A lap 2012. május 16., 16:33-kori változata

Forrás

 http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz3.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A szakdolgozatom címe: A stressz kiváltó okai a tanulók körében

Vajon a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotát befolyásolja-e a szülőkkel való kapcsolat, az iskolai terhelés, valamint a dolgozatírással és szóbeli feleléssel kapcsolatos tényezők?

A feladat előtörténete

A stressz mindig is része volt életünknek. Nemcsak Magyarországon, de az egész világban problémákat okoz, ha nem tudjuk megfelelően kezelni azt. A hétköznapjaink része, mégis viszonylag keveset tudunk róla. A dolgozatom kutatásának célja, hogy felmérjem a felsőoktatásban tanuló diákok körében, hogy mi okozhatja a stresszt. Az iskolában a tanárok gyakran tapasztalják a feszültség, szorongás különböző jegyeit a diákokon. Az iskola minden diáknak egyaránt kihívást jelent. Elképzelhető-e az, hogy valaki örömmel tanul? Éppen ezért szeretnék a témával foglalkozni. Kideríteni, hogy miként lehet megelőzni és kezelni, ugyanis a hatékony kezelés esetén a stressz ösztönző erőként működik.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha sosem találkozom ezzel a témával, akkor a saját tapasztalataimat figyelembe véve, valamint a Magyarországon tanuló felsőoktatásban résztvevő diákok átlagos eredményeihez képest viszonyítottam volna a felvetést. Melyben azt gondolnám, hogy az eredmények átlagosan magas értékeket mutatnak, ezáltal azt hinném, hogy a diákok többsége stresszes a mindennapok során az iskolában. A szakértők becslése szerint minden második tanulót iskolai stressz gyötör. A felsőoktatásban a diákok túlterheltnek érzik magukat, félnek a következő zárthelyi dolgozattól, valamint túl soknak találják a követelményeket.

Ahhoz, hogy megoldást kapjak, a kérdőívembe szereplő adatokat táblázatba foglaltam. Külön oszlopokba feltüntettem a kitöltők számát név nélkül, és a 13 kérdésben foglalt álláspontjukat; a szülőkkel való kapcsolatuk, az iskolai terheléssel kapcsolatosan, a dolgozatírással és a szóbeli feleléssel kapcsolatosan. Két lehetséges eredmény születhet:

1. Ha nagyobb skála értékeket jelölt a tanuló, akkor stresszes.

2. Ha kisebb skála értékeket jelölt a tanuló, akkor nem stresszes.

Az eredmény ragsorolással, szűréssel, a COCO program hasonlóság elemzésével vált megtekinthetővé.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során használt adatvagyont magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok válaszaiból kaptam meg véletlenszerű számgenerátorral. A tanulók 1-5 fokú skálán adhatták meg a válaszaikat.

• Az 1-es érték a nem okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 2-es érték a kis mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 3-as érték a közepes mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 4-es érték a nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• Az 5-ös érték a rendkívül nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.

A megoldáshoz fel kellett dolgoznom a kérdőívem, melyben 30 főt kérdeztem meg a szülőkkel való kapcsolatról, az iskolai terhelésről, a dolgozatírással, valamint a szóbeli feleléssel kapcsolatban.

Nehézségek:

• nem minden válasz rejtheti a valóságot, hisz a tanulók az adott pillanatban azt jelöltek, amit gondoltak a skálán
• nem minden racionális, idegondolható tanulót tudtam megkérdezni az eredmények érdekében

Objektumok (sorok)

1. A1

2. A2

3. A3

4. A4

5. A5

...

30. A30

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Irányelv: 0 = annál nagyobb az esély a stressz állapotára, minél nagyobb az oszlop értéke

1. X1: Otthoni vagy családi problémák, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

2. X2: A szülőkkel vagy lakótársakkal lévő konfliktus, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

3. X3: Szabadidőben a szülők vagy lakótársak követelései, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

4. X4: A tanárral vagy a csoporttársakkal való lépéstartás az iskolai munkában, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

5. X5: A vizsgaidőszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

6. X6: Az órarendben lévő sok nehéz tárgy egymás után, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

7. X7: A tanárok túl sok plusz feladatot követelnek, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

8. X8: A szorgalmi időszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

9. X9: A nehéz iskolai feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

10. X10: A dolgozatírásnál lévő feladatok nem értése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

11. X11: A dolgozatban nehezek a feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

12. X12: A vizsgáknál lévő (szóbeli vagy írásbeli vizsga) bizonytalanság, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

13. X13: A vizsgákon való szóbeli felelés kellemetlensége, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

14. Becslés

15. Tény+0

16. Delta

17. Delta/Tény

18. Ellenőrzés

A feladat által érintett célcsoportok

Azokat a személyeket és intézményeket soroltam ide, akiknek rajtam kívül, mivel elsősorban számomra nyújt levonható következtetéseket a szakdolgozatom elemzését illetően, a következők számára még hasznosak lehetnek az eredmények:

Célcsoport lehet továbbá:

• Felsőoktatás intézményeinek tanárai

• Felsőoktatásban tanuló diákok

• Felsőoktatásban tanuló diákok szülei

• Diák pszichológusok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Számomra azért lenne elsősorban hasznos, mert a kérdéseimre beérkező válaszok alapján vonok le következtetést a szakdolgozatomban. Ha minél eredményesebbek az adatok, annál inkább emeli a szakdolgozat értékét. A felsőoktatás diákjai számára is tanulságos eredményeket vázol fel a tanulói stressz állapotról. A tanárok és szülők számára is hasznos eredményeket vázol fel a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotáról. Nem első sorban a pszichológusok számára is képet ad arról, hogy a diákok milyen mértékben stresszesek a felsőoktatásban. Az eredmények által segíteni lehet a diákokat a stressz leküzdésében, ennek értelmében tanácsokat is lehet számukra nyújtani.

