eredményértékelés valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével 9.lépés : Kiegészítő számítások elvégzése ÁTLAG és SZÓRÁS függvénnyel 10.lépés : Szemléltető diagrammok

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A legfontosabb az árbevétel növelése. Az árbevétel az egységár és a mennyiség szorzata, tehát a kisebb mennyiségeknél az egységár növelése a cél. Ahol ez nem lehetséges törekedni kell a minél nagyobb példányszámok gyártására. Fontos még a hozzáadott érték növelése is. A hozzáadott érték növekedésével az alapanyaghányad csökken. Nő a műveleti rész. A piac a bonyolultabb technológiák alkalmazását egy relative magasabb árral jutalmazza. A nyereségre gyakorolt hatás tekintetében a hozzá adott érték a legérzékenyebb. A műveletek számának növekedésével a gyártási paraméterek is bizonytalanabbá válnak, ezért a termelési folyamatok standardizálása elsődleges feladat.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Rendelési mennyiség növelése. Egységár növelése. Hozzáadott érték növelése.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A becsült és tény adatok között három esetben jelentősebb a különbség. Ez megérne egy részletesebb elemzést, hiszen ezekben az esetekben a használt adatbázis alapján magsabb nyereség is elérhető lett volna.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet (http://www.miau.gau/mediawiki.php/Kategória:Hasonlóságelemzés)