A lap 2011. április 13., 12:07-kori változata

Adatfragmentumok összevezetése

Az alábbi, (egytáblás) adatvagyon-gazdálkodási szabványokat minden informatikát tanuló Hallgató rutinszerűen kell, hogy értse és használja. Egyetlen szakdolgozatnak sem lenne szabad megszületnie az ott feldolgozott adatok korrekt kezelése nélkül...

Előzmények

• Annak érdekében, hogy egy adatbázist létre hozassunk, elsőként meg kell határozni az ebben tárolni kívánt adattartalmakat (vö. APEH-statisztikák).
• Az adattartalmak rögzítése után ezek nyers állapotait rendelkezésre kell bocsátani pl.

1. internetes kereséssel (vö. képernyőképek, html-másolatok, fájl-mentések)
2. papír-alapú források esetén beszkennelt (lehetőség szerint karakterfelismeréssel támogatott) állományok (vö. http://miau.gau.hu/temp/apeh)

Adatbázis-tervezési lépések

• A nyers adatok vizuális értelmezése és az elemzési célok alapján meg kell határozni milyen dimenziókra (egytáblás alapesetben milyen oszlopokra) van szükség az adatbázisban, azaz milyen meta-adatokkal kívánunk leírni egy-egy megfigyelt, mért értéket.
• Alapértelmezés szerint: sorszám, objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum (rögzítés), rögzítette (monogram)
• Amennyiben a nyers tartalmak ennél több struktúrát engednek feltárni, akkor ezek használata kötelező: pl.

1. térbeli hierarchiák (pl. megye, statisztikai régió, ország)
2. időbeli hierarchiák (pl. év, félév, negyedév, hónap, nap)
3. jelenséghierarchiák (pl. mutatószámok csoportjai)

• A dimenziók/oszlopok meghatározása után illik, de nem mindig lehetséges azonnal megalkotni a kódszótárt, mely tartalmazza, milyen oszlopban milyen értékkészlet fordulhat elő. A kódszótár kialakítása lehet többlépcsős, iteratív, ill. végső soron utólagos folyamat is, bár ez esetben a potenciális revíziók száma irracionálisan nagy is lehet...

Egy-személyes feladatvégzés

• A kódszótár és a nyers adatok ismeretében az elsődleges feladat a cél-struktúrába belekényszeríteni a nyers tartalmakat.
• Ennek során számos hiba léphet fel, melyeket folyamatos önellenőrzéssel kell feltárni:

1. a kódszótár előírásait követni kell
2. fel kell készülni arra, hogy a kódszótár alapján teljes kombinatorikai terekben gondolkodjunk
   1. vagyis kerüljük adatok elhagyását
   2. és kerüljük adatok többszörös rögzítését
3. minden mutatószámnak lehetőség szerint csak egyetlen egy mértékegysége legyen
4. minden megye csak egy régióhoz tartozzon
5. minden érték a rájellemző értelmezési intervallumba essen
6. minden részhalmaz (pl. megyék) összege legyen egyenlő ugyanazon halmaz más típusú felbontása (pl. statisztikai régiók) után kapott összegekkel, vagy amennyiben adott a mindösszesen (HU) értékekkel.

Adatállományok integrációja és konszolidációja

• Az egy-személyes adatrögzítés eredményeit másoljuk fel egy közös helyre, s rendezzük ezeket méretük szerint sorrendbe: http://miau.gau.hu/temp/apeh/strukturalt_adatok_uj/?C=S;O=D
• Válasszuk ki a legnagyobb méretű állományt, mely átlagos esetben a legtöbb rekordot/sort kell, hogy tartalmazza immár egységes ellenőrzési elvek alapján jónak minősítve.
• Definiáljunk egy új oszlopot az egyes állományok elérési útjának megadása érdekében és töltsük is fel az alapadatok esetére is azonnal.
• Válasszuk ki a második legnagyobb állományt és nyissuk meg.
• Ellenőrizzük le az alábbiakat:

1. azonosak-e az oszlopfejlécek (pl. HA()-függvény segítségével)
2. az első eltérés máris az állomány elérési útjának hiányát fogja jelezni
3. ezt azonnal pótoljuk, vagyis adjuk meg az állomány URL-jét

• Másoljuk be fejléc és kihagyott sorok nélkül a kisebb állományt a nagyobb alá.
• Majd kezdjük el az összes ismert önellenőrzési lépés újbóli végrehajtását:

1. ellenőrizzük le, hogy a kódszótár szabályai továbbra is érvényben vannak-e
2. vizsgáljuk meg, nem keletkeztek-e ellentmondások (azonos meta-adatokkal leírt eltérő értékek)
3. nem jöttek-e létre redundáns adatsorok (azonos meta-adatokkal leírt azonos értékek)

• Tegyünk kísérletet új strukturális rétegek felismerésére: pl. mutatószámcsoportok képzésére. Ennek érdekében hozzunk létre új oszlopot, s erre vonatkozóan minden elvárást rögzítsünk a kódszótárban.
• Tegyünk kísérletet az azonnal elemezhető adatrétegek felismerésére, hiszen az adatbázis építésének legfőbb célja, hogy ennek készenléte után azonnal elemezhessük a benne rögzített adatokat...
• A fenti lépéseket addig folytassuk míg minden fragmentum feldolgozásra nem került, ill. minden strukturális elvárás nem teljesült.

Specialitások

• Ha nincs sorszám-oszlop, akkor az állomány URL mellett ezt is létre kell hozni...
• Ha a fejléc elemek kis-nagybetűs írásmódban (jelenség=Jelenség), szinonima-alkalmazásban (év=Évszám, vagy mikor ellenőrizte = ellenőrzés dátuma) térnek el egymástól, szó sorrendben (XLS forrás = forrás xls), ezeket csak vizuális elemzéssel lehet felismerni...
• Ilyen eltérések elvileg nem fordulhatnának elő, hiszen a kódszótárnak ki kell terjednie az oszlopfejlécekre is...
• Abban az esetben, ha egy-egy eltérésről nem dönthető el egyértelműen az azonossági szabályoknak való megfelelés, improvizálás helyett vonja be a döntéshozót a folyamatba...
• Az értékként való beillesztéskor a dátum formátuma elvész, de helyre kell állítani...
• Minden helyesírási hibát azonnal javítani kell!
• A kis- és a nagybetű használata legyen következetes!
• A szóközök és egyéb tagoló jelek használata legyen következetes.
• A dimenziók közötti fogalomhasználat legyen következetes: vagyis pl. a KMR legyen mindenütt KMR...
• Minden egyes értékkészlet legyen önmagában kihagyás- és átfedésmentes, ill. ne legyen benne halmazidegen elem...
• Egyetlen meta-adat sem hiányozhat!!!
• Minden egyes összevonás legyen külön állományként elmentve: pl. http://miau.gau.hu/temp/apeh/2reteg.xls

2011 tavasz: megyei negyedéves KSH-adatvagyon véglegesítése

• Az ellenőrzés előtt minden egyes rekord saját azonosítót kapott, hogy a pontszerű javításoknál legyen mire hivatkozni (ID, régi érték, új érték)
• Általános ellenőrzés: a forrás dokumentumban mutatók sorrendje eltér a sablontól egyes megyékben (pl. Nyugat-Dunántúl, GYMS 2009), ill. egyes mutatók nem szerepelnek az egyes években, ami adatrögzítési elcsúszások forrása lehet
• Minden MAX/MIN típusú ellenőrzés esetén a javítás után frissíteni kell a kimutatásokat, hogy a másodlagos extrém értékek előbukkanhassanak (még a helyes extrém értékek törlése is kötelező, mert mögöttük megbújhatnak valódi hibák is)

Ellenőrzési nézetek

• 2D = jelenség * év_negyedév_megye

Feltárható:

• • az egyes mutatószámok időbeli rendelkezésre állásának szabályszerűsége
  • az munkanélküliségi ráta esetén a negyedéves nevezéktan-csúszásból következő redundanci (pl. II.né = I.félév)
  • az össz-darabszámok oszloponként ismét típushelyzetekre engednek következtetni megyénként
• 2D = jelenség * régió szűrőben mértékegység=% nézet = MAX/MIN (értelmezési intervallum letapogatása)

Feltárható:

• • vannak-e irracionálisnak vélelmezhető %-os értékek, melyek téves adatrögzítésből erednek
  • a téves adatrögzítés gyanúja esetén magát a megyét és a negyedévet teljesen ellenőrizni kell szisztematikus elcsúszások feltárása érdekében
• 2D = jelenség * régió fajlagos mutatókra szűrve (pl. valami/valami), nézet = MAX/MIN (értelmezési intervallum letapogatása)

Feltárható:

• • vannak-e irracionálisnak vélelmezhető %-os értékek, melyek téves adatrögzítésből erednek
  • a téves adatrögzítés gyanúja esetén magát a megyét és a negyedévet teljesen ellenőrizni kell szisztematikus elcsúszások feltárása érdekében