|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | Ide jön a cikkem.
| |
| − | Ide kerül a bableves cikkünk: GM 3. évf. levelezős csapat.
| |
| − |
| |
| | == Forrás == | | == Forrás == |
| | | | |
| | http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/szg.xls | | http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/szg.xls |
| | | | |
| − | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
| |
| − |
| |
| − | A fényezési segédanyagokat gyártó vállalatok termékeinek vizsgálata és a forgalmazás szempontjából a leghatékonyabb kiválasztása.
| |
| − |
| |
| − | == A feladat előtörténete ==
| |
| − |
| |
| − | A közel jövőben fényezési segédanyagokat forgalmazó kiskereskedelmi vállalkozást tervezünk alapítani. A közel 100 márka típus közül pontos és hatékony döntést rendkívül nehéz meghozni. Sok tényező befolyásolhatja a döntésünket, amelyek nem tényeken alapulnak.
| |
| − |
| |
| − | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
| |
| − |
| |
| − | Ha nem találkoztam volna a tantárgy keretében a hasonlóság elemzéssel, akkor az ügynökök meggyőző hatása, és a termék márkák előfordulási gyakorisága alapján döntöttem volna az általam forgalmazott márka típusról. Az üzlet várható elhelyezkedésének környezetében a leggyakrabban forgalmazott 3 márka típus a következő: APP, Body, MaxMeyer. Ebből következve döntésem meghozatalakor az előbbi 3 termék nagy befolyással lenne rám. A kiindulási táblázat a forrás "Adatok" nevű munkalapon találhatóak.
| |
| − |
| |
| − | == A feladat által érintett célcsoportok ==
| |
| − |
| |
| − | Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
| |
| − |
| |
| − | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
| |
| − |
| |
| − | Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A feladat és annak megoldása mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve milyen eredményesek az információ költségtervezésében. Az egyes vizsgálati jellemzők mentén - törekedve a minél tisztább objektivitásra -, mennyire tekinthetőek a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek az '''információ ráfordításaik'''.
| |
| − |
| |
| − | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
| |
| − |
| |
| − | == A válaszokat befolyásoló tényezők ==
| |
| − |
| |
| − | Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
| |
| − |
| |
| − | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
| |
| − |
| |
| − | 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
| |
| − |
| |
| − | 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
| |
| − |
| |
| − | 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
| |
| − |
| |
| − | 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
| |
| − |
| |
| − | 5. Pivot tábla elkészítése.
| |
| − |
| |
| − | 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
| |
| − |
| |
| − | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
| |
| − |
| |
| − | 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
| |
| − |
| |
| − | 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
| |
| − |
| |
| − | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
| |
| − |
| |
| − | A számítások a következő eredményekre vezetnek:
| |
| − |
| |
| − | - SOLVER eredménye (információ költségek arányossága)
| |
| − | - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban
| |
| − | - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
| |
| − | - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | '''SOLVER eredmények értékelése'''
| |
| − |
| |
| − | A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
| |
| − | A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
| |
| − |
| |
| − | • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
| |
| − |
| |
| − | • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | '''Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése'''
| |
| − |
| |
| − | Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
| |
| − | A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
| |
| − |
| |
| − | az internet használat első éve 13,23%,
| |
| − |
| |
| − | a cég mérete 36,60%,
| |
| − |
| |
| − | az e-innovátor attitűd 15,01%,
| |
| − |
| |
| − | az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
| |
| − |
| |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 8,79%
| |
| − |
| |
| − | arányban járultak hozzá.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
| |
| − |
| |
| − | az internet használat első éve 25,94%,
| |
| − |
| |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
| |
| − |
| |
| − | A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
| |
| − | A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
| |
| − | 1. cég mérete
| |
| − | 2. az internet használat első éve
| |
| − | 3. az elektronikus beszerzés aránya
| |
| − | 4. az elektronikus értékesítés aránya
| |
| − | 5. az e-innovátor attitűd.
| |
| − |
| |
| − | Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
| |
| − |
| |
| − | Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
| |
| − |
| |
| − | Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
| |
| − | Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
| |
| − |
| |
| − | A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a
| |
| − | legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel.
| |
| − | Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | A számítások alapján úgy vélem, hogy az '''internet használat első éve''' játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
| |
| − |
| |
| − | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
| |
| − |
| |
| − | A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
| |
| − |
| |
| − | Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
| |
| − |
| |
| − | II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
| |
| − |
| |
| − | III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
| |
| − |
| |
| − | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
| |
| − |
| |
| − | A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
| |
| − |
| |
| − | Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
| |
| | | | |
| | | | |
| | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
