„Túltanulás” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
a (Ajánlott irodalmak modulja)
a (Ajánlott irodalmak modulja)
72. sor: 72. sor:
 
*'''NEM PAPÍR ALAPÚ IRODALOM:'''  
 
*'''NEM PAPÍR ALAPÚ IRODALOM:'''  
 
<br>
 
<br>
 +
#'''BUZSÁKI GYÖRGY: ''' '''''Miért szükséges egy új tanuláselmélet? '''''; 1979. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20412]
 +
#'''BENEDEK GÁBOR:''' '''''Evolúciós alkalmazások előrejelzési modellekben – I. '''''; 2000. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20419]
 +
#'''ZALETNYIK PIROSKA: ''' '''''Neurális hálózatok alkalmazása a geodéziában'''''; 2003. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20597]

A lap 2005. november 19., 16:09-kori változata

Angol megnevezés: over-learning

Történeti modul

  • 1966: A túltanulás azt jelenti, hogy a tanuló már elérte az egyszeri hibátlan felfogás kritériumát, illetve, hogy a kísérleti személy tovább tanul azután is, amikor már eleget tud tenni ennek a feltételnek. A további munkát ugyanolyan figyelemmel kell folytatnia, mint ami a tananyag elsajátításához szükséges. A lecke puszta, figyelmetlen olvasása ne számít túltanulásnak. A túltanult lecke, ha a fenti követelményeknek eleget tett, jobban megmarad az emlékezetben, mint az egyszerűen megtanult, és általánosságban a megtartás nagyjából arányos az eredeti tanulás mennyiségével (Ebbinghaus, 1885; Krueger,1929) Ezek az eredmények mindenesetre csak akkor megbízhatók, ha jól begyakorolt kísérleti személlyel dolgozunk (Luh, 1922; Cuff, 1927). [1]
  • 1979: SKINNER (1948) immár klasszikusnak számító "babonás" kísérletében demonstrálta, hogy egy éhes állatnak pusztán a táplálék megmutatása elegendő ahhoz, hogy egy spontán "emittált" viselkedésminta operáns válasszá váljék. A kísérletben a galambok 15 mp-ként jutottak táplálék- megerősítéshez. A galambok viselkedése és az etetőszerkezet működése között nem volt ok-okozati összefüggés, ennek ellenére a kísérleti állatok mindegyikénél jól elkülöníthető, sztereotíp mozgásminták épültek fel a kondícionálás eredményeképpen. A "babonás" kísérletet számos laboratóriumban sikerült reprodukálni, és az effektus törvénye (THORNDIKE 1911) hosszú ideig elégségesnek bizonyult magyarázatára. Az utóbbi években számos, a "babonás" viselkedéshez hasonló jelenség felfedezésének lehettünk tanúi, melyek kivétel nélkül az instrumentális értelmezés feladását sürgetik. A kezdet az etológusoktól indult. BRELAND és BRELAND (1961) számos fajon végzett kísérleteiben megfigyelte, hogy operáns kondicionálás túltanulás fázisában olyan jellemző magatartásminták bukkantak fel, melyek az adott kísérleti elrendezésben irrelevánsak voltak és interferáltak a jutalomhoz vezető operáns válasszal (pl. zsetonmosás mosómedvéknél, alomépítés patkányoknál). [2]
  • 1981: Túltanulás olyan tanulás, amelynek során az ismétlés vagy gyakorlás tovább folytatódik az ésszerűen megállapított tanulási kritérium elérése után.[3]
  • 1996: Túltanulás (over-learning). Túlzott mértékben elnyújtott gyakorlás folyamata vagy eredménye, vagyis olyan gyakorlás, mely a tanult anyag hibátlan visszaadásának időpontján túlnyúlik. A tanulás egyfelől viselkedési formák automatizálását, másfelől azonban reaktív gátlás fellépését is előmozdítja. [4]
  • 1999: Túltanulás olyan tanulás, amelynél a gyakorlás vagy az ismétlés a feladat megfelelő megoldásához szükséges készség elsajátítása után is folytatódik. Általában nem szokás károsnak tekinteni, vagy azt gondolni, hogy valamit lehetséges túl jól megtanulni. [5]
  • 2000: „A köztes rétegbe kerülõ neuronok száma nem egyértelmű. Nyilván ha kevés van, akkor egyszerű és gyors a tanulás, de nem biztos, hogy rá tud jönni minden összefüggésre. Ha viszont sok a köztes rétegben levő neuronok száma, akkor a tanulás lassú lehet, és elképzelhető a túltanulás veszélye is. Köztes rétegből több is lehet. Ilyenkor ugyanúgy kapcsolódik az előtte lévő és mögötte lévő neuronokkal, mint a 9. ábrán látható egyetlen köztes réteg: Például: INPUT–KÖZTES1–KÖZTES2–KÖZTES3–OUTPUT.„
    „A túltanulás veszélye. A túltanulás az a jelenség, amikor a tanulási folyamat során nem az általános problémát tanulja meg a hálózat, hanem a megadott adatbázis sajátosságait. Ennek kiküszöbölésére ketté kell választani az eredetileg meglévő adatbázist. Ez egyik része a tanuló-adatbázis, míg a másik része a tesztadatbázis. A tanuló-adatbázison végezzük el a tanítást, amelynek befejeztével olyan eredményhez jutunk például, hogy a megadott 100 esetből 95-öt eltalál a neurális modell. Ezután nem tanítjuk tovább a hálózatot, hanem megnézzük, mit mond az eddig ismeretlen tesztadatbázisról. Ha az ottani 100 esetből szintén csak néhányat ront el, akkor megelégedhetünk, hiszen az általános összefüggésekre sikerült a hálózatnak „rájönnie”. Ha azonban nagyon nagy a hibázási arány, akkor a hálózat túltanulta magát. Éppen ezért látjuk, hogy nagyon kell vigyázni az adatbázisok szétválasztásánál. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a tanuló adatbázisban nem szerepel (vagy túlságosan alulreprezentált) a 3-as, akkor a tesztadatbázisban ezt a számot gyakran rosszul fogja a hálózat megtippelni.
    Megjegyezzük, hogy a tanulás során lehetőség van arra, hogy a tanuló-adatbázist is kettévágjuk. Az algoritmus ekkor az adatok egy részén csak tanul, másik részén csak tesztel, és magát a tanulást csak akkor állítja le, ha a tanuló és tesztelő fázis közel azonos eredményt ad. Ebben az esetben, ha helyesen választottuk ketté a saját adatbázisunkat, csökkenthetjük a túltanulás veszélyét. „ [6]
  • 2003:"Az RBF hálózatoknál csak egy rejtett réteget lehet alkalmazni, és itt a neuronszámot lehet változtatni. Az adott feladat igényeit legjobban kielégítő hálózati szerkezetet kétféle módon határozhatjuk meg. Ki lehet indulni egy nagyobb hálózatból, amiről bizonyos tapasztalatok alapján tudjuk, hogy elegendő lesz, és ezután csökkentjük a neuronszámot amennyire lehet. Vagy megpróbálhatjuk kisebb hálózattal megoldani a feladatot, és ha ez nem megy, akkor növelni a neuronszámot.
    Szerintem először érdemes kisebb neuronszámmal próbálkozni, mert túl sok esetében nagyon nagy lesz a memória igény és a számítások is lassúak lesznek, sőt fennáll a hálózatok „túltanulásának” a veszélye. Ha a felvett hálózat nem képes megfelelő pontossággal megtanulni az adott problémát, akkor érdemes próbálkozni a neuronok számának a növelésével. Törekedni kell a lehető legnagyobb pontosságra, a lehető legegyszerűbb hálózatszerkezet mellett.
    A tanulás lehet:
    − ellenőrzött vagy felügyelt tanulás,
    − nem ellenőrzött vagy felügyelet nélküli tanulás.
    "2.4.1.3 Túltanulás
    Egy neurális hálózattól azt várjuk el, hogy ne csak a tanítópontokban, hanem a tanítópontok között is jó közelítést adjon. A tanítópontok mellett ezért szükség van tesztpontokra is, hogy minősíteni tudjuk a hálózatokat. A tesztpontok olyan pontok, melyeket nem használtunk fel a tanítás során, de ismertek az összetartozó be és kimeneti értékeik. Megfelelően sok neuron felvétele esetén mind az MLP, mind az RBF hálózatok alkalmasak interpolációra, vagyis tökéletesen meg tudják tanulni a tanítópontok adatait. Ha nincsenek tesztpontjaink az ellenőrzéshez, akkor viszont könnyen túltaníthatjuk a hálózatot.
    A túltanítás azt jelenti, hogy míg a tanítópontok hibája egyre csökken, addig a tesztpontok hibája egyre nagyobb lesz, a hálózat túlzottan illeszkedik a tanítópontokra. Ezt úgy lehet elképzelni, mint polinomos regressziónál, ha kevés pontra illesztünk nagy fokszámú polinomot." [7]

Ontológiai modul

  • " ez egy " kapcsolattípus :
    • pedagógia
    • pszichológia
    • olvasás
    • tanulás
    • információ túlterhelés
    • RBF hálózat
    • neuron
    • geodézia



  • " a címszó része valaminek ( a címszónak egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:
    • tanulás (tanulás-teszt )
    • kondicionálás
    • adatbányászat
    • gépi tanulás
    • negatív tanulás

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • Az átolvasott szakirodalmak, valamint Internetes oldalak alapján nem találtam ellentmondást.

Definíciós modul

  • A túltanulás egy egyszerű technika, ami segíti a memóriád fejlesztését. A túltanulás ismétlődő tanulása valaminek, addig, amíg az, másodlagos természetté válik. Miután megtanultál valamit, ha folytatod ennek a tanulását, bevésed azt a memóriádba. Ez a gyakorlat nem az egyetlen megerősítő tanulás, de ez is fejleszti a felidézés gyorsaságát.
    A túltanulás egy ismeret az ideiglenes memória mögött, de hasznos lehet más dolgoknál is, úgy, mint a matematikai játékaidnál. Próbálj ki valami olyan egyszerű dolgot, mint egy lista készítése, amit magadnál tartasz. Olvasd át a listát számtalanszor a nap folyamán, amíg a liftre vársz, a stoplámpánál, a boltban, a sorban állva, lefekvés előtt, stb. Könnyebben tanulod meg, és gyorsabban leszel képes felidézni ezeket a dolgokat.
  • Az állandó memóriában a túltanulás révén életünk végéig megőrződnek kitörölhetetlenül a viselkedés legelemibb összetevői, a személyes adatok, az írás, a járás, a beszéd, a munka, a sport, és az anyanyelv.
  • ...

Tesztkérdések modul

  • ...

Ajánlott irodalmak modulja

  • PAPÍR ALAPÚ IRODALOM:


  1. David A. Statt: Pszichológiai kisenciklopédia; Kossuth kiadó, Budapest, 1999.
  2. Wagner D. Fröhlich: Pszichológiai szótár; Spinger Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1996.
  3. Robert S. Woodworth – Harold Schlosberg: Kísérleti pszichológia; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.
  4. Dr. Bartha Lajos: Pszichológiai értelmező szótár; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
  5. Ádám György: Érzékelés tudat emlékezés… biológusszemmel; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1968
  6. Pszichológiai Lexikon; Magyar Könyvklub, Budapest, 1995.
  7. B. Michael Thorne – Tracy B. Henley: A pszichológia története; Kapcslatok és összefüggések; Glória Kiadó, Budapest, 2000.


  • NEM PAPÍR ALAPÚ IRODALOM:


  1. BUZSÁKI GYÖRGY: Miért szükséges egy új tanuláselmélet? ; 1979. [8]
  2. BENEDEK GÁBOR: Evolúciós alkalmazások előrejelzési modellekben – I. ; 2000. [9]
  3. ZALETNYIK PIROSKA: Neurális hálózatok alkalmazása a geodéziában; 2003. [10]