„Tur np tema6pecs” változatai közötti eltérés
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
(→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
| + | Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. 4 szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei szerint. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb.A fizikai tervezés látókörébe bekerült térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. | ||
| + | |||
| + | Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: | ||
| + | |||
| + | * belső környezete | ||
| + | * infrastruktúra, úthálózat kiépítettsége | ||
| + | * látványosságok | ||
| + | * biztonságos, nyugodt környezet | ||
| + | * kommunikáció | ||
| + | * a település szolgáltatásai | ||
| + | * környezetvédelem | ||
| + | * közművek, közlekedés | ||
| + | |||
| + | Pécs stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: | ||
| + | |||
| + | Az első lépés - figyelemfelkeltés | ||
| + | |||
| + | * tervezési érintettek megkeresése | ||
| + | * érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | ||
| + | * érintettek bevonása a folyamatba | ||
| + | |||
| + | Ezek történhet a következő módszerekkel: ötletbörze, találkozók rendezése, műhelymunka,telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel. | ||
| + | |||
| + | Második lépés - információgyűjtés | ||
| + | |||
| + | * adatok gyűjtése (szakmai adatok) | ||
| + | * információ gyűjtése a lakosságtól | ||
| + | |||
| + | Harmadik lépés - diagnózis készítése | ||
| + | |||
| + | * SWOT elemzés | ||
| + | * átfogó értékelés | ||
| + | * egyeztetés az értekezésről | ||
| + | |||
| + | Negyedik lépés - tervezés | ||
| + | |||
| + | * fő célok meghatározása | ||
| + | * célok ágazati felbontása | ||
| + | * részletek pontosítása | ||
| + | * egyeztetés a különféle csoportokkal | ||
| + | * programkészítés | ||
| + | |||
| + | Ötödik - jóváhagyás | ||
| + | |||
| + | * koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | ||
| + | * lakosság véleményének begyűjtése | ||
| + | * bizottsági véleményezés | ||
| + | * képviselő testületi döntés | ||
| + | |||
| + | Kistérség kritikája:A mutatókat nem egyenként vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük ki az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2011. május 12., 09:22-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések, javaslatok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. 4 szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei szerint. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb.A fizikai tervezés látókörébe bekerült térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.
Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:
- belső környezete
- infrastruktúra, úthálózat kiépítettsége
- látványosságok
- biztonságos, nyugodt környezet
- kommunikáció
- a település szolgáltatásai
- környezetvédelem
- közművek, közlekedés
Pécs stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:
Az első lépés - figyelemfelkeltés
- tervezési érintettek megkeresése
- érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
- érintettek bevonása a folyamatba
Ezek történhet a következő módszerekkel: ötletbörze, találkozók rendezése, műhelymunka,telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel.
Második lépés - információgyűjtés
- adatok gyűjtése (szakmai adatok)
- információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés - diagnózis készítése
- SWOT elemzés
- átfogó értékelés
- egyeztetés az értekezésről
Negyedik lépés - tervezés
- fő célok meghatározása
- célok ágazati felbontása
- részletek pontosítása
- egyeztetés a különféle csoportokkal
- programkészítés
Ötödik - jóváhagyás
- koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
- lakosság véleményének begyűjtése
- bizottsági véleményezés
- képviselő testületi döntés
Kistérség kritikája:A mutatókat nem egyenként vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük ki az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A kutatáshoz a TEIR adatbázisból szereztük be az adatokat. Az adatgyűjtés során több probléma is felmerült. Az adatok Excel-es feldolgozásához (importálásához)sok megelőző lépést kellett megtenni, melyek nehezítették az adatokkal való gyors munkát. Másik nehézséget a mutatók nevének hasonlósága okozta. A legyűjtés alkalmával előfordult, hogy a vendégéjszakák száma helyett, vendégek száma mutató került lekérdezésre.
