„HALOZATIELEMZES” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
(→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése. | Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése. | ||
| − | Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem | + | |
| + | Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya. | ||
Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval. | Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval. | ||
| + | |||
| + | Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kpacoslódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg. | ||
| + | Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer. | ||
*Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó) | *Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó) | ||
| 51. sor: | 55. sor: | ||
*Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db) | *Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db) | ||
*Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó) | *Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó) | ||
| + | *Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó) | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
A lap 2011. május 31., 21:44-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2011tavasz/szuinf_network.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Kapcsolati háló jellegű feltárás, elemzés
A feladat előtörténete
A feladat célja adott cég informatikai rendszereiben elérhető, egzakt formában gyűjthető és mérhető elektronikus nyomok hasznosításának vizsgálata különös tekintettel a munkavállalók által folytatott kommunikáció intenzitásának nyomaira.
Cél továbbá a gyűjtött adatok eredményközpontú elemzése a kommunikáció intenzitásának és az egyéni eredmény kapcsolatának szempontjából annak reményében, hogy a különböző kommunikációs cselekmények összessége és az eredmény között összefüggés mutatható ki.
A kérdés felvetésének aktualitását erősíti a távközlési csatornák térnyerésének az utóbbi évtizedekben tapasztalható növekvő üteme.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg a munkavállalói erőfeszítés mennyiségének és minőségének objektív megítélése megfelelő mérési módszerek híján erősen kétséges. A vezetők - akár beismerik, akár nem - gyakran egyáltalán nem tudnának elszámolni azzal a kérdéssel, alkalmazottaik mivel töltik mindennapjaikat. Jobb híján ad hoc tapasztalatokból, gyakorlatilag véletlenszerű irodai találkozások során megfigyelt látszat alapján kénytelenek (és olykor nem is restek) ítélni. Ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy bármely vezető elégedett lehet ilyen minőségű adatokon alapuló döntéseivel. Jó példát szolgáltatnak erre könned magazinok "Hogyan tűnjünk fontosnak a munkahelyönkön?" jellegű cikkei olyan tanácsokkal, mint hogy iratokkal felpakolva járjunk az irodában és így tovább.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A bemutatott adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához hasonló munkaörben dolgozó 9 munkavállaló fiktív adatait használtuk.
Objektumok (sorok)
Objektumként az egyes munkavállalókat tekintettük. Hasonló elemzés végezhető lenne ugyanakkor csoportok összehasonlítása révén is. Az adott esetben alkalmas megközelítést a feladat és a munkavégzés jellege határozza meg.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Attribúbutumként a levelezőrendszer, a belső telefonközpont és a belső azonnali üzenetküldő (cset-) rendszerben hagyott digitális nyomokat tekintettük. A személyes megbeszélések nyomát a belső levelezőrendszerbe integrált naptár funkcióból lekérhető adatokat tekintettük.
Támogatott kommunikációnak tekintjük elsősorban a közvetlen kollégákkal, vezetőkkel/beosztottakkal, a vállalaton belül elősorban a munkaköri leírás szerint illetve a munkavállaló által szolgáltatott folyamat értékláncában résztvevő egyéb munkavállalókat.
Amennyiben a vállalatnak csak vállalati illetve belső ügyfelei vannak, megkülönböztethető nem támogatott kommunikáció is: magánlevelezések illetve magánbeszélgetések (pl. nem válallati, hanem nyilvános, ingyenes szolgáltatások keretében fenntartott címekre (gmail, yahoo, hotmail, stb) küldött levelek). Ugyanakkor lakossági ügyfelek esetén ez félrevezető lehetne. Kifinomultabb megoldás a címzetteknek/telefonszámoknak ügyfél-adatbázisokkal való összevetése.
Úgy döntöttünk, ez esetben a nem nyilvántartott címekkel/számokkal való kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem egyértelmű az adott kommunikáció és a teljesítmény közötti korreláció iránya.
Minden más esetben azt feltételezzük, hogy az intenzívebb kommunikáció hozzájárul a jobb teljesítményhez, ezért a vizsgált változók mindegyikének pozitív irányú összefüggést feltételezünk a függő változóval.
Feltételeztük továbbá, hogy az teljesítmény egyénileg is mérhető, azaz függő változóként vizsgálható. Az eredményt a kpacoslódó forgalom pénzügyi értékében határoztuk meg. Olany munkakörökben, ahol a a kommunikáció intenzitása vélhetően pozitívan befolyásolja az eredményességet, ugyanakkor az eredmény nem mérhető egyéni szinten, függő változó hiányában a gyanúgenerálásra alkalmas a bemutatott módszer.
- Támogatott forrásból kapott vagy oda küldött levelek száma (db/hó)
- Támogatott levelezés átlagos terjedelme (leütés/db)
- Támogatott levelezés átlagos válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
- Támogatott telefonhívások száma (db/hó)
- Támogatott telefonhívások átlagos időtartama (perc/db)
- Nem fogadott támogatott hívásokat követő visszahívás válaszideje (munkaóra (nem beleszámítva a hétköznap 18 és 9 illetve a hétvégén 0-24 óra közötti időszakot))
- Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések száma (db/hó)
- Belső csetrendszerben nyitott támogatott beszélgetések átlagos terjedelme (leütés/db)
- Naptár szerint megbeszélések összes időtartama (óra/hó)
- Munkavállaló által biztosított forgalom (M Ft/hó)
