|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | ÖNTAPADÓK
| + | Tartalomjegyzék [elrejtés] |
| − | | + | 1 Forrás |
| − | =Forrás=
| + | 2 A feladat előtörténete |
| − | [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/kg4/hz.xls XLS] | + | 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése |
| − | | + | 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) |
| − | =A feladat előtörténete=
| + | 4.1 Objektumok (sorok) |
| − | Egy termékcsoport controlling adatai drámai paramétereket mutattak a nyereség tekintetében. Magától értetődött a kérdés, hogy -az egyértelmű egységár emelésen túl- mely tényezők hatnak leginkább a profitra?
| + | 4.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) |
| − | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
| + | 5 A feladat által érintett célcsoportok |
| − | A nyereségszintet hagyományos táblázatba rendezve -gyártásonként vagy összesítve- lehet elemezni. A költség elemek egymásra hatása tapasztalati úton értelmezhető. A hagyományos elemzés nem kielégítő, mert időigényes, és több összetevő esetén már túl bonyolult, kezelhetetlen.
| + | 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság |
| − | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
| + | 7 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) |
| − | Az adatvagyon, egy termékcsalád controlling adatait tartalmazza. A termékcsaládba azonos vagy nagyon hasonló gyártási paraméterekkel rendelkező termékeket válogattam.
| + | 8 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) |
| − | | + | 9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) |
| − | ==Objektumok (sorok)==
| + | 10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) |
| − | Egy adott termék -vállalati belső kódhoz rendelt- gyártásai
| + | 11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba |
| − | | + | 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok |
| − | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
| |
| − | A munkatáskaszám, mint egyedi belső gyártási azonosító.
| |
| − | A gyártott termék elnevezése, mint beszédes kód.
| |
| − | A legfontosabb elemzésre meghatározott paraméterek, amelyek között az összefüggést keressük.
| |
| − | Ezek értéke.
| |
| − | Ezek mértékegysége.
| |
| − | Az adatokat melyik vállalattól származnak.
| |
| − | Az adatok kikérésének időpontja.
| |
| − | | |
| − | =A feladat által érintett célcsoportok=
| |
| − | Minden termelő vállalat
| |
| − | | |
| − | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
| |
| − | Az elemzés végén választ kapunk -az adott portfólió esetében- az alapanyagköltség, a hozzáadott érték, a fel nem osztott költség, a rendelési mennyiség és az egységár viszonyára, ezek fontosságára és érzékenységére a nyereségességre vonatkoztatva.
| |
| − | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
| |
| − | 1.lépés: Meglevő adatbázis
| |
| − | 2.lépés: PIVOT kimutatás előállítása ellenőrzés céljából
| |
| − | 3.lépés: Primer adattábla
| |
| − | 4.lépés: Rangsor kialakítása SORSZÁM függvény segítségével
| |
| − | 5.lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára
| |
| − | 6.lépés: SOLVER beállítása: célcella minél kisebb értéket vegyen fel; korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette levőnél
| |
| − | 7.lépés: SOLVER futtatása
| |
| − | 8.lépés: Eredményértékelés valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével | |
| − | 9.lépés : Kiegészítő számítások elvégzése ÁTLAG és SZÓRÁS függvénnyel
| |
| − | 10.lépés : Szemléltető diagrammok
| |
| − | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
| |
| − | A legfontosabb az árbevétel növelése. Az árbevétel az egységár és a mennyiség szorzata, tehát a kisebb mennyiségeknél az egységár növelése a cél. Ahol ez nem lehetséges törekedni kell a minél nagyobb példányszámok gyártására. Fontos még a hozzáadott érték növelése is. A hozzáadott érték növekedésével az alapanyaghányad csökken. Nő a műveleti rész. A piac a bonyolultabb technológiák alkalmazását egy relative magasabb árral jutalmazza.
| |
| − | A nyereségre gyakorolt hatás tekintetében a hozzá adott érték a legérzékenyebb. A műveletek számának növekedésével a gyártási paraméterek is bizonytalanabbá válnak, ezért a termelési folyamatok standardizálása elsődleges feladat.
| |
| − | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
| |
| − | Rendelési mennyiség növelése.
| |
| − | Egységár növelése.
| |
| − | Hozzáadott érték növelése.
| |
| − | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
| |
| − | A becsült és tény adatok között három esetben jelentősebb a különbség. Ez megérne egy részletesebb elemzést, hiszen ezekben az esetekben a használt adatbázis alapján magsabb nyereség is elérhető lett volna.
| |
| − | | |
| − | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
| |
| − | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
| |
| − | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
| |
| − | (http://www.miau.gau/mediawiki.php/Kategória:Hasonlóságelemzés)
| |
| − | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
| |
| − | | |
| − | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
| |
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Forrás
2 A feladat előtörténete
3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
4.1 Objektumok (sorok)
4.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
5 A feladat által érintett célcsoportok
6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
7 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
8 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
