„Gyumolcs fejer megye” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Új oldal, tartalma: „Forrás= http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és en...”)
 
(A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája)
4. sor: 4. sor:
 
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
 
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
 +
A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.
 +
 +
SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak.
 +
 +
A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
 +
 +
1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
 +
 +
2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
 +
 +
3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
 +
 +
4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező
 +
 +
 +
Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.
 +
 +
 +
A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
 +
 +
• tervezési érintettek megkeresése
 +
 +
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
 +
 +
• érintettek bevonása a folyamatba
 +
 +
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.
 +
 +
 +
Második lépés az információgyűjtés
 +
 +
• szakmai adatok gyűjtése
 +
 +
• információ gyűjtése a lakosságtól
 +
 +
 +
Harmadik lépés a diagnózis készítése
 +
 +
• SWOT elemzés
 +
 +
• átfogó értékelés
 +
 +
• egyeztetés az értekezésről
 +
 +
 +
Negyedik lépés a tervezés
 +
• fő célok meghatározása
 +
 +
• célok ágazati felbontása
 +
 +
• részletek pontosítása
 +
 +
• egyeztetés a különféle csoportokkal
 +
 +
• programkészítés
 +
 +
 +
Ötödik a jóváhagyás
 +
 +
• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
 +
 +
• lakosság véleményének begyűjtése
 +
 +
• bizottsági véleményezés
 +
 +
• képviselő testületi döntés
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

A lap 2011. május 30., 11:41-kori változata

Forrás= http://miau.gau.hu/miau/154/gyumolcs_megye_swot.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak.

A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező

3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező


Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.


A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:

• tervezési érintettek megkeresése

• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.


Második lépés az információgyűjtés

• szakmai adatok gyűjtése

• információ gyűjtése a lakosságtól


Harmadik lépés a diagnózis készítése

• SWOT elemzés

• átfogó értékelés

• egyeztetés az értekezésről


Negyedik lépés a tervezés • fő célok meghatározása

• célok ágazati felbontása

• részletek pontosítása

• egyeztetés a különféle csoportokkal

• programkészítés


Ötödik a jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

• lakosság véleményének begyűjtése

• bizottsági véleményezés

• képviselő testületi döntés

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Következtetések, javaslatok