„Kiválasztás vidéki telephelyhez” változatai közötti eltérés

A lap 2011. január 30., 21:59-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   * 1 Forrás
   * 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
   * 3 A feladat előtörténete
   * 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
   * 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
         o 5.1 Objektumok (sorok)
         o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
   * 6 A feladat által érintett célcsoportok
   * 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
   * 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
   * 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
   * 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
   * 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
   * 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   * 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

[szerkesztés] Forrás

XLS

  1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
  2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
  3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
  4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
        1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
        2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
        3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
        4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
        5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
              1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
              2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
              3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
              4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve 
        6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
        7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
        8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
        9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
       10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
       11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)... 
  5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
        1. a logikus érvelésre
        2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
        3. az objektivitás elvárására
        4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
        5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
        6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
        7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
        8. a felesleges ismétlések kerülésére
        9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
       10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére! 

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez... [szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

  1. a célra
  2. a célcsoportra
  3. az innovatív megoldás mikéntjére 

Mégis legyen lehetőség szerint:

  1. rövid
  2. egzakt
  3. figyelemfelkeltő 

Vagyis a jó cím megtalálása művészet! [szerkesztés] A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

  1. miért választotta a szerző a témát,
  2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
  3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is) 

[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

  1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
  2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
  3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
  4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
  5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
  6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
  7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt 

[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

  1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
  2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
  3. miként sikerült a problémákat megoldani
  4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
  5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis 

[szerkesztés] Objektumok (sorok)

  1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
  2. és semmi mást 

[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

  1. az attribútumok egzakt meghatározását
  2. a használt mértékegységet attribútumonként
  3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y) 

[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

  1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
  2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült 

[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen). 

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!) [szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések 

[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.
  5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés. 

[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni 

[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció? [szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege) 

[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört 

  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány