A lap 2011. december 20., 21:06-kori változata

Forrás

XLS

Historical Statistics

Index Mundi

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Németország GDP alakulásának becslése a következő évre, 30éves minta alapján

A feladat előtörténete

Külföldi tulajdonú bankban, corporate finance területen dolgozom, ahol a kollégákkal tét nélküli jóslatokba szoktunk bocsátkozni. Mindig is érdekelt, hogy meg lehet e jósolni a gazdaság alakulását, és amennyiben igen, akkor mekkora valószínűséggel? Amennyiben igen, akkor miért nem teszik meg az elemzők? Ezen ötleten felbuzdulva készítettem el Németország GDP alakulásáról egy becslést.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A régi módszer az, hogy ha nincs baj, és évek óta fejlődik a gazdaság, akkor nem mondja senki, hogy baj lesz. Eddig senki nem mondta, hogy a jövő év jobb lesz, vagy rosszabb azért, mert 17 évvel ezelőtt is rossz volt. Bebizonyítottuk, hogy igaz, és a módszer jól működik, hiszen rendelkezésünkre áll a 2001-es GDP. Eddig csak azt tudták elemzőink mondani, hogy nincs semmi olyan ok, amiért jövőre rosszabb lenne. Tessék nézni apró lépésekkel 10 éve folyamatosan javul a gazdaság. Erre mi bebizonyítottuk, hogy ez igaz, azonban a 2001-es év hanyatló lett. Jobb ez a módszer, mert ad egy új eszközt a kezünkbe, egy másik nézőpontot mely nem csak arra alapoz, hogy eddig is jó volt, miért ne lenne ezután is? Stratégiai menedzsment szinten minden valós információ hasznos, hiszen támogatja a döntéseket oly módon, hogy ad egy világképet, egy várható jövőt. Amennyiben alapítanék egy céget, akkor biztosan igényt tartanék egy olyan elemzésre, melyre ugyan senki nem teszi a fejét, de ad egy más képet a világról, így segítve (megerősítve vagy elbizonytalanítva) a döntéseimet. Mindezek mellett elmondhatjuk, hogy ha valaki meri is jelenleg azt mondani, hogy ugyan most nagyon jó és fejlődünk, de jövőre baj lesz akkor annak nem hisz a világ. Tessék megnézni a 2008-as gazdasági világválságot. Számos elemző 3-4 évvel előtte már megjósolta, a globális problémát, de senki nem figyelt rájuk, mert nem látszottak a jelek. A gazdaság fejlődött, a díszletek mögött azonban a valós dolgok egyszer összedőlnek. A meteorológiai példa nagyon jól bemutatja ezt, valóban 3 hét napsütés után nyugodt szívvel azt meri kijelenteni meteorológusunk, hogy holnap esni fog az eső, erre mi elmegyünk esernyő nélkül, mert nem hittük el, mert nem látszottak a nagy fekete felhők, épp úgy, mint a mostani válságnál.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Ebben a feladatban Németország GDP adataival dolgoztam. A GDP adatokat különböző elemzők különböző forrás alapján dolgozzák fel, így azokban eltérés lehet. Célszerű egy jól megbízható adatforrást alkalmazni.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Németország elmúlt 30 évnyi GDP adatával dolgoztam, 1970-2000 között. A becslést a 2001. évre készítettem. Természetesen én sem mertem a 2010-es évet megjósolni, hiszen szakképzettségem még elmarad attól, hogy ezt nyugodt szívvel megtegyem.

A feladat által érintett célcsoportok

Érintett minden olyan csoport, felelős személy, akinek olyan döntéseket kell hoznia, melyeknek kimenetelét előre nem látható, külső hatások befolyásolják. Jelen pillanatban, külső hatáson leginkább gazdasági hatást értünk. Amennyiben tudnánk előre bármely ország GDP alakulását, akár csak az irányát is, akkor tudnánk olyan befektetéseket, üzleteket kötni melyek kiemelt valószínűséggel, nyereségesek lennének számunkra.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az, hogy ez hasznos vagy sem, szerintem nem eldönthető kérdés. Mindenkinek magának kell megítélnie. Természetesen annak, aki hozzájut hasznos információkhoz, esélye van felhasználni azokat megfelelő célokra – természetesen ennek erkölcsi oldala is van, ha ezzel anyagi előnyökhöz juthat. Valahol erkölcsi oldaláról nézve kétségein vannak a dologgal szemben. Ki fog hozzájutni ehhez a lehetőséghez, ha én egy profitorientált ember vagyok? Aki a legtöbbet fizet érte! Az tud a legtöbbet fizetni érte, aki jelenleg is gazdag, így a meglévő gazdasági szakadékot csak szélesítjük. Emellett mi van, ha tévedünk, vagy olyan tényező változik, mellyel nem számoltunk az elméletünk kialakításakor? Akkor az az ember, aki esetleg erre a döntésre feltette egész életét és vagyonát, az el is veszítheti. Minden olyan eszközt hasznosnak látok, melyek utat mutatnak döntést támogatnak, azonban ne legyen egy egyértelmű megoldás, mert így elmúlik a fejlődés, ha nincsenek az emberek gondolkodásra kényszerítve.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1. Adatbázis készítése az összegyűjtött adatok alapján. Fontos, hogy egy helyről származzon minden év adata.
• 2. Adattábla elkészítése a meglévő adatokból.

3. Tanulási minta elkészítése, irány meghatározása (0,1) 4. COCO tábla készítése, amely az FKERES függvény segítségével visszautal a Lépcsők táblázatra. 5. A kapott eredmények kiértékelése, a valós és becsült érték különbségével.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A helyes irány megválasztásával még egy olyan mintából is meghatározható a helyes eredmény, ahol ránézésre 99%-os biztonsággal állítanánk az ellenkezőjét. Az első számításunk beigazolta, amire mindenki gondolt, hogy 30 évből 29 éven keresztül felfelé ívelő gazdaság nagy valószínűséggel tovább fog fejlődni. Azonban, egy helyes irányválasztás után kiderült, hogy a gazdaság valójában várhatóan 2001-re bár minimálisan, de vissza fog esni, és ez így is történt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ebből az elemzésből megtanultam, hogy minden következik valamiből, így ha megfelelő jó típusú elemzést alkalmazunk, akkor megkaphatjuk a helyes iránymutatást. Ezeket az elemzéseket és iránymutatásokat jól kell tudni használni, és nem szabad csak erre alapozva dönteni, hiszen váratlan események mindig történnek. Minden információra nyitottnak kell lenni és korrigálni kell döntéseinket. Mindenki megélte a 2008-as gazdasági világválságot-mely napjainkban is tart még- melyet sokan előre jeleztek, de ezekkel az előrejelzésekkel nem foglalkoztak megfelelőképpen. Arra most szintén sokan lennének kíváncsiak, hogy volt e már mélypont, azonban addig, amíg azzal az előrejelzéssel nem foglalkozott az emberek többsége, hogy be fog következni a vállság, akkor mi értelme lenne a kezükbe adni azt az információt, hogy hol a vége? Véleményem szerint nem harcolnának tovább, és még inkább lelassulna a gazdaság, mely biztosan eredményezné, hogy a válság csak mélyebb lesz onnantól.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet