„ Miau Wiki:Bevezetés” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | ==Történeti áttekintés== | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Magyarországon nincs, eddig nem is volt olyan lexikon, mely eligazodást nyújtana az egyetemi, főiskolai hallgatók, a témakör iránt érdeklődők (pl. szaktanácsadók) számára, milyen szakkifejezésekkel, s ezek alapján kompetenciákkal érdemes bánni tudni azoknak, akik komplex módon szeretnének gazdálkodni az informatika erőforrásaival, vagyis (az adatvagyonnal, a módszertani tudással, az információs technológiai lehetőségekkel, ill. az ember egyedi és csoportmunka során feltáruló képességeivel). | Magyarországon nincs, eddig nem is volt olyan lexikon, mely eligazodást nyújtana az egyetemi, főiskolai hallgatók, a témakör iránt érdeklődők (pl. szaktanácsadók) számára, milyen szakkifejezésekkel, s ezek alapján kompetenciákkal érdemes bánni tudni azoknak, akik komplex módon szeretnének gazdálkodni az informatika erőforrásaival, vagyis (az adatvagyonnal, a módszertani tudással, az információs technológiai lehetőségekkel, ill. az ember egyedi és csoportmunka során feltáruló képességeivel). | ||
| 13. sor: | 10. sor: | ||
A hazai fejlesztések hiánya nagy valószínűség szerint visszavezethető arra, hogy maga a szakma angol, német forrásokból jól lefedi napi szükségleteit. S az sem káros, ha a hallgatóság érti és használja az idegen nyelvű forrásokat. Ennek ellenére jól megfigyelhető hallgatói, érdeklődői magatartás, hogy a magyar nyelvű kínálat iránt, különösen a kiképzendők soraiban nagy igény mutatkozik meg. | A hazai fejlesztések hiánya nagy valószínűség szerint visszavezethető arra, hogy maga a szakma angol, német forrásokból jól lefedi napi szükségleteit. S az sem káros, ha a hallgatóság érti és használja az idegen nyelvű forrásokat. Ennek ellenére jól megfigyelhető hallgatói, érdeklődői magatartás, hogy a magyar nyelvű kínálat iránt, különösen a kiképzendők soraiban nagy igény mutatkozik meg. | ||
| − | + | ==A gazdasági informatikáról== | |
A hazai és nemzetközi képzések tartalmának követése alapján gyorsan fel lehet fedezni, hogy gazdasági informatika alatt még mindig a számítástechnika szakkifejezései dominálnak. Az OGIL és a MIAÚ évek óta kísérletet tesz arra, hogy alkalmazás-orientáltan, az önellenőrzést, a minőség biztosítását, az ellentmondás-mentességet, a hatékonyságot szem előtt tartva gyűjtse a minden napi életben hasznosnak tűnő, de az illetékesek által nem praktizált megoldások demonstrációs anyagait. | A hazai és nemzetközi képzések tartalmának követése alapján gyorsan fel lehet fedezni, hogy gazdasági informatika alatt még mindig a számítástechnika szakkifejezései dominálnak. Az OGIL és a MIAÚ évek óta kísérletet tesz arra, hogy alkalmazás-orientáltan, az önellenőrzést, a minőség biztosítását, az ellentmondás-mentességet, a hatékonyságot szem előtt tartva gyűjtse a minden napi életben hasznosnak tűnő, de az illetékesek által nem praktizált megoldások demonstrációs anyagait. | ||
A tervezett lexikon tehát nem egy kiforrott diszciplína építőköveinek kirakata, hanem egy önmagát kereső szakterület első rendszerezési, önigazolási kísérlete, egy fajta, a rossz beidegződésektől való elszakadási törekvés testet öltése. | A tervezett lexikon tehát nem egy kiforrott diszciplína építőköveinek kirakata, hanem egy önmagát kereső szakterület első rendszerezési, önigazolási kísérlete, egy fajta, a rossz beidegződésektől való elszakadási törekvés testet öltése. | ||