Objektumok (sorok)
2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség
| Abai | Abaúj-Hegyközi | Adonyi | Ajkai | Aszódi | Bácsalmási | Bajai | Baktalórántházai | Balassagyarmati | Balatonalmádi |
| Balatonföldvári | Balatonfüredi | Balmazújvárosi | Barcsi | Bátonyterenyei | Békéscsabai | Békési | Bélapátfalvai | Berettyóújfalui | Bicskei |
| Bodrogközi | Bonyhádi | Budaörsi | Budapest | Ceglédi | Celldömölki | Csengeri | Csepregi | Csongrádi | Csornai |
| Csurgói | Dabasi | Debreceni | Derecske-Létavértesi | Dombóvári | Dorogi | Dunakeszi | Dunaújvárosi | Edelényi | Egri |
| Encsi | Enyingi | Ercsi | Érdi | Esztergomi | Fehérgyarmati | Fonyódi | Füzesabonyi | Gárdonyi | Gödöllői |
| Gyáli | Gyöngyösi | Győri | Gyulai | Hajdúböszörményi | Hajdúhadházi | Hajdúszoboszlói | Hatvani | Hevesi | Hévízi |
| Hódmezővásárhelyi | Ibrány-Nagyhalászi | Jánoshalmai | Jászberényi | Kadarkúti | Kalocsai | Kaposvári | Kapuvár-Beledi | Karcagi | Kazincbarcikai |
| Kecskeméti | Keszthelyi | Kisbéri | Kiskőrösi | Kiskunfélegyházai | Kiskunhalasi | Kiskunmajsai | Kisteleki | Kisvárdai | Komáromi |
| Komlói | Körmendi | Kőszegi | Kunszentmártoni | Kunszentmiklósi | Lengyeltóti | Lenti | Letenyei | Makói | Marcali |
| Mátészalkai | Mezőcsáti | Mezőkovácsházai | Mezőkövesdi | Mezőtúri | Miskolci | Mohácsi | Monori | Mórahalomi | Móri |
| Mosonmagyaróvári | Nagyatádi | Nagykállói | Nagykanizsai | Nagykátai | Nyírbátori | Nyíregyházai | Orosházai | Oroszlányi | Ózdi |
| Pacsai | Paksi | Pannonhalmai | Pápai | Pásztói | Pécsi | Pécsváradi | Pétervásárai | Pilisvörösvári | Polgári |
| Püspökladányi | Ráckevei | Rétsági | Salgótarjáni | Sárbogárdi | Sarkadi | Sárospataki | Sárvári | Sásdi | Sátoraljaújhelyi |
| Sellyei | Siklósi | Siófoki | Sopron-Fertődi | Sümegi | Szarvasi | Szécsényi | Szegedi | Szeghalomi | Székesfehérvári |
| Szekszárdi | Szentendrei | Szentesi | Szentgotthárdi | Szentlőrinci | Szerencsi | Szigetvári | Szikszói | Szobi | Szolnoki |
| Szombathelyi | Tabi | Tamási | Tapolcai | Tatabányai | Tatai | Téti | Tiszafüredi | Tiszaújvárosi | Tiszavasvári |
| Tokaji | Törökszentmiklósi | Váci | Várpalotai | Vásárosnaményi | Vasvári | Veresegyházi | Veszprémi | Záhonyi | Zalaegerszegi |
| Zalakarosi | Zalaszentgróti | Zirci | Őriszentpéteri |
Attribútumok (X, Y oszlopok)
1.
- Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban (település)
- Vendégéjszakák száma a kempingekben (település)
- Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (település)
- Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban (település)
- Vendégéjszakák száma a panziókban (település)
- Vendégéjszakák száma a szállodákban (település)
- Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon (település)
- Vendégéjszakák száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)
- Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban (település)
- Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban (település)
- Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (település)
2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység
3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük
4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:
* Magyar Turizmus Zrt., * Országos Idegenforgalmi Bizottság, * MATUR, * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság, * Tourinform, * HSMAI Magyarország, * Magyar Szálloda Szövetség, * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégéjszakák számát 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.
