„Kkv2” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | A | + | A különböző készülékek összehasonlítása már csak azért is fontos, mert az egyes szolgáltatóknál van ugyan ilyen jellegű szolgáltatás, de ez általában csak két telefont foglal magába és nem biztos, hogy azokat a funkciókat emeli ki, amik nekünk lennének fontosak. Az elkészült elemzés azonban világosan megmutatja, hogy a négy általam fontosnak vélt funkció ár-érték aránya hogy viszonyul egymáshoz, megkönnyítve ezzel a költséghatékony és a munka (funkciók) szempontjából is racionális beszerzést. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2010. június 15., 21:25-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Okostelefonok elemzése – beszerzés racionalizálása funkciók ár/érték aránya szerint
A feladat előtörténete
Bő másfél évvel a világgazdasági válságot követően a valamennyi cégnek fontos, mondhatni elsődleges az, hogy költségeit a minimum szinten tartsa. Különösen fontos ez a kis-és középvállalkozások esetében, hiszen ennek a szektornak a résztvevői a legkiszolgáltatottabbak és legérzékenyebbek a piaci változásokra. A zökkenőmentes üzleti tevékenység elengedhetetlen feltétele ugyanakkor, hogy a munkavállalók részére olyan eszközöket biztosítson a vállalat, melyek segítségével a lehető leggyorsabban, legkényelmesebben és megfelelő színvonalon láthassák el feladataikat. Innen jött az ötlet, hogy olyan mindennapos használati eszközöket hasonlítsak össze, és ezáltal ismerjek meg jobban, mint az úgynevezett okostelefonok. A feladat során érdekes volt „szembesülni” azzal a hihetetlen fejlődéssel, melyen a mobiltelefon-szolgáltatók az egyéb elektronikai megoldásokkal karöltve végigmentek szűk két évtized alatt. Az 1999-ben olyan nagyon modernnek számító „rövid szöveges üzenetküldési lehetőség” mára már alapfunkció.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A különböző készülékek összehasonlítása már csak azért is fontos, mert az egyes szolgáltatóknál van ugyan ilyen jellegű szolgáltatás, de ez általában csak két telefont foglal magába és nem biztos, hogy azokat a funkciókat emeli ki, amik nekünk lennének fontosak. Az elkészült elemzés azonban világosan megmutatja, hogy a négy általam fontosnak vélt funkció ár-érték aránya hogy viszonyul egymáshoz, megkönnyítve ezzel a költséghatékony és a munka (funkciók) szempontjából is racionális beszerzést.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A táblázatban található adatokat a FADN OLAP tesztüzemből nyertük. [2]
Objektumok (sorok)
Egy sorban az adott méretű és típusú vállalkozás pénzügyi mutatói szerepelnek.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- X oszlop: Évek száma
- Y oszlop: pénzügyi mutatók
A feladat által érintett célcsoportok
A média és a mezőgazdasági vállalkozások.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A médiában folyamatosan arról beszélnek, hogy a kis vállalkozások hátrányos helyzetben vannak a mezőgazdaságban. Szeretnénk ezúton meggyőződni ennek igazságtartalmáról.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Feladatomban összehasonlító elemzést végeztem. Mely során az objektumok: pénzügyi mutatók Attribútumok: évek száma A feladat lépései:
- Egy adatbázis létrehozása minden adattal (Új forrásadatok munkalap A1:J39)
- Adatbázis alapján egy pivot-tábla készítése (Új összesítő táblázat 2 munkalap A1:I37)
- Egy adattábla létrehozása, ami alapja lesz az elemzésnek (Új összesítő táblázat 2 munkalap K1:T37)
- Rangsor-tábla létrehozása (Új összesítő táblázat 2 munkalap U1:AC37)
- COCO tábla készítése SOLVER segítségével (Új MY-X eredmény)
- Lépcsős- és segédtábla feltöltése adatokkal (Új összesítő táblázat 2 munkalap AE1:AP37)
- A különbség meghatározása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével (Új összesítő táblázat 2 munkalap AR1:AS37)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az elemzés eredményéből kiolvasható (Új összesítő táblázat 2): a kis-vállalkozások (AT44) és a nagy-vállalkozások (AT45) között minimális különbség látható. A kis-vállalkozások hátrányos helyzete nem igazolható.
A saját bizonyítási modellünk a pénzügyi adatokból épült fel. A bizonyításunkat a ROS mutatóra alapoztuk (Új forrás adatok munkalap). Az árbevétel-arányos nyereségmutató megcáfolta a média kijelentését. A SOLVER segítségével leellenőriztük az általunk kapott adat helyességét, ami igazolta bizonyítási modellünk végeredményét.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A mezőgazdasági kis vállalkozásoknak olyan stratégia kidolgozását javasoljuk, mellyel „előnyüket” meg tudják tartani a nagyvállalkozásokkal szemben, javasoljuk a támogatások további kihasználását.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Javasoljuk, hogy a média pontosabban tájékozódjon és a feltevéseit előbb ellenőrizze, mielőtt „hátrányos” megnevezést használja a KKV szektor helyzetére vonatkozóan.
