A lap 2011. október 7., 20:27-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A 2011. évi színházi látogatók számának becslése

A feladat előtörténete

A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt.

A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak.

N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.

A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.

A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.

Objektumok (sorok)

A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:

Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható.

Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.

Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.

GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba.

Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt.

Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is.

Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd.

Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.

Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.

Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)

A feladat által érintett célcsoportok

A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.

Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Kiadás:

1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:

1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés

5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka

ár: 20.000 Ft

1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése

Excel tanfolyam: 35.000 Ft

5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka

ár: 55.000 Ft

Összesen: 75.000 Ft

2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek

1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés

5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka

Összesen: 40.000 Ft

A két verzió különbsége 35.000 Ft.

Bevétel:

A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet