„Gabona heves” változatai közötti eltérés
(→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
139. sor: | 139. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést: | ||
+ | • Heves Megye Önkormányzata | ||
+ | |||
+ | • Vidékfejlesztési Minisztérium | ||
+ | |||
+ | • A megyei stratégiai döntést előkészítők | ||
+ | |||
+ | • Kapcsolódó kormányzati szereplők | ||
+ | |||
+ | • Gabonatermeléssel foglalkozó tanácsadók | ||
+ | |||
+ | • Gabonatermeléssel foglalkozó gazdák | ||
+ | |||
+ | Az elemzés a gabonatermelés legfontosabb gabonafajtáira lebontva mutatja meg a gabonatermés mennyiségét az Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gabonafajtából termelik a legtöbbet, mely gabonafajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= |
A lap 2011. június 18., 16:14-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések, javaslatok
Forrás
http://192.188.246.31/miau/154/swot/gabona_megye2_swot.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Betakarított gabonatermés mennyiségének vizsgálata különböző gabonafajták között hasonlóság elemzés módszerével Heves megyében a 2008-as évben.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező
Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.
A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.
Második lépés az információgyűjtés
• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről
Negyedik lépés a tervezés
• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázisa szolgáltatta a területi statisztika rendszerén keresztül.
Objektumok (sorok)
19 megye és Budapest valamint ezek összesítése:
Bács-Kiskun
Baranya
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Budapest
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Ország összesen
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Legyűjtésre került mutatók a következők:
Betakarított összes gabonatermés
Betakarított összes gabonatermésből a búza
Betakarított összes gabonatermésből a kukorica
Betakarított összes gabonatermésből az árpa
Betakarított összes gabonatermésből a rozs
Betakarított összes gabonatermésből a zab
Egy főre jutó bruttó hazai termék
Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gabonatermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gabonatermés lett a mértékegység. A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y. Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.
A feladat által érintett célcsoportok
Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:
• Heves Megye Önkormányzata
• Vidékfejlesztési Minisztérium
• A megyei stratégiai döntést előkészítők
• Kapcsolódó kormányzati szereplők
• Gabonatermeléssel foglalkozó tanácsadók
• Gabonatermeléssel foglalkozó gazdák
Az elemzés a gabonatermelés legfontosabb gabonafajtáira lebontva mutatja meg a gabonatermés mennyiségét az Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gabonafajtából termelik a legtöbbet, mely gabonafajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.