„Gabona heves” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Attribútumok (X, Y oszlopok))
(A feladat által érintett célcsoportok)
139. sor: 139. sor:
  
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 +
Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:
  
 +
• Heves Megye Önkormányzata
 +
 +
• Vidékfejlesztési Minisztérium
 +
 +
• A megyei stratégiai döntést előkészítők
 +
 +
• Kapcsolódó kormányzati szereplők
 +
 +
• Gabonatermeléssel foglalkozó tanácsadók
 +
 +
• Gabonatermeléssel foglalkozó gazdák
 +
 +
Az elemzés a gabonatermelés legfontosabb gabonafajtáira lebontva mutatja meg a gabonatermés mennyiségét az Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gabonafajtából termelik a legtöbbet, mely gabonafajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A lap 2011. június 18., 16:14-kori változata

Forrás

http://192.188.246.31/miau/154/swot/gabona_megye2_swot.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Betakarított gabonatermés mennyiségének vizsgálata különböző gabonafajták között hasonlóság elemzés módszerével Heves megyében a 2008-as évben.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező

3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező


Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:

• tervezési érintettek megkeresése

• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

• érintettek bevonása a folyamatba


Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés

• szakmai adatok gyűjtése

• információ gyűjtése a lakosságtól


Harmadik lépés a diagnózis készítése

• SWOT elemzés

• átfogó értékelés

• egyeztetés az értekezésről


Negyedik lépés a tervezés

• fő célok meghatározása

• célok ágazati felbontása

• részletek pontosítása

• egyeztetés a különféle csoportokkal

• programkészítés


Ötödik a jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

• lakosság véleményének begyűjtése

• bizottsági véleményezés

• képviselő testületi döntés

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázisa szolgáltatta a területi statisztika rendszerén keresztül.

Objektumok (sorok)

19 megye és Budapest valamint ezek összesítése:

Bács-Kiskun

Baranya

Békés

Borsod-Abaúj-Zemplén

Budapest

Csongrád

Fejér

Győr-Moson-Sopron

Hajdú-Bihar

Heves

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom

Nógrád

Pest

Somogy

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Tolna

Vas

Veszprém

Zala

Ország összesen

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Legyűjtésre került mutatók a következők:

Betakarított összes gabonatermés

Betakarított összes gabonatermésből a búza

Betakarított összes gabonatermésből a kukorica

Betakarított összes gabonatermésből az árpa

Betakarított összes gabonatermésből a rozs

Betakarított összes gabonatermésből a zab

Egy főre jutó bruttó hazai termék

Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért standardizáltuk őket. Így az 1 ha-ra jutó gabonatermést kaptuk meg, majd ezt újra standardizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 ha-ra jutó gabonatermés lett a mértékegység. A vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0, minél nagyobb a vizsgált tényező X(i), annál nagyobb lehet az eredmény Y. Az elemzés 2008-as évre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzést:

• Heves Megye Önkormányzata

• Vidékfejlesztési Minisztérium

• A megyei stratégiai döntést előkészítők

• Kapcsolódó kormányzati szereplők

• Gabonatermeléssel foglalkozó tanácsadók

• Gabonatermeléssel foglalkozó gazdák

Az elemzés a gabonatermelés legfontosabb gabonafajtáira lebontva mutatja meg a gabonatermés mennyiségét az Magyarország 19 megyéjében 10 000 ha-ra vetítve. Mindezek alapján végeztem olyan számításokat, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoport számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik megyében mely gabonafajtából termelik a legtöbbet, mely gabonafajták mennyiségének növeléséhez szükségesek a mezőgazdasági fejlesztések, illetve, melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Következtetések, javaslatok