„Szerkesztő:Spect” változatai közötti eltérés

A lap 2012. május 13., 12:56-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Inaktív SPECT radiofarmakonok célpiacának kiválasztását segítő alkalmazás.

A feladat előtörténete

Jelenlegi munkáltatóm fő profilja: Inaktív, izotóppal jelezhető SPECT diagnosztikus készítmények előállítása steril porampulla formájában. Az a kérdés érdekelt, hogy a SPECT radiofarmakonok esetén, makro környezeti indikátorok figyelembe vételével lehet-e tudatosabban szűrni, hogy melyik piacokon várható növekedés.

Háttér információ

A klinikákon a porampulla tartalmát radioaktív izotópot tartalmazó steril oldattal oldják fel (jelölik), így a jelölés során a hordozó molekula és a radioaktív izotóp komplexet (radiofarmakont) képez. A radiofarmakon a hordozó molekula típusától függően különböző szervekben dúsul, vagy különböző szerveken keresztül választódik ki. A radiofarmakon által kibocsátott gamma foton sugárzás diagnosztikus céllal, gamma kamerával detektálható (SPECT: Single Photon Emission Computed Tomography). A betegségek vizsgálatában a morfológiai-anatómiai információkat nyújtó radiológiai módszerek (például a röntgensugárzáson és kontraszt anyag alkalmazásán alapuló CT vizsgálat) és az izotópdiagnosztikai módszerek (pl. SPECT vizsgálat) egymást jól kiegészítik (SPECT-CT vizsgálat).

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg a vállalat többnyire hagyományos export tevékenységet folytat, ami nem nevezhető marketingnek, hiszen a vállalat nem maga, hanem belföldi exportőr cégek segítségével exportál. A külföldi csatornák nincsenek ellenőrizve, a végső fogyasztó ismeretlen. Az exportmarketing esetén a külföldre történő eladás már előre megtervezett folyamat lenne, ahol a termék sorsát követjük, illetve tudatosan keressük a fejleszthető piacokat.

Egyetlen kis és középvállalkozás sem képes arra, hogy minden országban megfelelő marketing tevékenységet folytasson és megfelelően fejlessze a piacokat, vagyis mindenképpen fókuszálni kell.

A fejleszthető piacok kiválasztásában és fókuszálásában nyújthat segítséget az alkalmazás. A feladatban úgy próbáltam a célpiac kiválasztást segíteni, hogy olyan attribútumokat vizsgáltam, amelyek hatással vannak a gamma kamerák számára és ezáltal a SPECT vizsgálatok gyakoriságára.

Az alkalmazással kimutattam, hogy mely piacokon várható fejlődés a gamma kamerák számában.

Az alkalmazás nélkül a rendelkezésre álló "Alapadatok2" alapján a következő országok tekinthetőek a legvonzóbb célpiacnak:

• Ezer főre jutó GDP alapján: Ausztrália, Dánia, Hollandia

• Ezer főre jutó egészségügyi kiadás alapján: Hollandia, Kanada, Dánia

• Ezer főre jutó CT szkenner szám alapján: Ausztrália, Korea, Izland

• Ezer főre jutó CT vizsgálat szám alapján: Görögország, Izland, Észtország

A vállalat a jelenlegi export piacok közül elsődlegesen Dánia piacára koncentrálja a külpiaci marketing tevékenységre fordítható forrásokat. Jelenleg a bevételek a korábbi regisztrációs tevékenység és a regisztráció éves fenntartási költségét sem fedezik Dániában, és az alkalmazás eredményéből látható, hogy valószínűleg a későbbiekben sem fogják.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az OECD által közzétett adatokat alkalmaztam. [2] A makro adatok nem minden országban állnak rendelkezésre azonos évben, ezért 2007-2010 éveket lefedő adatokat alkalmazunk, ami torzíthatja az eredményeket.

Objektumok (sorok)

A vizsgált objektumok, olyan országok, ahova a vállalat jelenleg exportál, illetve olyan országok, ahol jelenleg nem történik értékesítés.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• GDP:

Minél nagyobb az ország ezer főre jutó GDP-je, annál nagyobb SPECT inaktív kit igény prognosztizálható.

• Egészségügyi kiadás:

Minél nagyobb az ezer főre jutó egészségügyi kiadás, annál nagyobb SPECT inaktív kit igény prognosztizálható.

• CT szkenner szám:

Minél több CT szkennert használnak ezer főre vonatkoztatva, annál nagyobb SPECT inaktív kit igény prognosztizálható.

• CT vizsgálatok száma:

Minél több CT vizsgálatot végeznek ezer főre vonatkoztatva, annál nagyobb SPECT inaktív kit igény prognosztizálható.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alkalmazás segítséget nyújthat a vállalat menedzsmentjének a marketing stratégia kialakításához.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az alkalmazás segítségével kiválaszthatjuk a vizsgált országok közül azokat, amelyek esetén fejlődés várható a SPECT diagnosztikumok iránti igényben. Így kiválaszthatók azok a célországok, amelyekre a marketing költségeket célszerű koncentrálni.

• Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
  • Adatvagyon megszerzése
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel)
  • Szakértői munkaidő

• Hasonlóságelemzés költségvonzatai:
  • Adatvagyon megszerzése
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel)
  • Szakértői munkaidő

• Költségkülönbözet becslése:10.000 Forint megtakarítás az önkényes módszer javára
  • Adatvagyon megszerzése= azonos költségek (különbözet =0)
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése= azonos költségek (különbözet =0)
  • Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva
    • Önkényes vélemény: 30 perc
    • Hasonlóság elemzés:60 perc

• Hasznosság különbözet becslése:
  • Önellenőrzési mechanizmusok:
    • Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

• • Szuboptimális megoldás kockázata:

3150 000 Ft regisztrációs díj egy termék esetén egy országra. Regisztráció éves fenntartása 180 000 Ft. A szuboptimális megoldás esetén az eladásokból a fenti tételek nem térülnek meg, illetve az eladások a regisztráció éves fenntartási költségét sem fedezik. Tehát több mint 3 000 000 Forint veszteség elkerülése érdekében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 1 óra munka.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Elkészítettem az „Alapadatok” munkalapot az OECD weblapjáról származó adatok alapján, majd elkészítettem az ezer főre vonatkoztatott adatokat tartalmazó „Alapadatok2” munkalapot.

2. Az „Alapadatok2” munkalapból Pivot kimutatást és darab nézet kimutatást készítettem, a „Pivot” című munkalapra.

3. A Pivot kimutatást hivatkoztam a „COCO” című munkalapon, ezután a RANK függvény segítségével és az irányultságok megadásával az országokat rangsoroltam a rangsorszám táblában.

4. Korrelációt számoltam az országok rangsorszám összege és az ezer főre jutó gamma kameraszám között.

5. Elkészítettem a Lépcsők táblát, amelyben a Solver számolni fog.

6. A Lépcsők tábla mellett megszerkesztettem a korlátozó tényezőket tartalmazó segédtáblát, amely egyszerűbbé és rövidebbé teszi a korlátozó tényezők megadását a Solver-ben.

7. A „COCO” táblában a VLOOKUP függvénnyel az adott rangsorú országhoz rendeltem a Solver által számolt attribútum értéket.

8. A tényleges gamma kamera szám és a Solver által számított gamma kamera szám különbségét, illetve hányadosát képeztem minden országra. Beállítottam a Solver célcelláját, majd lefuttattam a Solvert.

9. Végezetül HA függvény segítségével kiválasztottam a fejleszthető célpiacokat. Amennyiben 100% alatti a tényleges gamma kamera szám és a Solver által számolt gamma kamera szám hányadosa, akkor az adott országban a többi országhoz képest kevesebb gamma kamera működik és a jövőben fejlődésre lehet számítani.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az alkalmazás rávilágított arra, hogy a vizsgált országok közül Törökországban várható a legintenzívebb fejlődés a gamma kamerák számában és ezáltal ott várható a SPECT diagnosztikumok iránti igény legerőteljesebb növekedése, vagyis a marketingforrásokat a törökországi piac fejlesztésére célszerű koncentrálni. Az eredményt alátámasztja az is, hogy Törökország egyike a legdinamikusabban fejlődő gyógyszerpiaccal rendelkező 17 úgynevezett „Pharmerging” országnak. [3]

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok