A lap 2011. május 17., 19:23-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A rétsági kistérség településein eltöltött vendégéjszakák számának vizsgálata hasonlóságelemzéssel 2005-2009

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszerezem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2005-2009). A vizsgálatomban az egyes kistérségek vendégéjszakáinak változását elemzem a szálláshelyek jellege szerint, majd diagramon szemléltetem az egyes szálláshely típusok népszerűségét az adott település adottságaihoz mérten.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a városok szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a szálláshely típusok a vendégéjszakák szerint. 11 objektum szerepelt a vizsgalatra legyűjtött adatbázisban, azonban ebből 2 objektum (vendégéjszakák száma a fizető szálláshelyeken és az ifjúsági szállókon) nem rendelkezett adatokkal vagy 0 volt a beírt érték és ezen kritériumok akadályozták volna az elemzést.

Objektumok (sorok)

• Alsópetény
• Bánk
• Berkenye
• Borsosberény
• Diósjenő
• Felsőpetény
• Horpács
• Keszeg
• Kétbodony
• Kisecset
• Legénd
• Nagyoroszi
• Nézsa
• Nógrád
• Nógrádsáp
• Nőtincs
• Ősagárd
• Pusztaberki
• Rétság
• Romhány
• Szátok
• Szendehely
• Szente
• Tereske
• Tolmács

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A vizsgálat során a 2005-2009-ig lévő adatokat elemeztük.

• Vendégéjszakák száma a kempingekben
• Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken
• Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban
• Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban
• Vendégéjszakák száma a panziókban
• Vendégéjszakák száma a szállodákban
• Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon
• Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzésünket:

• Magyar Turizmus Zrt.,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
• a rétsági kistérség települései
• utazási irodák
• KSH
• turisták
• Nemzetgazdasági Minisztérium
• önkormányzatok
• RIB

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A best practice alapján:

• Az elemzés nincs alátámasztva konkrét számadatokkal,ezért fent áll a rossz döntéshozás lehetősége.
  • túl sok szubjektív tényezőt tartalmaz
  • rossz következtetést vonhatunk le
  • rossz döntést hozhatunk
  • pénzveszteség (idő és emberi erőforrás miatt)
  • negatív eredmények
  • image rombolás.

A hasonlóságelemzés alapján:

• Az elemzésünket egy konkrét adatbázissal támasztottuk alá,amelynek köszönhetően megalapozott döntéseket hozhatunk. A táblázatok és a lefuttatott elemzések konkrét értékeket tartalmaznak, melyek formálják véleményünket. Így kevesebb veszélylehetőség rejlik benne mint a best practice elemzésnél.
  • korrekt eredményeket produkál
  • objektív tényezőkön alapuló döntéshozatal
  • kisebb bizonytalanság, ezáltal biztosabb döntéshozatal-> magasabb profit
  • image építés.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

SWOT elemzésünk lépései:

• téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
• adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
• adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
• darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
• COCO standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
• rangsorolás
• Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a vendégekéjszakák számának vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2005-2009) és 11 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. A 2005-2007 között 11 mutatót vizsgáltunk 50 rétsági kistérségre, de 2008 és 2009 között csak 9 mutatót vizsgáltunk, mert a vendégéjszakák száma a turistaszállásokon és az ifjúsági szállásokról nem volt megfelelő adatunk az elemzéshez. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el az 8 db Y-STD és 5 db Y0 elemzést. 2005-2009 között 125 objektumunk, és 11 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Követekező lépés az eredmények értelmézése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Következtetések, javaslatok