„Monepessegék” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 09:03-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A magyarországi népességszám alakulása és a képzettségi színvonal összefüggése
A feladat előtörténete
Az elmúlt évtizedekben szinte minden európai társadalomra jellemzővé vált, hogy a népesség reprodukciós képessége olyan alacsony, hogy a népességszám fenntartásához szükséges szintet nem éri el, csökken a termékenység és a gyermekvállalási kedv. A fogyó, öregedő népesség jelensége a különböző országokban eltérő okokra vezethető vissza.
Az okok feltárásával számos kutatás foglalkozik; a probléma összetett, több tényező együttesen hat negatívan a népesség természetes szaporodására. A magyarországi tendencia régiónként eltérő. Megítélésem szerint az eltérés okát a népesség jellemzőiben, ezen belül is elsősorban a képzettségben, iskolázottságban kell keresni.
Fenti állítás alátámasztásához a Központi Statisztikai Hivatal demográfiai, és a társadalmi haladásra vonatkozó felméréseit, és adatait használtam fel. http://portal.ksh.hu/portal/page
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
EU – közös törekvések
Az elöregedő népesség jelensége súlyos problémákat vet fel az európai társadalmakban. A csökkenő számú aktív korú lakosság termeli meg az idősebb korúak nyugdíját, valamint a szociális ellátást biztosító alapot. A jövő nemzedéke fog gondoskodni a ma aktív korú lakosság nyugdíjas, és szociális ellátásáról. Kutatások igazolják azt is, hogy ezekben az alacsony termékenységű társadalmakban létezik egy „szakadék” a kívánt és a valós gyermekvállalás között, vagyis az emberek jellemzően több gyermeket terveznek, mint ahányat később a valóságban vállalnak. Annak, hogy igen sokan végül nem valósítják meg gyermekvállalási terveiket igen sokféle oka lehet, mind személyes mind össztársadalmi szinten.
Tekintve, hogy a probléma nem lokális, hanem szinte minden európai államot érint, az EU a 7. keretprogramjában átfogó projektet indított (REPRO), melynek fő célja feltárni azokat a tényezőket, amelyek termelékenység, és a gyermekvállalási kedv csökkenését okozzák. A kontinens-szintű problémát okozó tényezők feltárásához elengedhetetlen a vizsgálatok nemzetközi összehasonlíthatósága, a mikro (személyes) és makro (társadalmi szintű) perspektívák egyszerre történő figyelembe vétele és a társadalompolitikai jellegű hasznosíthatóság szem előtt tartása. Hazánkat a projektben a KSH Népességtudományi Kutatóintézet munkacsoportjai képviselik.
A munkacsoport feladata azoknak a társadalompolitikai eszközöknek a bemutatása, amelyeket az Európai Unió tagállamai a Lisszaboni Stratégia és a „Növekedés és munkalehetőség” program keretén belül alkalmaztak, mindazoknak az eredményeknek a feltárása, amelyeket az egyes tagállamok a kitűzött célok vonatkozásában elértek, valamint a hazai álláspont szakmai megalapozása a Poszt-Lisszaboni Stratégia kapcsán.
Egy másik, 2009-ben indított EU projekt, a Familyplatform – Családkutatás és családpolitika Európában célkitűzései között is szerepel az alacsony születésszám okainak, és a kezeléséhez szükséges eszközök feltárása a család szerepe, szerkezete, családok társadalmi helyzete, családpolitika felől megközelítve.
A kutatások felölelik mindazokat a tényezőket, melyek szerepet játszhatnak a demográfiai mutatók alakulásában: családok összetétele, tradíciók, családok képzése, a média szerepe, a családon belüli erőszak stb. http://www.demografia.hu/index.php/kutatasok/familyplatform-csaladkutatas-es-csaladpolitika-europaban
Az egyes európai társadalmakban ugyan a demográfiai mutatószámok – egy főre eső születések száma, elvándorlás, halálozások száma – eltérőek, de Franciaország, Írország, és a skandináv államokon kívül a reprodukcióhoz szükséges születések száma sehol sem éri el a szükséges kettőnél többet. A legsúlyosabb a probléma a Kelet-, és Dél-európai államokban.
http://nol.hu/kep/580681
Magyarországi helyzet
Magyarországon 1981-ig növekedett a népességszáma, azonban 1982-ben már mintegy 1 800 fővel meghaladta a halálozások száma az élve születések számát, így hazánk népessége ebben az esztendőben 10 710 914 fő volt - az előző évi 10 712 781 fővel szemben. A tendencia azóta tart, a népességszám 2010-ben átlépte a 10 milliós lélektani határt. http://www.ksh.hu/interaktiv/korfa/terulet.html
Az egymás kötető kormányok családpolitikája támogatni kívánta a gyermekvállalást, azonban a szituáció összetettsége a nem megfelelően előkészített, és megalapozott intézkedések bevezetése nem hozta meg a várt gyermekvállalási kedvet a magyar családok körében. http://nol.hu/belfold/20110406-csaladbarat_munkahely_kellene
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Kutatási módszer
A KSH adatbázisából vett adatok alapján készítettem elemzést.
Objektumok (sorok)
A magyarországi régiók (NUTS2): Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A régiók népesség tényleges szaporodásának, természetes szaporodásának mutatóit, valamint az oktatásban való részt vevők száma idősorban 2001-től 2010-ig. A két tényező arányát vizsgálva táblázatba rendeztem az adatokat. A mutatószámok változásának irányát, és intenzitását vizsgáltam. A vizuális ábrázolást diagramokkal segítettem.
