„(Piacvezető digitális fényképezőgépek összehasonlításának elemzése)” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
=Forrás= | =Forrás= | ||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
| − | + | Öntapadó termékcsoport nyereségszint elemezés | |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | + | Egy termékcsoport controlling adatai drámai paramétereket mutattak a nyereség tekintetében. Magától értetődött a kérdés, hogy -az egyértelmű egységár emelésen túl- mely tényezők hatnak leginkább a profitra? | |
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | + | A nyereségszintet hagyományos táblázatba rendezve -gyártásonként vagy összesítve- lehet elemezni. A költség elemek egymásra hatása tapasztalati úton értelmezhető. A hagyományos elemzés nem kielégítő, mert időigényes, és több összetevő esetén már túl bonyolult, kezelhetetlen. | |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | + | Az adatvagyon, egy termékcsalád controlling adatait tartalmazza. A termékcsaládba azonos vagy nagyon hasonló gyártási paraméterekkel rendelkező termékeket válogattam. | |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| − | + | Egy adott termék -vállalati belső kódhoz rendelt- gyártásai | |
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| − | + | A munkatáskaszám, mint egyedi belső gyártási azonosító. | |
| + | A gyártott termék elnevezése, mint beszédes kód. | ||
| + | A legfontosabb elemzésre meghatározott paraméterek, amelyek között az összefüggést keressük. | ||
| + | Ezek értéke. | ||
| + | Ezek mértékegysége. | ||
| + | Az adatokat melyik vállalattól származnak. | ||
| + | Az adatok kikérésének időpontja. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| − | + | Minden termelő vállalat | |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | + | Az elemzés végén választ kapunk -az adott portfólió esetében- az alapanyagköltség, a hozzáadott érték, a fel nem osztott költség, a rendelési mennyiség és az egységár viszonyára, ezek fontosságára és érzékenységére a nyereségességre vonatkoztatva. | |
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| − | + | 1.lépés: Meglevő adatbázis | |
| + | 2.lépés: PIVOT kimutatás előállítása ellenőrzés céljából | ||
| + | 3.lépés: Primer adattábla | ||
| + | 4.lépés: Rangsor kialakítása SORSZÁM függvény segítségével | ||
| + | 5.lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára | ||
| + | 6.lépés: SOLVER beállítása: célcella minél kisebb értéket vegyen fel; korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette levőnél | ||
| + | 7.lépés: SOLVER futtatása | ||
| + | 8.lépés: Eredményértékelés valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével | ||
| + | 9.lépés : Kiegészítő számítások elvégzése ÁTLAG és SZÓRÁS függvénnyel | ||
| + | 10.lépés : Szemléltető diagrammok | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| − | + | A legfontosabb az árbevétel növelése. Az árbevétel az egységár és a mennyiség szorzata, tehát a kisebb mennyiségeknél az egységár növelése a cél. Ahol ez nem lehetséges törekedni kell a minél nagyobb példányszámok gyártására. Fontos még a hozzáadott érték növelése is. A hozzáadott érték növekedésével az alapanyaghányad csökken. Nő a műveleti rész. A piac a bonyolultabb technológiák alkalmazását egy relative magasabb árral jutalmazza. | |
| + | A nyereségre gyakorolt hatás tekintetében a hozzá adott érték a legérzékenyebb. A műveletek számának növekedésével a gyártási paraméterek is bizonytalanabbá válnak, ezért a termelési folyamatok standardizálása elsődleges feladat. | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | + | Rendelési mennyiség növelése. | |
| + | Egységár növelése. | ||
| + | Hozzáadott érték növelése. | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | A becsült és tény adatok között három esetben jelentősebb a különbség. Ez megérne egy részletesebb elemzést, hiszen ezekben az esetekben a használt adatbázis alapján magsabb nyereség is elérhető lett volna. | ||
| + | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
| − | |||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap 2010. január 8., 17:31-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Öntapadó termékcsoport nyereségszint elemezés
A feladat előtörténete
Egy termékcsoport controlling adatai drámai paramétereket mutattak a nyereség tekintetében. Magától értetődött a kérdés, hogy -az egyértelmű egységár emelésen túl- mely tényezők hatnak leginkább a profitra?
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A nyereségszintet hagyományos táblázatba rendezve -gyártásonként vagy összesítve- lehet elemezni. A költség elemek egymásra hatása tapasztalati úton értelmezhető. A hagyományos elemzés nem kielégítő, mert időigényes, és több összetevő esetén már túl bonyolult, kezelhetetlen.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatvagyon, egy termékcsalád controlling adatait tartalmazza. A termékcsaládba azonos vagy nagyon hasonló gyártási paraméterekkel rendelkező termékeket válogattam.
Objektumok (sorok)
Egy adott termék -vállalati belső kódhoz rendelt- gyártásai
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A munkatáskaszám, mint egyedi belső gyártási azonosító. A gyártott termék elnevezése, mint beszédes kód. A legfontosabb elemzésre meghatározott paraméterek, amelyek között az összefüggést keressük. Ezek értéke. Ezek mértékegysége. Az adatokat melyik vállalattól származnak. Az adatok kikérésének időpontja.
A feladat által érintett célcsoportok
Minden termelő vállalat
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés végén választ kapunk -az adott portfólió esetében- az alapanyagköltség, a hozzáadott érték, a fel nem osztott költség, a rendelési mennyiség és az egységár viszonyára, ezek fontosságára és érzékenységére a nyereségességre vonatkoztatva.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1.lépés: Meglevő adatbázis 2.lépés: PIVOT kimutatás előállítása ellenőrzés céljából 3.lépés: Primer adattábla 4.lépés: Rangsor kialakítása SORSZÁM függvény segítségével 5.lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára 6.lépés: SOLVER beállítása: célcella minél kisebb értéket vegyen fel; korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette levőnél 7.lépés: SOLVER futtatása 8.lépés: Eredményértékelés valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével 9.lépés : Kiegészítő számítások elvégzése ÁTLAG és SZÓRÁS függvénnyel 10.lépés : Szemléltető diagrammok
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A legfontosabb az árbevétel növelése. Az árbevétel az egységár és a mennyiség szorzata, tehát a kisebb mennyiségeknél az egységár növelése a cél. Ahol ez nem lehetséges törekedni kell a minél nagyobb példányszámok gyártására. Fontos még a hozzáadott érték növelése is. A hozzáadott érték növekedésével az alapanyaghányad csökken. Nő a műveleti rész. A piac a bonyolultabb technológiák alkalmazását egy relative magasabb árral jutalmazza. A nyereségre gyakorolt hatás tekintetében a hozzá adott érték a legérzékenyebb. A műveletek számának növekedésével a gyártási paraméterek is bizonytalanabbá válnak, ezért a termelési folyamatok standardizálása elsődleges feladat.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Rendelési mennyiség növelése. Egységár növelése. Hozzáadott érték növelése.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A becsült és tény adatok között három esetben jelentősebb a különbség. Ez megérne egy részletesebb elemzést, hiszen ezekben az esetekben a használt adatbázis alapján magsabb nyereség is elérhető lett volna.