| − | + | ==A WIKI-technológia szerepe a lexikon kialakításában== | |
A wiki-alapú megközelítésből a MIAU_WIKI az online közös munkafelület technológiai lehetőséget emeli be a lexikonkészítés mindennapjaiba. Minden egyéb „újdonság”: | A wiki-alapú megközelítésből a MIAU_WIKI az online közös munkafelület technológiai lehetőséget emeli be a lexikonkészítés mindennapjaiba. Minden egyéb „újdonság”: | ||
*hallgatók önálló munkája | *hallgatók önálló munkája | ||
| 28. sor: | 25. sor: | ||
A szócikkek kidolgozóinak elsődleges feladata, hogy az adott kifejezés kapcsán ma fellelhető sztereotip megközelítéseket feltárják, egymás összevessék, s megkeressék azon fogódzókat, ahol az ellentmondások annak szellemében oldhatók fel, hogy a lexikon új, ill. eddig ritkán, vagy csak adott szakmai környezetben alkalmazott megoldások általánossá válást támogathassa. | A szócikkek kidolgozóinak elsődleges feladata, hogy az adott kifejezés kapcsán ma fellelhető sztereotip megközelítéseket feltárják, egymás összevessék, s megkeressék azon fogódzókat, ahol az ellentmondások annak szellemében oldhatók fel, hogy a lexikon új, ill. eddig ritkán, vagy csak adott szakmai környezetben alkalmazott megoldások általánossá válást támogathassa. | ||
| − | == | + | ==A fejlesztés célja== |
A lexikon célja tehát, a szakkifejezések körül teremtett renden keresztül rámutatni azokra az összefüggésekre, melyek mentén az információs társadalom gondolatának súlypontjai a stratégiai (s ebből következően sokszor csak logo-ként használt) szintről egyre inkább átkerüljenek az operatív, számon kérhető, minőségi jegyekkel rendelkező akció-orientált szintre. | A lexikon célja tehát, a szakkifejezések körül teremtett renden keresztül rámutatni azokra az összefüggésekre, melyek mentén az információs társadalom gondolatának súlypontjai a stratégiai (s ebből következően sokszor csak logo-ként használt) szintről egyre inkább átkerüljenek az operatív, számon kérhető, minőségi jegyekkel rendelkező akció-orientált szintre. | ||
A lap 2005. szeptember 12., 14:14-kori változata
Tartalomjegyzék
Történeti áttekintés
Magyarországon nincs, eddig nem is volt olyan lexikon, mely eligazodást nyújtana az egyetemi, főiskolai hallgatók, a témakör iránt érdeklődők (pl. szaktanácsadók) számára, milyen szakkifejezésekkel, s ezek alapján kompetenciákkal érdemes bánni tudni azoknak, akik komplex módon szeretnének gazdálkodni az informatika erőforrásaival, vagyis (az adatvagyonnal, a módszertani tudással, az információs technológiai lehetőségekkel, ill. az ember egyedi és csoportmunka során feltáruló képességeivel).
Az első kezdeményezés 2000-re nyúlik vissza, amikor is a GATE/SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke kísérletet tett arra, hogy rávezesse a hallgatókat a fogalmi szintű rendteremtés ízére. Az Internetes keresés azóta is csak az OGIL (http://miau.gau.hu/lexikon) oldalhoz kapcsolódó találatokat adja a "gazdasági informatika lexikon" keresési kifejezésre. Az OGIL-nak a Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (http://miau.gau.hu) ad teret mind a mai napig, mely médium lényegében egy magyar nyelvű, online agrárinformatika könyvtárként, példatárként is felfogható. Az OGIL-t adott formában nem volt érdemes továbbvinni, hiszen a hallgatók és oktatók közös munkájára nem volt megfelelő az egyes szócikkek táblázatosan strukturált lekommunikálása.
Külföldön a lexikon ellátottság lényegesen kedvezőbb. Vegyük csak a német példát:
- Springer
- Gabler
- UTB, stb.
A hazai fejlesztések hiánya nagy valószínűség szerint visszavezethető arra, hogy maga a szakma angol, német forrásokból jól lefedi napi szükségleteit. S az sem káros, ha a hallgatóság érti és használja az idegen nyelvű forrásokat. Ennek ellenére jól megfigyelhető hallgatói, érdeklődői magatartás, hogy a magyar nyelvű kínálat iránt, különösen a kiképzendők soraiban nagy igény mutatkozik meg.
A gazdasági informatikáról
A hazai és nemzetközi képzések tartalmának követése alapján gyorsan fel lehet fedezni, hogy gazdasági informatika alatt még mindig a számítástechnika szakkifejezései dominálnak. Az OGIL és a MIAÚ évek óta kísérletet tesz arra, hogy alkalmazás-orientáltan, az önellenőrzést, a minőség biztosítását, az ellentmondás-mentességet, a hatékonyságot szem előtt tartva gyűjtse a minden napi életben hasznosnak tűnő, de az illetékesek által nem praktizált megoldások demonstrációs anyagait. A tervezett lexikon tehát nem egy kiforrott diszciplína építőköveinek kirakata, hanem egy önmagát kereső szakterület első rendszerezési, önigazolási kísérlete, egy fajta, a rossz beidegződésektől való elszakadási törekvés testet öltése.
A WIKI-technológia szerepe a lexikon kialakításában
A wiki-alapú megközelítésből a MIAU_WIKI az online közös munkafelület technológiai lehetőséget emeli be a lexikonkészítés mindennapjaiba. Minden egyéb „újdonság”:
- hallgatók önálló munkája
- hallgatók egymás közötti szakmai vitája
- az oktatók és a hallgatók közötti nézetkülönbségek írásban való rögzítése
- a szócikkek e-learning módszertani elemeket ötvöző, strukturált,alternatív megközelítéseknek is teret adó kidolgozása
didaktikai és filozófiai kérdés, s mint ilyen IT nélkül is kezelhető jelenség. A tartalomjegyzékről: a MIAU_WIKI keretében kezelni kívánt szakkifejezések tehát egy multidiszciplináris, alkalmazás-orientált, esetalapú következtetést támogató gondolatvilág szűrletei. Olyan szavak, melyek lényege megmagyarázható önállóan a számítástechnikai lehetőség bemutatásával, vagy a gazdasági összefüggések feltárása révén nem kap szerepet a lexikonban. E szakvak esetében külső utalások kerülnek beépítésre. A MIAU_WIKI szócikkei következésképpen legalább két (inkább több) eddig önállónak vélt szakterület metszeteként kell, hogy életre kelljenek. A szakterületek erőterei közötti elméleti szintű egyensúlyteremtést (a context free jelleget) konkrét szakmai példák árnyalják tovább.
A szócikkek kidolgozóinak elsődleges feladata, hogy az adott kifejezés kapcsán ma fellelhető sztereotip megközelítéseket feltárják, egymás összevessék, s megkeressék azon fogódzókat, ahol az ellentmondások annak szellemében oldhatók fel, hogy a lexikon új, ill. eddig ritkán, vagy csak adott szakmai környezetben alkalmazott megoldások általánossá válást támogathassa.
A fejlesztés célja
A lexikon célja tehát, a szakkifejezések körül teremtett renden keresztül rámutatni azokra az összefüggésekre, melyek mentén az információs társadalom gondolatának súlypontjai a stratégiai (s ebből következően sokszor csak logo-ként használt) szintről egyre inkább átkerüljenek az operatív, számon kérhető, minőségi jegyekkel rendelkező akció-orientált szintre.
Kapcsolódó források
- ars virtualica, stb.