További hasznosságok:

Ösztönös szakértői megoldás esetén:

• Felsőoktatásban tanuló diákok megkérdezése személyes beszélgetéssel pszichológusok által, valamint az eredmények leírása minden

egyes tanulóra: időigényes, lassú (kb. több napot is igénybe vehet)

Tananyag szerinti eljárás esetén:

• Felsőoktatásban tanuló diákok megkérdezése kérdőív segítségével, akár interneten keresztül: objektív, gyors (kb. 2 óra)

• Értékelni lehet hasonlóságelemzés készítésével: eredményes értékelés, objektív, gyors (kb. 1 óra)

• Az elemzési eszközök, keretrendszerek rendelkezésemre állnak, ezért nem kell fizetnünk, csak az szakértői órabérért.

• Szakvélemény megformálása (kb. 1 óra)

• Összesen: kb. 4 óra

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. kérdőív értékeinek elemzése

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (felsőoktatásban tanuló diákok véletlenszerű számgenerátorral)

4. az attribútumok meghatározása (X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7, X8, X9, X10, X11, X12, X13, Y)

5. a számadatok felvitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. rangsorolás

3. logikai függvény használata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.

Összesen kettő válaszadónál jelent meg nem hiteles eredmény, a többi esetben hiteles.

Tény+0= 1000, tehát ehhez viszonyítva határoztam meg az eredményeket. Azok a tanulók, akiknek a Becslés értéke 1000 alatt volt, azok nem stresszesek, és azon tanulók, akik Becslés értékei 1000 fölött voltak, azok stresszesek. A 2 tanuló esetében, ahol nem hiteles eredménnyel találkozunk nem lehet eldönteni, hogy stresszes vagy nem stresszes, mert a Becslés érték túlságosan is az 1000-hez közelít.

Ösztönös értékelés és számítás eredménye:

• A1 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1085: stresszes

• A2 tanuló: hiteles, becslés értéke: 893,8: nem stresszes

• A3 tanuló: hiteles, becslés értéke: 977,4: nem stresszes

• A4 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1035,7: stresszes

• A5 tanuló: hiteles, becslés értéke: 976,4: nem stresszes

• A6 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1078,5: stresszes

• A7 tanuló: hiteles, becslés értéke: 931,6: nem stresszes

• A8 tanuló: hiteles, becslés értéke: 994,3: nem stresszes

• A9 tanuló: hiteles, becslés értéke: 898,2: nem stresszes

• A10 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1076,5: stresszes

• A11 tanuló: hiteles, becslés értéke: 885,8: nem stresszes

• A12 tanuló: hiteles, becslés értéke: 918,7: nem stresszes

• A13 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1065,5: stresszes

• A 14 tanuló: hiteles, becslés értéke: 933,6: nem stresszes

• A15 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1083: stresszes

• A16 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1052,6: stresszes

• A17 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1012,8: nem megállapítható a stressz állapota

• A18 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1107,9: stresszes

• A19 tanuló: hiteles, becslés értéke: 996,8: nem stresszes

• A20 tanuló: hiteles, becslés értéke: 947,5: nem stresszes

• A21 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1017,2: stresszes

• A22 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1108,4: stresszes

• A23 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1001,8: nem megállapítható a stressz állapota

• A24 tanuló: hiteles, becslés értéke: 991,9: nem stresszes

• A25 tanuló: hiteles, becslés értéke: 955: nem stresszes

• A26 tanuló: hiteles, becslés értéke: 883,3: nem stresszes

• A27 tanuló: hiteles, becslés értéke: 928,6: nem stresszes

• A28 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1060,1: stresszes

• A29 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1018,7: stresszes

• A30 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1084: stresszes

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki stresszes vagy nem stresszes a felsőoktatás tanulói közül.

A becslések számadata szerint az A22-es tanuló volt a legstresszesebb, és az A26-os tanuló volt az, aki leginkább nem stresszes.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A véleményem az, hogy a tananyag szerinti eljárás a leginkább célravezető megoldás a kérdés felvetésénél, mert az elemzés során jól látható a tanulók stressz állapota. Időben ez az eljárás sokkal gazdaságosabb és gyorsabb. Objektíven láthatóak a tanulók egyes kérdésre adott válaszai az elemzés által. Könnyebben lehet egy-egy felsőoktatásban tanuló diáknak segítséget nyújtani, hogy nem legyenek stresszesek.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

N/A

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

nyilatkozat és kitöltési segédlet