„Butor” változatai közötti eltérés

A lap 2012. május 12., 12:13-kori változata

Ide kerül a bútor cikkem.

Forrás

 A letölthető excel URL-je: http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/butor.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az egyes bútorboltok tálalószekrényeinek összehasonlítása különböző kritériumok alapján. A cél a legjobb választás megtalálása hasonlóságelemzés keretén belül, az egyes tálalószekrények ár/érték arányának legoptimálisabb kiválasztása.

A feladat előtörténete

A feladatot a jelenleg aktuális magánéleti helyzetem ihlette. Költözés után egy üres házban sokat gondolkozom azon, hogy vajon milyen stílusú, formájú, anyagú bútort válasszak, amit vélhetően egy életen keresztül használok majd. A választás nem könnyű, hiszen a bútorboltok kínálata nagyon nagy, akciók százaival találkozom naponta. A legtöbb bútor reklámjában azzal az ígérettel kecsegtetnek, hogy megvásárlása esetén a lehető legjobban járok vele. Először is megfogalmaztam azokat a szempontokat, amelyek fontosak számomra a bútor kiválasztásánál.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Több bútorbolt tálalószekrény-kínálatának online, illetve személyes vizsgálata után, kiválasztottam ötöt, amelyek közül mindegyik illik a majdani étkező stílusához és az áraik beleférnek az erre szánt keretbe. Az öt bútordarab előzetes kiválasztása elsősorban érzelmi alapon, azaz a "melyek tetszenek a legjobban?" kérdés megválaszolásával történt. Mivel áraik között viszonylag nagy szórás van és számomra nem mindegy, hogy mennyit tudok spórolni a bútorvásárlás alkalmával, objektív szempontok alapján összehasonlítottam a szekrényeket.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektív, összehasonlítható, számszerű értékre fordítható attribútumok kiválasztását hosszas tervezés előzte meg. Az egyes szempontok meghatározásához az alábbi kérdéseket fogalmaztam meg:

1. Hogyan, milyen felületre szeretek pakolni?
2. Meddig szeretném használni a szekrényt? (rövidtáv, hosszútáv)
3. Milyen mértékű lesz az igénybevétele, megengedhetem-e magamnak, hogy sérülékeny, vagy nehezen tisztítható legyen?
4. Milyen könnyen tudom hazaszállítani? (távolság és költség figyelembe vétele)
5. Vállal-e a gyártó garanciát? Ha igen, milyen időtartamra?

A válaszok megfogalmazása után létrejöttek az összehasonlítás alapjául szolgáló kritériumok:

• Fiókok száma: mértékegysége db, minél több van a szekrényen, annál praktikusabban tudom elhelyezni a tárolandó dolgokat.
• Anyag tartóssága: évben meghatározva, minél hosszabb, annál jobb.
• Üvegfelületek nagysága: minél kevesebb van benne, annál könnyebben tisztítható, illetve kevésbé sérülékeny a bútor.
• Távolság: a bútorbolt km-ben mért távolsága az otthonomtól, minél közelebb van, annál kedvezőbb szállítási költséggel számolhatok
• Garancia ideje: minél hosszabb idejű, garanciát vállal a gyártó a termékre, annál biztonságosabban költhetem el az erre szánt pénzösszeget.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat elsődleges célcsoportja saját magam vagyok, hiszen a döntést szerettem volna megkönnyíteni és racionalizáni. Másodsorban mindenki, aki bútorvásárlást tervez a jövőben, ötletet meríthet, hogy milyen szempontok fontosak számára a választás kapcsán.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hajlamos vagyok nagy értékű dolgok vásárlása kapcsán azt a gondolkodást követni, hogy a nagyobb ár feltétlenül magasabb minőséget is jelent. A minőséget itt ebben az esetben két oldalról közelítettem meg: egyrészt figyelembe vettem, hogy a bútor valóban minőségi anyagokból készüljön, másrészt a használatából adódó előnyök számomra milyen minőséget jelentenek.

A példám hasznos lehet mindenkinek, akik szeretnek tudatosan vásárolni. Napjaink árudömpingjében nagy a kísértés és csapda veszélye, hogy számunkra haszontalan, nem megfelelő ár-érték arányú árukat vegyünk.

Összefoglalva, számomra a várható hasszonssága a feladatnak az a forintban kifejezhető összeg, amit megtakarítok a legoptimálisabb választás eredményeként.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása: bútorboltok sorszámmal történő ellátása, melyek egy-egy tálalószekrényt árulnak, mely a vásárlás kapcsán szóba jöhet
2. Attribútumok meghatározása: ktitérium rendszer felállítása, objektív adatokra való lefordítása (fiókok száma, anyag tartóssága, üvegfelület nagysága, távolság, garancia ideje
3. Cél kijelölése: a termék vásárlására fordított összeg minimalizálása
4. Az adatok rendszerezése Excel táblában
5. Kimutatás készítése objektum, attribútum, érték felhasználásáva
6. Rangsor tábla elkészítése sorszám képlet segítségével.
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
9. Eredményhirdetés

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

az 1. és 3. bútor holtversenyben első helyen végzett a többi becsült értékével összehasonlítva, őket követi az 5., majd a 4 és számomra a legkedvezőtlenebb döntés a 2. bútor választása lenne jelen kritériumok vizsgálatával.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.

Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.

Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? Ha igen, akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. Ha nem tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

GYŐZTES hirdetése

Az összesített győztes cég (objektum): 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)