„HR:TAVMUNKA” változatai közötti eltérés
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | |||
+ | A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel. | ||
+ | Így megállapítható, hogy MV7 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV2 és MV10 munkavállalók relatíve túlértékelik azt. | ||
+ | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= |
A lap 2011. január 27., 21:24-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése
A feladat előtörténete
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében. Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak.
Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.
Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek csökkenése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.
A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor várhatóan megérzések alapján születne döntés. Valószínűsíthetnénk, hogy az egy háztartásban élő kiskorúak száma, az esetlegesen segítségre szoruló hozzátartozók, a munkahely és a lakóhely közötti távolság pozitívan befolyásolnák a távmunka lehetőségének megítélését, azaz annak egyéni értékét. Feltételezhetnénk továbbá, hogy a hagyományosan több szerepben is szociálisan kötött elfoglaltságokat napi rendszerességgel teljesítő nők nagyobb értéknek tekintenék ezt a lehetőséget, mint a hagyományos, "gyárszerű" munkahelyet szocializációjuk folytán normálisnak és ezáltal önbecsülésükhöz fontosnak érző férfiak. Bár az irányok vélhetően jól becsülhetőek, az egyes tényezők súlyának megállapítása problematikus lehet. Ez a döntéshozáshoz rendelkezésre álló idő szűkösségével együtt egy-egy szempont kiragadására, illetve egyéb egyszerűsítésekre csábíthatná a döntéshozót.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam.
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.
MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Nem (F/N);
- Életkor (év);
- Kiskorú gyermekek száma (fő);
- Gondozott hozzátartozók száma (fő);
- Távolság (km);
- Képzettség (szint);
Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (nem és képzettség esetén).
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.
Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet: - felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele; - szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.
Egy állás betöltéséhez kapcsolódó toborzási és kiválasztási költség százezer forintos nagyságrendű is lehet az adott munkakör által támasztott speciális igények függvényében. Adott bérajánlat esetén a megtakarítás hosszú távú megtakarítást eredményez.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.
1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.
2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.
3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.
4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.
5. lépés: A kapott eredmények értékelése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott egyén ítélete szerinti értékkel. Így megállapítható, hogy MV7 és MV8 munkavállalóknak alulértékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV2 és MV10 munkavállalók relatíve túlértékelik azt.