„Bonusz” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
(Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok)
91. sor: 91. sor:
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
 
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:Jutalmak]
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Jutalom]
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap 2011. február 1., 15:52-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kiválasztás karácsonyi bónusz osztásához xy cégnél (3 fő részére)

A feladat előtörténete

A feladat témáját valós helyzet ihlette, mivel van egy őrző-védő cég a családom tulajdonában. A cég valóban 15 alkalmazottal dolgozik, és valóban osztottak egy egyszeri 50000 Ft-os karácsonyi bónuszt az év végén 3 fő részére. Azért választottam fiktív adatokat a feladathoz, mert nem szerettem volna, ha a cég felismerhető lenne. A megoldástól azt várom, hogy legközelebb hasonló döntések meghozatala előtt tudjuk alkalmazni a módszert.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg a cégnél a döntést a vezető egy személyben hozza meg. Ez nem igazán jó megoldás, mert erősen szubjektív lehet, noha ugyanazon attribútumokat vizsgálja, mint amit a feladatmegoldásban én magam is. Mégsem jó megoldás, mert az adatok nincsenek rendszerezve, csupán emlékezetből, és a személyes benyomás alapján dönt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldása során alkalmazott attribútumok egy része megtalálható a cégnél, egy attribútum egy felmérés eredménye, mégpedig, hogy ki kinek adna jutalmat az alkalmazottak között, az utolsó szintén megkérdezés eredménye a családi állapotra vonatkozóan. Az objektumok szintén a cég adatvagyonából kerülnek elő.

Objektumok (sorok)

A vizsgálatot a 15 főt alkalmazó xy őrző-védő cégnél végeztem. A 15 alkalmazotthoz fiktív adatokat rendeltem, majd a következő nevekkel láttam el őket:

  • Dolgozó1 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó2 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó3 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó4 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó5 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó6 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó7 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó8 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó9 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó10 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó11 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó12 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó13 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó14 - xy cég alkalmazottja
  • Dolgozó15 - xy cég alkalmazottja

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • 1. Hány éve dolgozik a cégnél?

Ennek mértékegysége évben van kifejezve. Az iránya pedig 0, ami azt jelenti, hogy minél több éve van a cégnél az adott dolgozó (minél nagyobb értéket képvisel az X), annál (nagyobb lesz az Y) több az esélye annak, hogy az illető azok között lesz akik megkapják a bónuszt.

  • 2. Átlagosan hány műszakot vállal egy héten?

Ennek mértékegysége darabban van kifejezve. Az iránya pedig 0, ami azt jelenti, hogy átlagosan minél több műszakot vállal egy héten az adott dolgozó (minél nagyobb értéket képvisel az X), annál (nagyobb lesz az Y) több az esélye annak, hogy az illető azok között lesz akik megkapják a bónuszt.

  • 3. Kapott-e munkatársi ajánlást?

Ennek nincs mértékegysége. Ha az értéke=1, akkor nem kapott, ha az értéke=2, akkor kapott. Az iránya pedig 0, ami azt jelenti, hogy ha kapott munkatársi ajánlást az adott dolgozó (minél nagyobb értéket képvisel az X), annál (nagyobb lesz az Y) több az esélye annak, hogy az illető azok között lesz akik megkapják a bónuszt.

  • 4. Hány gyermeke van?

Ennek mértékegysége darabban van kifejezve. Az iránya pedig 0, ami azt jelenti, hogy minél több gyermeke van az adott dolgozónak (minél nagyobb értéket képvisel az X), annál (nagyobb lesz az Y) több az esélye annak, hogy az illető azok között lesz akik megkapják a bónuszt.

Az Y oszlopban egy állandó számot adtam meg, amely a 100. Ez a szám egy viszonyítási pont, melyhez mérhetjük majd a kapott értékeket. Akik e felett találhatók esélyesek lesznek a bónuszra, és a három legmagasabb értéket kapó személyek fogják megkapni a bónuszt.

Dátumként az a nap szerepel, amikor rögzítettem az adatokat, azaz 2010.11.15.

Az adatok fiktívek

Az adatokat én (Raffai Anikó) rögzítettem.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megrendelője xy cég vezetője. Az eredmény xy cég döntését segíti. A cégen kívül szintén érintettek a cég alkalmazottai, akik közül kerül kiválasztásra az a 3 fő, akik megkapják a bónuszt.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A cégnél dolgozó alkalmazottak órabért kapnak, így jövedelmük változó annak a függvényében, hogy hány műszakot vállalnak. A vizsgálatban a cég valamennyi alkalmazottát vizsgáltuk. A feladat megoldásától azt várom, hogy azon alkalmazottaknak adhassák a bónuszt, akik azt valóban a legjobban megérdemlik, mindenféle szubjektív tényezőt kizárva, valamint, hogy a döntés jogilag se legyen támadható. Az, hogy egy hibás döntés jogi következményeit megelőzhessék, megéri az elemzés elkészítésére szánt összeg befektetését.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  • 1. adatgyűjtés (fiktív adatok)
  • 2. metaadatbázis elkészítése
  • 3. táblázat készítése az alapadatok segítségével
  • 4. sorszám függvény elkészítése
  • 5. kimutatások elkészítése
  • 6. adatok elemzése a COCO online program segítségével
  • 7. kapott eredmények kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO elemzés alapján kiderül, hogy a döntést befolyásolja a cégnél eltöltött évek száma, az átlagosan heti vállalt műszakok száma, valamint a gyermekek száma. Ezen kívül azt is láthatjuk, hogy az nem számít, kapott-e valaki munkatársi ajánlást, mert a 3 győztes közül csupán egy valaki kapott.

Minden egyes tényezőnél beigazolódtak a meghatározott irányok. Azaz minden tényezőnél az jött ki győztesként aki a legnagyobb x értéket kapta, azaz, aki a legrégebben dolgozik a cégnél, aki a legtöbb műszakot vállalja egy héten, aki kapott munkatársi ajánlást, és akinek a legtöbb gyermeke van.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

a két megoldás eredményei eltérnek egymástól. A cégvezető a best practice alapján győztesként a következő alkalmazottakat hozta ki:

  • Dolgozó1
  • Dolgozó5
  • Dolgozó8

Míg a szakértői elemzés a következő győzteseket hozta ki:

  • Dolgozó3
  • Dolgozó8
  • Dolgozó9

A cégvezető döntését, úgy hozta meg, hogy a rangsorolás után megnézte az egyes attribútumok győzteseit, és azok jöttek ki végső győztesként akik a legtöbb győzelmeket hozták. Mindezt persze nem rendezett adatok alapján csupán emlékezetből, személyes megítélés alapján tette, így döntése nem megfelelő, szubjektív elemeket is tartalmaz. A két módszer közül egyértelműen a szekértői rendszer eredményét fogadom el győztesként, mert az objektív, és valóban azt a három embert hozta ki győztesként, akik a legjobban megérdemlik a bónuszt.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mindenképpen meg kell állapítani, hogy hasznos a szakértői rendszer alkalmazása, mivel az azáltal kihozott eredmény eltér a best practice eredményétől. A szekértői rendszer által kihozott eredmény a valóban legjobb döntést adja, mely minden szempontból megállja a helyét.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet [1] [2]