„Notebook vásárlás” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| − | http://miau.gau.hu/ | + | http://miau.gau.hu/ |
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | ||
| − | + | Adott piaci szegmensből a legmegfelelőbb ár-érték arányú termék kiválasztása. | |
== A feladat előtörténete == | == A feladat előtörténete == | ||
| − | + | Mivel előző notebookomat csaknem öt éve vásároltam, annak amortizációjával eljött az ideje, hogy új notebookot vásároljak. Lehetőségem van kedvező feltételekkel Toshiba notebookot vásárolni, így az usanotebook.hu weboldalán tettem egy látogatást és a feladatot ennek a problémának a megválaszolására használtam fel. | |
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | ||
| − | A | + | A jelenlegi szűrési feltételeimnek öt különféle notebook termék felelt meg. Elvárásom, hogy 14 vagy annál kevesebb collos, könnyen hordozható, viszont versenyképes teljesítményű eszközhöz jussak az ár optimalizálásával. A kínált öt termékből a merevlemez (320 GB), a dvd-író, valamint a csatlakoztatási lehetőségek (USB, HDMI, eSATA, külső monitor, bluetooth), valamint a kapcsolt szoftverek mind egyenértékűek voltak, így más változók mentén volt szükséges differenciálnom, úgymint a processzor sebessége, a design (egyéni szempontok alapján), az üzemidő, a Video-hangkártya szolgáltatásai, valamint a javasolt felhasználási cél. (természetesen mindezt a költségek minimalizálása mellett szerettem volna elérni) |
| − | |||
| − | |||
| − | == A tervezett megoldás | + | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ADAT) == |
| − | + | A forrásom az usanotebook.hu weboldal volt, és kizárólag 11-14 collos Toshiba notebook között kerestem. | |
== Objektumok (SOROK) == | == Objektumok (SOROK) == | ||
| − | A | + | A 11-13 collos notebookok közül a következőket választottam ki összehasonlításra, ezek árszintje egyébként 180-280 ezer Ft között mozgott: |
| − | - Toshiba | + | Toshiba Satellite T210-10X |
| − | - Toshiba | + | Toshiba Satellite L630-102 |
| − | + | Toshiba Satellite L635-10G | |
| + | Toshiba Satellite R630-105 | ||
| + | Toshiba Satellite R630-13T | ||
== Attribútumok (X, Y oszlopok) == | == Attribútumok (X, Y oszlopok) == | ||
| − | + | Az áron kívül öt jellegzetes változót sikerült körülhatárolnom, amelyek tekintetében a notebookok jellegzetes eltéréseket mutattak: | |
| − | + | ||
| − | + | - processzor sebesség | |
| − | + | - design | |
| − | + | - üzemidő hosszúsága | |
| − | - | + | - Video- és hangkártya minősége |
| − | - | + | - Javasolt felhasználási cél/terület |
| − | - | ||
| − | - | ||
| − | |||
| − | - | ||
| − | - | ||
== A feladat által érintett célcsoportok == | == A feladat által érintett célcsoportok == | ||
| − | + | Bár a példa magánfelhasználásról szól ugyanígy alkalmazható céges beszerzések mérlegelésekor is (ha pl. a Toshiba a beszállító), illetve bármely end-user részére sikerrel ajánlható a módszer. | |
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | ||
| − | A | + | A probléma megválaszolásával kiszűrhetők azok a tényezők, amelyek esetleg irrelevánsak a döntés szempontából, így segítenek abban, hogy amennyiben létezik, feltárják azokat a szempontokat, amelyek az áron felül figyelembe veendők. |
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | ||
| − | 1. | + | 1. A megfelelő internetes forrás felkutatása |
| − | 2. | + | 2. Releváns attribútumok meghatározása |
| − | 3. | + | 3. Táblázat feltöltése |
| − | 4. | + | 4. Pivot tábla készítése, összegzendő az értékeket |
| − | 5. | + | 5. Sorszámfüggvény alkalmazása az értékek rangsorolásához. |
| − | 6. | + | 6. Solver, valamint My-X alkalmazása a becslések összevetéséhez. |
| − | 7. | + | 7. Kapott eredmények értékelése. |
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | ||
| 76. sor: | 68. sor: | ||
Az általam gondolt megoldási lehetőség és a Coco-mátrix eredménye nem vezetett ugyanarra az eredményre. Az első helyezettre nem ugyanazt a notebookot jelölték meg, azonban ha megfigyeljük, hogy a Coco eredményemmel melyek azok az eszközök, amelyek úgymond „megérik a pénzüket”, akkor az általa megjelölt négy eszköz majdnem teljesen takarja azt a négy eszközt, amelyeket ugyanezzel a gondolkodásmóddal választottam ki a súlyozott módszerrel kialakított eredményekből. Mindössze egy eszközben tér el. Azonban, mivel csak egy lehet a helyes módszer, így ez majdnem teljesen figyelmen kívül hagyható. Az első helyezettek eltérése miatt, így választani kell a két módszer közül, vagyis a két notebook között. Az általam használt módszer erősen szubjektívnek, míg a Coco-módszer objektívnek tekinthető. Szubjektív a módszerem, mivel a súlyokat egyfajta „beleérzéssel” határozom meg, nincs semmi gazdasági, matematikai vagy más tudományos alapja. Rendkívül hasznos azok számára, akik tudják, hogy mit akarnak, tudatos vásárlók, azonban sokuk számára használhatatlan, hiszen tudjuk, hogy a közgazdaságtan is mindenhol feltételezi a vásárló racionalizáltságát, azonban ez a való életben nagyon kis hányadukra jellemző. Az objektív módszerrel azonban a vásárlók többségének kedvezünk. A magában meghatározott kritériumoknak megfelelő alternatívákat meghatározza, jellemzőit feltünteti és más dolga nincs, mit a feladat megoldása. Nem igényel más készséget, így a becslés készségét sem. A saját módszeremmel meglehetősen nagy az eredmények lehetséges kimenetelének szórása. Így, gyakorlatilag a súlyozások variálásával bármely objektum megoldás lehet, míg a Coco-tábla használata csak egy, a legjobb megoldást kínálja fel. Így engem személy szerint meggyőzött a Coco-mátrix használatának hasznossága, hasznosabbnak bizonyult, mint az általam „best practice”-nek kikiáltott megoldás. | Az általam gondolt megoldási lehetőség és a Coco-mátrix eredménye nem vezetett ugyanarra az eredményre. Az első helyezettre nem ugyanazt a notebookot jelölték meg, azonban ha megfigyeljük, hogy a Coco eredményemmel melyek azok az eszközök, amelyek úgymond „megérik a pénzüket”, akkor az általa megjelölt négy eszköz majdnem teljesen takarja azt a négy eszközt, amelyeket ugyanezzel a gondolkodásmóddal választottam ki a súlyozott módszerrel kialakított eredményekből. Mindössze egy eszközben tér el. Azonban, mivel csak egy lehet a helyes módszer, így ez majdnem teljesen figyelmen kívül hagyható. Az első helyezettek eltérése miatt, így választani kell a két módszer közül, vagyis a két notebook között. Az általam használt módszer erősen szubjektívnek, míg a Coco-módszer objektívnek tekinthető. Szubjektív a módszerem, mivel a súlyokat egyfajta „beleérzéssel” határozom meg, nincs semmi gazdasági, matematikai vagy más tudományos alapja. Rendkívül hasznos azok számára, akik tudják, hogy mit akarnak, tudatos vásárlók, azonban sokuk számára használhatatlan, hiszen tudjuk, hogy a közgazdaságtan is mindenhol feltételezi a vásárló racionalizáltságát, azonban ez a való életben nagyon kis hányadukra jellemző. Az objektív módszerrel azonban a vásárlók többségének kedvezünk. A magában meghatározott kritériumoknak megfelelő alternatívákat meghatározza, jellemzőit feltünteti és más dolga nincs, mit a feladat megoldása. Nem igényel más készséget, így a becslés készségét sem. A saját módszeremmel meglehetősen nagy az eredmények lehetséges kimenetelének szórása. Így, gyakorlatilag a súlyozások variálásával bármely objektum megoldás lehet, míg a Coco-tábla használata csak egy, a legjobb megoldást kínálja fel. Így engem személy szerint meggyőzött a Coco-mátrix használatának hasznossága, hasznosabbnak bizonyult, mint az általam „best practice”-nek kikiáltott megoldás. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
A lap 2010. december 18., 02:12-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ADAT)
- 6 Objektumok (SOROK)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 A feladat által érintett célcsoportok
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Adott piaci szegmensből a legmegfelelőbb ár-érték arányú termék kiválasztása.
A feladat előtörténete
Mivel előző notebookomat csaknem öt éve vásároltam, annak amortizációjával eljött az ideje, hogy új notebookot vásároljak. Lehetőségem van kedvező feltételekkel Toshiba notebookot vásárolni, így az usanotebook.hu weboldalán tettem egy látogatást és a feladatot ennek a problémának a megválaszolására használtam fel.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A jelenlegi szűrési feltételeimnek öt különféle notebook termék felelt meg. Elvárásom, hogy 14 vagy annál kevesebb collos, könnyen hordozható, viszont versenyképes teljesítményű eszközhöz jussak az ár optimalizálásával. A kínált öt termékből a merevlemez (320 GB), a dvd-író, valamint a csatlakoztatási lehetőségek (USB, HDMI, eSATA, külső monitor, bluetooth), valamint a kapcsolt szoftverek mind egyenértékűek voltak, így más változók mentén volt szükséges differenciálnom, úgymint a processzor sebessége, a design (egyéni szempontok alapján), az üzemidő, a Video-hangkártya szolgáltatásai, valamint a javasolt felhasználási cél. (természetesen mindezt a költségek minimalizálása mellett szerettem volna elérni)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ADAT)
A forrásom az usanotebook.hu weboldal volt, és kizárólag 11-14 collos Toshiba notebook között kerestem.
Objektumok (SOROK)
A 11-13 collos notebookok közül a következőket választottam ki összehasonlításra, ezek árszintje egyébként 180-280 ezer Ft között mozgott: Toshiba Satellite T210-10X Toshiba Satellite L630-102 Toshiba Satellite L635-10G Toshiba Satellite R630-105 Toshiba Satellite R630-13T
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az áron kívül öt jellegzetes változót sikerült körülhatárolnom, amelyek tekintetében a notebookok jellegzetes eltéréseket mutattak:
- processzor sebesség - design - üzemidő hosszúsága - Video- és hangkártya minősége - Javasolt felhasználási cél/terület
A feladat által érintett célcsoportok
Bár a példa magánfelhasználásról szól ugyanígy alkalmazható céges beszerzések mérlegelésekor is (ha pl. a Toshiba a beszállító), illetve bármely end-user részére sikerrel ajánlható a módszer.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A probléma megválaszolásával kiszűrhetők azok a tényezők, amelyek esetleg irrelevánsak a döntés szempontából, így segítenek abban, hogy amennyiben létezik, feltárják azokat a szempontokat, amelyek az áron felül figyelembe veendők.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. A megfelelő internetes forrás felkutatása 2. Releváns attribútumok meghatározása 3. Táblázat feltöltése 4. Pivot tábla készítése, összegzendő az értékeket 5. Sorszámfüggvény alkalmazása az értékek rangsorolásához. 6. Solver, valamint My-X alkalmazása a becslések összevetéséhez. 7. Kapott eredmények értékelése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az általam fontosnak tartott jellemzők és az ár alapján az alapadat-táblámban szereplő notebookok közül a Coco-mátrix segítségével kiválasztható, hogy ár-érték arány szempontjából mely eszköz az, amelyik az én igényeimnek megfelel. A Coco táblám eredménye szerint a Fujitsu Mini M2010 típusú gépet lenne a legérdemesebb megvásárolni, ára és értékei alapján. Ha nincs lehetőség ezen termék megvásárlására, akkor még szóba jöhet az Acer Eee PC 1008HA vagy az Acer Aspire one D250-0B készülék. Amely objektumoknál a százalékos eltérés a becsült ár és a tényleges ár között pozitív eredményt ad, azon termékek megvásárlása pazarló döntés. Ilyenek például: a Toshiba NB100-12N, a Sony Vaio VPC-W11S1E. A többi eszköz alacsony értékéből eredően mindösszesen zajnak minősül.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az eredmények alapján a Fujitsu Mini M2010 típusú notebook a leginkább ár-értékarányos, a legkifizetődőbb döntés, ha a megvásárlása mellett maradok. Tehát a piacon a mai adatok és kínálat alapján ezt a notebookot érdemes megvásárolni, ha egy könnyű, kicsi és relatíve olcsó irodai notebookra van szükségünk.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az általam gondolt megoldási lehetőség és a Coco-mátrix eredménye nem vezetett ugyanarra az eredményre. Az első helyezettre nem ugyanazt a notebookot jelölték meg, azonban ha megfigyeljük, hogy a Coco eredményemmel melyek azok az eszközök, amelyek úgymond „megérik a pénzüket”, akkor az általa megjelölt négy eszköz majdnem teljesen takarja azt a négy eszközt, amelyeket ugyanezzel a gondolkodásmóddal választottam ki a súlyozott módszerrel kialakított eredményekből. Mindössze egy eszközben tér el. Azonban, mivel csak egy lehet a helyes módszer, így ez majdnem teljesen figyelmen kívül hagyható. Az első helyezettek eltérése miatt, így választani kell a két módszer közül, vagyis a két notebook között. Az általam használt módszer erősen szubjektívnek, míg a Coco-módszer objektívnek tekinthető. Szubjektív a módszerem, mivel a súlyokat egyfajta „beleérzéssel” határozom meg, nincs semmi gazdasági, matematikai vagy más tudományos alapja. Rendkívül hasznos azok számára, akik tudják, hogy mit akarnak, tudatos vásárlók, azonban sokuk számára használhatatlan, hiszen tudjuk, hogy a közgazdaságtan is mindenhol feltételezi a vásárló racionalizáltságát, azonban ez a való életben nagyon kis hányadukra jellemző. Az objektív módszerrel azonban a vásárlók többségének kedvezünk. A magában meghatározott kritériumoknak megfelelő alternatívákat meghatározza, jellemzőit feltünteti és más dolga nincs, mit a feladat megoldása. Nem igényel más készséget, így a becslés készségét sem. A saját módszeremmel meglehetősen nagy az eredmények lehetséges kimenetelének szórása. Így, gyakorlatilag a súlyozások variálásával bármely objektum megoldás lehet, míg a Coco-tábla használata csak egy, a legjobb megoldást kínálja fel. Így engem személy szerint meggyőzött a Coco-mátrix használatának hasznossága, hasznosabbnak bizonyult, mint az általam „best practice”-nek kikiáltott megoldás.
