„Multifunkciós nyomtatók” változatai közötti eltérés

A lap 2011. január 30., 19:34-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je: [1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.

A feladat előtörténete

Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.

Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.

Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet bele tonert vásárolni. Nem veszik figyelembe különböző típusú tonereket (eredeti, utángyártott) a készülékhez, a várható értékvesztéssel sem foglalkoznak. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.

A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.

Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.

Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor

Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.

Objektumok:

Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb Súly kg kisebb a kedvezőbb Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb

Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)

2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )

3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása

4. Adatok összegyűjtése

5. Pivot tábla

6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)

8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.

A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik. A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a

Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre. A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést: Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják: - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása? - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk? - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható? Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.