„Ideális hírelemzés” változatai közötti eltérés

A lap 2010. december 12., 12:05-kori változata

A NORMA fogalmának megértését támogató források:

1. esettanulmány-kivonat
2. strukturális bírálat helyes és téves megközelítésekkel
3. maga az előadás-sorozat, mely DVD formában elérhető demo-verzió
4. kapcsolódó jegyzetek [1], [2]
5. hírekben közzétett korrektúrák [3], [4], [5],[6],[7],[8],
6. MIAÚ vezércikkek,
7. Újszerű hírportál NOS
8. onkomm-jelű feladatok: pl. [9]

Mit nem szabad tenni egy hírelemzés kapcsán:

1. mögé kérdezni a hírnek, azaz több tényt elvárni
2. a tények tényszerűségét megkérdőjelezni
3. direkt módon vitába szállni a szerző véleményével

A helyes hírelemzés tehát:

1. feltárja a bizonyításra szoruló részleteket (kérdés/probléma)
2. feltárja a bizonyításra alkalmas OAM (objektum-attribútum mátrix) körvonalait
   1. objektumok
   2. X-attribútumok
   3. Y-attribútumok
   4. irányok
3. szavakba önti az operatív teendőket és a várható eredményeket...

A helyes hírelemzés (sok-sok ügyetlenkedő feladatmegoldás alapján átfogalmazva) egy utasítás egy kreatív munkatársnak arra vonatkozóan, körülbelül milyen OAM-t gyűjtsön össze, milyen eredmény reményében! Ehhez egy Y-t pontosan meg kell nevezni, az X-ek közül néhányat konkrétan, s a többit gyűjtőfogalmakkal, míg az objektumok esetén hasonlóan néhány konkrét megnevezés és egyéb halmazokra utalás elegendő. Buta, szolgalelkű munkatárs esetén a főnöknek a teljes mátrix sor-oszlopfejlécét és mértékegységeit meg kell adnia, sőt magát a forráshelyet is, ahol az adatok vélelmezhetően megtalálhatók. A kiadott feladat tehát akkor helyes (vö. önellenőrzés), ha egy átlagosan olvasni tudó magyar halandó számára az OAM egy nem irracionális változata összeállítható...

A hírelemzés célja tehát a kommunikációs szakemberek felkészítése arra, hogy

1. minden jelző, határozószó, ige bizonyítandó
2. a tény-alapú szakpolitizáláshoz közhasznú és könnyen kezelhető adatvagyonokra van szükség
3. a statisztikai átlagtól/minimumtól/maximumtól való eltérés semmit nem jelent önmagában
4. a statisztikai átlag körüli szórás mögötti rendszerviselkedés megérthető (vö. szimuláció)
5. a NORMA fogalma fejezi ki a fenntarthatóságot, az objektivitást, az egyensúlyt, a stratégiai/operatív célokat
6. a fenti elvek be nem tartása a zsurnalizmus és/vagy a csúsztatás...

S végül: senki ne ringassa magát abba a tévhitbe, akinek nem sikerül sokadik kísérletre sem egy helyes hírelemzési csokor összeállítása, hogy ez csak a bíráló szubjektív hangulatán múlott! A hírelemzési feladat objektíven értékelhető, SŐT A HALLGATÓ SZÁMÁRA AZ ÖNELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGE IS ADOTT: AZ A HÍRELEMZÉS A HELYES, MELYET EGY, AZ UTCÁN VÉLETLENSZERŰEN KIVÁLASZTOTT, ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ, ARRA KÉSZÜLŐ EMBERTÁRSUNKNAK ÁTADVA, AZ ILLETŐ KÉPES EGY ELEMZÉSRE ALKALMAS OAM-T ÖSSZEÁLLÍTANI! HA NEM KÉPES RÁ, AKKOR A HÍRELEMZÉS ROSSZ!!!

Javasolt probléma-minimalizáló stratégia:

• ha nem megy a sok hír rövid (feladatkijelölő szintű) elemzése, tessék egyhez az OAM-t összeállítani (inkl. irányok),
• ezt a bírálónak megküldeni,
• majd a kapott technikai elemzést szövegesen az Ideális Wiki-Szócikk [10] alapján jellemezni...
• hiszen végül is ez a lényegi lezárása egy hírelemzésben foglalt potenciális feladatnak...