„Notebook összehasonlítás” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Forrás)
(Forrás)
2. sor: 2. sor:
  
 
[http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/vr.xls]
 
[http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/vr.xls]
 +
 +
Egy javítás részleges története: [http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/mch.doc Igaza volt-e Machiavellinek?]
 +
 +
 +
AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!
 +
 +
MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
 +
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
 +
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
 +
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
 +
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
 +
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
 +
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
 +
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
 +
*Üssön egy enter-t
 +
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
 +
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
 +
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
 +
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
 +
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
 +
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
 +
*Jó munkát!
 +
 +
A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:
 +
 +
=Forrás=
 +
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]
 +
 +
# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
 +
# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
 +
# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott  verzióról.
 +
# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
 +
## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
 +
## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
 +
## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
 +
## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
 +
## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
 +
### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
 +
### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
 +
### a mértékegység szerepeljen minden esetben
 +
### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
 +
## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
 +
## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
 +
## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
 +
## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
 +
## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
 +
## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
 +
#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
 +
## a logikus érvelésre
 +
## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
 +
## az objektivitás elvárására
 +
## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
 +
##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
 +
## a szabálykövető magatartás elsajátítására
 +
##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
 +
##a felesleges ismétlések kerülésére
 +
##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
 +
## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
 +
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
 +
 +
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 +
Utaljon lehetőleg:
 +
# a célra
 +
# a célcsoportra
 +
# az innovatív megoldás mikéntjére
 +
Mégis legyen lehetőség szerint:
 +
# rövid
 +
# egzakt
 +
# figyelemfelkeltő
 +
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
 +
 +
=A feladat előtörténete=
 +
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy
 +
miért választotta a szerző a témát, 
 +
vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 +
mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 +
# miért választotta a szerző a témát,
 +
# vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 +
# mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 +
 +
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
 +
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
 +
# nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
 +
# időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
 +
# csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
 +
# ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
 +
# ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
 +
# illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
 +
# ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
 +
 +
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 +
Elsőként azt kell megadni:
 +
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
 +
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
 +
# miként sikerült a problémákat megoldani
 +
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
 +
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
 +
==Objektumok (sorok)==
 +
#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
 +
#és semmi mást
 +
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
Ide meg kell adni:
 +
# az attribútumok egzakt meghatározását
 +
# a használt mértékegységet attribútumonként
 +
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
 +
 +
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
Ide fel kell listázni (*)
 +
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
 +
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 +
 +
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
 +
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
 +
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 +
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
 +
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
 +
 +
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
 +
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
 +
#mennyit ér ez az állapot
 +
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
 +
#mennyit ér ez az állapot
 +
#mennyit a két érték közötti különbség
 +
 +
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
 +
#adatbázis
 +
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 +
#solver ill. MY-X paraméterek
 +
#egyéb lépések
 +
 +
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
Ide
 +
#CSAK és
 +
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 +
#felsorolásszerűen
 +
#a számítás releváns eredményei kellenek.
 +
 +
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
 +
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
 +
#végső győztest kell hirdetni
 +
 +
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
 +
 +
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 +
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
 +
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 +
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 +
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 +
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
 +
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 +
 +
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 +
Ide kell megadni:
 +
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
 +
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
 +
<hr>
 +
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
 +
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
 +
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
 +
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
 +
<hr>
 +
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
 +
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
 +
<hr>
 +
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 +
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap 2011. május 23., 15:06-kori változata

Forrás

[1]

Egy javítás részleges története: Igaza volt-e Machiavellinek?


AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!
MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
  • Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [2]
  • Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [3]
  • Kattintson a "szerkesztésre" [4]
  • Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
  • Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
  • Kattintson a "szócikkre" [5]
  • Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
  • Üssön egy enter-t
  • Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
  • Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
  • Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
  • Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
  • Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
  • A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
  • Jó munkát!
A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Forrás

XLS

  1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
  2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
  3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
  4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
    1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
    2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
    3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
    4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
    5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
      3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
      4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
    6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
    7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
    8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
    9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
    10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
    11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
  5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
    1. a logikus érvelésre
    2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
    3. az objektivitás elvárására
    4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
    5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
    6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
    7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
    8. a felesleges ismétlések kerülésére
    9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
    10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

  1. a célra
  2. a célcsoportra
  3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

  1. rövid
  2. egzakt
  3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

  1. miért választotta a szerző a témát,
  2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
  3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

  1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
  2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
  3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
  4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
  5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
  6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
  7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

  1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
  2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
  3. miként sikerült a problémákat megoldani
  4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
  5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

Objektumok (sorok)

  1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
  2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

  1. az attribútumok egzakt meghatározását
  2. a használt mértékegységet attribútumonként
  3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

  1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
  2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

  1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
  2. mennyit ér ez az állapot
  3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
  4. mennyit ér ez az állapot
  5. mennyit a két érték közötti különbség

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
  4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [6] [7], majd a Hallgató értelmez...