„Oclakas” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
43. sor: 43. sor:
  
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
 
 
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága)
 
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
 
 
'''SOLVER  eredmények értékelése'''
 
 
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
 
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
 
 
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
 
 
 
'''Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése'''
 
 
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
 
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
 
az internet használat első éve  13,23%,
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
1. cég mérete
 
2. az internet használat első éve
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a
 
legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
A számítások alapján úgy vélem, hogy az '''internet használat első éve''' játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A lap 2011. január 25., 20:01-kori változata

Ide kerül az oc lakás cikkem.

Forrás

 A letölthető excel URL-je: 

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az Otthon Centrum Ingatlanközvetítő iroda internetes adatbázisán keresztül kis alapterületű lakások árainak összehasonlítása több fontos jellemző, mint elhelyezkedés, méret, állapot, stb... felhasználásával.

A feladat előtörténete

Alcím: Eladó kislakások összehasonlítása az Otthon Centrum hirdetéseinek felhasználásával.

Néhány évvel ezelőtt vásároltam hasonló paraméterekkel rendelkező lakást, mint amilyenek a példában is szerepelnek. Kíváncsi voltam, hogy jól döntöttem -e.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Lakásom vásárlásakor nem állt rendelkezésemre (nem ismertem) semmilyen összehasonlító elemzés elkészítésére alkalmas módszer, ezért a kiválasztáskor leginkább saját döntéshozó képességemre, az egyes ingatlanok megtekintése során szerzett benyomásaimra és a környezet illetve az adott lakás által befolyásolt érzelmeimre. A teszt lefuttatása hasonló eredményt hozott, mint amit a lakás vásárlását megelőző keresésem és az az alapján végzett összehasonlítások.

A feladat adatvagyona (ANYAG)

Az adatokat az internetről, az Otthon Centrum oldaláról szereztem be.

Objektumok (sorok)

Attribútumok (oszlopok)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. A feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése.

2. Az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése.

3. A rendelkezésre álló adatok és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás.

4. A COCO táblázat elkészítése FKERES függvénnyel.

5. Solver program alkalmazása.

6. A kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:


I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.


Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.


Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok