„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés

A lap 2010. június 7., 20:44-kori változata

Az alkalmazás/megoldás címe

Magyarország szociális kiadásainak vizsgálata az EU 27 összevetésében.

A forrásdokumentum URL-je

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls

A KÉRDÉS-re adható válaszok

Azt akartam megtudni, hogy Magyarország – saját lehetőségeihez képest – túlköltött e szociális védelemre a legmagasabb szociális kiadást produkáló tagállamokkal szemben, valamint az is érdekelt, hogy Magyarország mennyire volt érzékeny szociálisan az EU 27-hez képest. Vizsgálatomat 2007. évre korlátoztam.

A COCO elemzés segítségével összevetettem az EU 27 tagállamainak szociális védelemre befolyt bevételeit és kiadásait, melyből megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Magyarország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Lettország
• 6. Észtország.

A felsorolt tagállamok (köztük Magyarország) csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra, vagyis a tagállamok szociális számlája 2007-ben egyensúlyban volt.

A KÉRDÉS által érintett célcsoportok

Kutatásom célcsoportjába szakértők, gazdasági elemzők, szociológusok tartoznak, akik a vizsgálatom eredményéből következtetéseket tudnak levonni, valamint azt az elemzéseikhez, kutatásaikhoz, döntés előkészítésekhez fel tudják használni.

A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Nem pusztán Magyarország tekintetében kaptam válaszokat, hiszen a kérdés megválaszolása során fény derült arra is, hogy 2007-ben melyik 6 tagállam fordított legtöbbet szociális védelemre, vagyis mely országok voltak szociálisan a legérzékenyebbek, valamint azt is kiderítettem, hogy ezek a tagállamok a lehetőségeikhez képest túlköltekeztek e, vagy takarékosabban bántak a kiadásaikkal. A vizsgálat eredménye szerint a szociálisan érzékeny országok a rendelkezésükre álló bevételeik teljes felhasználásával fedezték szociális kiadásaikat, azaz egyensúlyi helyzetet teremtettek, vagyis mellőzték a túlköltekezést.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki:

• Betegség/egészség-gondozás,
• Rokkantság,
• Öregség,
• Hátrahagyottak,
• Család/gyermek,
• Lakhatás,
• Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
• Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

A vizsgált kombinatorikai tér mérete

• Az objektumok (tagállamok) száma: 27
• Az attribútumok (kiadási tételek) száma: 7
• A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^7=10460353203

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése

A világgazdaságban megjelenő Európa mindig is fontosnak tartotta a szociális kérdéseket, és bár nincsen kialakított egységes szociálpolitikai rendszere, nagymértékben felértékelődött a közös célok megfogalmazása. Egyik legfontosabb kérdésként a munkaerő mobilitásának biztosítását fogalmazták meg, hiszen ez a különböző szociálpolitikai problémák megoldását jelentheti. Gondoljunk bele, a munkaerőt "befogadó" tagállamok előnyének tekinthetjük, hogy a finanszírozási rendszerükre pozitív hatást képesek kifejteni: a munkaerő növekedésével növekednek a szociális hálóra tervezett bevételek, miközben a csökkenő munkanélküliség hatására csökkennek a szociális kiadásaik. Mindez pedig kihatással lesz a tagállamok gazdasági teljesítményére is. Európa teljesítményét pedig az egyes tagállamok növekedési potenciálja fogja meghatározni.

Vagyis az általam elkészített vizsgálat választ adhat arra (például az európai képviselőknek), hogy Magyarország milyen úton jár, azaz például következtetéseket tudunk levonni hazánk munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, - vizsgálatom szempontjából - a szociális finanszírozási rendszer növekedését idézi elő.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx

Feltárt pontatlanságok

Átmeneti megoldáshoz jutottam, hiszen a kombinatorikai tér nem biztos, hogy teljes, ugyanis az Eurostat az EU statisztikai hivatala által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. Ezt a gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek. Mindezek ellenére a felhasznált adatok elegendőek voltak a vizsgálat lefolytatásához, a kiadási, valamint a bevételi oldal összevetésével reális eredményt kaptam.