A lap 2011. december 1., 21:58-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek esélye a munkaerőpiacon

A feladat előtörténete

Munkám során azokkal az emberekkel foglalkozom, akik nem csak a munkaerőpiacról, hanem a munkanélküli ellátásokból is kiestek már. Jelenlegi nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek a helyi Polgármesteri Hivatalban. A helyszín egy kis falu a budapesti agglomerációban, tehát az ország hátrányos helyzetű régióihoz képest előnyösebb helyzetben vannak az itt élők. Mi az oka mégis, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és hol, miben és kinek kellene segítenie rajtuk, ill. nekik kellene magukon segíteni? Azt gondolom, hogy ahol ezek az emberek először bekerülnek az ellátó rendszerbe - a Munkaügyi Központokban - kell az első lépést megtenni.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A kérdőívet az alapján állítottam össze, hogy a minél több munkatapasztalat, minél magasabb végzettség, jobb közlekedési lehetőség, pozitívumnak számít. A kompetenciákat tekintve az, hogy valakinek reál vagy humán területen van tanult vagy adottságokon alapuló készsége nem számít, csak az a lényeg,hogy legyen.

A "kiinduló tábla" C oszlopa tartalmazza azokat a számokat, amelyek alapján visszakereshetők az egyes attribútumok megnevezései, 1-21 -ig. Személyes tapasztalatom alapján rangsoroltam a kérdéseket. Ez alapján fontosabbnak tartottam az életkort és az iskolai végzettséget más adottságoknál és képességeknél.

• • 0= egyenes arányosság, vagyis minél több pontot ér valamilyen adottság,képesség, annál nagyobb az esély az elhelyezkedésre.

A pontokat összesítve jóságpontokra váltottam át azért, hogy össze tudjam hasonlítani az eredményt. A legnagyobb eséllyel munkát találó az akinek a legtöbb pontja van, ezek a személy1 és személy2 egyaránt 32-32 ponttal. A személy3 27 ponttal a legkisebb eséllyel találna munkát. Ha az egyes kérdésekre adott válaszokat megvizsgálom, a két első helyezett az utolsótól 5 pontban különbözött. Miközben a két első helyezett egymástól 6 pontban különböznek.

Ezek alapján az eredmény önellentmondásba került, hiszen úgy tűnik, hogy a speciális szakképzettség nem feltétlenül előny, de a 8 általános alatti végzettség nem feltétlenül hátrány.

Kritika: ez alapján az eredmény alapján az állapítható meg, hogy a speciális szakképzettség nem feltétlenül előny, de a 8 általános alatti végzettség nem feltétlenül hátrány, ami legalább is érdekes eredménynek nevezhető. Tehát valamilyen ellenőrző vizsgálati módszerre van szükség, ami vagy cáfolja, vagy igazolja, hogy egyenlő mértékben befolyásolják az elhelyezkedési esélyeket a szubjektív módon kiválasztott szempontok.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A tervezett megoldás egyszeri bekerülési értéke a meglévő személyi állománytól függően kisebb/nagyobb tanácsadói költséggel megoldható, majd önállóan bővíthető. A költség több Munkaügyi Központ között megosztható, vagy egyszeri állami beruházással és betanítással használható. A jelenlegi software/hardware háttérrel működtethető. Eszköz beruházást nem igényel. A tanácsadói költség az ország számos Központjára kivetítve elhanyagolható, esetleg saját személyi állománnyal is megvalósítható.

Objektumok (sorok)

Munkaügyi központban jelentkező munkanélküliektől kikérdezéses módszerrel gyűjtött adatok. Anonim megnevezéssel személy1, személy2 stb.

Attribútumok (X, Y oszlopok

1.- életkor

• aktív korú 3p.
• pályakezdő 2p.
• védett korú >55 1p.

2.- családi állapot

• családos 1-2 gyerek 1p.
• családos 3<gyerek 2p.
• egyedülálló 1p.

3.- alapvégzettség

• <általános 8 osztály 1p.
• általános 8 osztály 2p.
• középfokú 3p.

4.- szakképzettség

• standard 1 p.
• speciális 2 p.

5.-nyelvtudás

• egy 1 p.
• több 2 p

6. - munkával töltött évek száma'

• 5 év> 1 p.
• 10 év< 2 p.

7. - mikor dolgozott utoljára

• 1 év< 1 p.
• 1 év> 2 p.

8.- foglalkoztatás formája amikor dolgozott

• alkalmazott - beosztott 1 p./ vezető 2 p.
• saját vállalkozás - termelő 2 p. kereskedő 1.p

9. - Foglalkoztatás minősége

• szakképzettségének megfelelő 1 p.
• szakképzettségének nem megfelelő 2 p.

10. - Adottság

• humán 1 p.
• reál 1 p.

11. - Tanult kompetenciák

• humán 1 p.
• reál 1 p.

12.- Utazási hajlandóság

• igen 2 p.
• nem 1 p.

13. - Vállalna-e több műszakot

• igen 2 p.
• nem 1 p.

14. - Bármilyen munkát elvállalna

• igen 2 p.
• nem 1 p.

15. - csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna el

• igen 1 p.
• nem 2 p.

16. - anyagi kényszer erőssége

• gyerek/eltartott 1 p.
• adósság 1 p.

17. - tanulási hajlandóság

• igen 2 p.
• nem 1 p.

18. - lakóhely megye/régió

• Budapest+vonzáskörzet 2 p.
• hátrányos régió 1 p.

19. - Vasút / távolsági busz

• közlekedés jó 2 p.
• közlekedés rossz 1 p.

20. - autópálya elérhetősége

• 20 km-en belül 2 p.
• 20 km-en túl 1 p.

21. - lakóhely jellege

• városias 2 p.
• falusias 1 p.

A feladat által érintett célcsoportok

A tervezett célcsoport: fizikai dolgozók a munkaerőpicon,ill. a munkanélküliek között, legfeljebb középfokú végzettséggel

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat válaszai alapján eredményesebb munkaerő közvetítés jöhet létre, illetve a jelenleg a munkaerőpiacról kiszoruló személyek esetében az okok és azok orvoslására teendő lépések jobban körvonalazódnak, ami időt és pénzt takarít meg mind a velük foglalkozó szakemberek, mind a maga a munkanélküli számára.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Objektumok meghatározása: A fizikai dolgozók elhelyezkedési esélyeinek vizsgálatához kérdőívet készítettem. A megkérdezettek köre 20 volt, de az elemző program miatt 6 főre kellett csökkentenem a mintát, ami a módszer megfelelőségét prezentálja.

• Attribútumok meghatározása: Az elkészített kérdőívben megpróbáltam leszűkíteni a kérdések körét, először sokkal több kérdést tettem fel.Ebből választottam ki az általam legfontosabbnak és legmegfoghatóbbnak tartott és egymáshoz súlyukban mérhető 21 kérdést.

• kérdőívre adott válaszokra pontot adtam
• A pontozás szerint 1=rossz, 2=jó .
• Két általam legfontosabbnak tartott szempont az életkor és az iskolai végzettség esetében lehetett 3 pontot is adni 3=legjobb.
• Így készítettem el az adatbázist.
• Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével
• A COCO tábla elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• a következő eredményt kaptam: A rangsorolásom alapján 2 első helyezett és egy utolsó helyezett volt. A két első helyezett az utolsótól 5 pontban különbözött.

Ezek:

• standard szakképzettség - speciális szakképzettség
• 5 évnél kevesebb ill. 10 évnél több munkagyakorlat
• amikor dolgozott alkalmazottként vezető/beosztott ill. vállalkozóként kereskedelmi/termelő területen
• tanult kompetenciák humán - reál
• vállalna-e több műszakot ill. nem

Megvizsgáltam a két első helyezett közötti különbségeket. Erre viszont egy olyan nem várt eredményt kaptam, hogy a két első helyezett között több ponton volt különbség mint az első és utolsó helyezett között. Ezek:

• aktív korú - pályakezdő
• középfokú végzettség - 8 általánost sem végzett
• l évnél kevesebb ideje - 1 évnél több ideje munkanélküli
• adottságai humán - reál jellegűek
• nem vállalna el bármit - elvállalna bármit
• csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna - nem csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna
• közlekedés rossz - jó

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice alapján csak 4. helyre sorolt munkavállalót az 1. helyre sorolja a hasonlóságelemzés. A két 1. helyezettet 2. és 3. helyezettre bontja. A best practice elemzésben a két 1. helyezettünk között 6 válasznál volt eltérés, nagyobb volt a különbség mint az 1. és 6. helyezett között a különbségek számában. Mindkét elemzésben az utolsó helyet ugyan az a munkavállaló érte el. Az előnyök és hátrányok ilyen formán történő kiegyenlítődése fontos szempont a vizsgálat előkészítésénél.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A munkanélküliekkel nagy számban foglalkozó Munkaügyi központok részére hasznos lenne egy ilyen jellegű adtbázis létrehozása (kérdőív kidolgozása) és ezzel a jelentkező munkanélküliek előzetes szűrése. Azonnal a megfelelő ügyintézőhöz lehetne irányítani az embereket. A továbbképzésre alkalmasakat a munkaerőpiacra visszavezethetőeket, a csak közmunkára alkalmasakat azonnal szét lehetne választani. A kérdőívet mindenképpen tökéletesíteni célszerű, az egyes csoportokra jobban jellemző kérdésekkel. Az általam elkészített modell továbbfejlesztése célszerű a konkrét igényeknek megfelelően.

Nem csak az emberek, hanem a kistérségek szerint is más és más kérdéscsoportok a fontosabbak.

A "best practice" konzervatív gondolkodása a minél magasabb végzettség, minél több tapasztalat, magasra értékelése a munkaerő piacon nem igazolódik vissza, a munkaerő csak akkora értékkel bír, amit az adott munkakörben a vállalkozó ki tud termelni, meg tud fizetni. Tehát a megfelelő adatbázis hozzásegítene ahhoz, hogy az igények figyelembe vételével lehessen az elemzéseket végzeni, illetve abba az irányba lehessen fejleszteni az arra alkalmasnak kiválasztott személyeket.