„Nato” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
(Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS))
204. sor: 204. sor:
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
  
 +
 +
A szakdolgozatomhoz kapcsolódóan választottam az elemzés témáját is. Foglalkoztatott, hogy milyen eltérések fedezhetőek fel az Európai Uniós országok hadügyi költségvetése között illetve, hogy hazánk Magyarország milyen helyet foglal el a többihez képest. Úgy érzem, munkám megtekintése után mindenki kap egy "általános műveltséget" a hadügyi kiadások mikéntjéről és az elmúlt 4 év helyzetéről szemlélve. Szakdolgozatomat már leadtam azonban a védésnél mindenféleképpen plusz tudást fog jelenteni számomra ez az elemzés, amit végeztem, hiszen bővítette a tudásomat és rálátásomat a témára.
  
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A lap 2012. május 17., 18:16-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/nato.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Európai Uniós országok hadügyi kiadásokra fordított költségvetésének elemzése, összehasonlítás alapján

A feladat előtörténete

A szakdolgozatom kapcsán merült fel bennem ez a kérdés. Foglalkoztatott a téma, hogy hazánk és az Európai Uniós országok elegendő anyagi támogatást nyújtanak e a hadügyi költségek fedezésére. 21 országot vontam be az elemzéshez, melyből kiderült az eredmény.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat helyes megoldásához, ahhoz, hogy kiderüljön melyik ország, költ megfelelő mértékben a haderőre, táblázatokat kellett készítenem. Ahhoz, hogy megkapjam a megfelelő adatokat a táblázat elkészítéséhez, különböző szűrőket kellett alkalmaznom. A szűrők segítségével megjelentek az arányok, országonként felosztva. Létező statisztikák alapján dolgoztam, ezeket használtam fel az összehasonlító elemzésemhez. Egy újabb táblázatban a sorlécen különböző kategóriákat hoztam létre melyek meghatározó fontosságúak a hadügyi költségvetés egészéhez. A feltöltött adatok elemzése után, a számadatok ezen kategóriákba lettek bejegyezve, minden országhoz. A hadügyi költségvetés egy globalizációs probléma. Amelyik ország nem globalizálódott eléggé, annak saját létének fenntartásához sok védelmi kiadásra van szüksége.

A táblázatban szereplő kategóriák és az ezekhez tartozó adatok alapján azok az országok költenek keveset a hadügyre:

Ahol az összes attribútumot megvizsgálva, majd a hadügyi költségvetés számát tekintve; a költségvetés 1 milliárd alá esik éves szinten

Ilyen ország a következő: Luxemburg

A táblázatban szereplő kategóriák és az ezekhez tartozó adatok alapján azok az országok költenek eleget a hadügyre:

Ahol az összes attribútumot megvizsgálva, majd a hadügyi költségvetés számát tekintve; a költségvetés 1-2 milliárd közé esik éves szinten

Ilyen országok a következők: Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország

A táblázatban szereplő kategóriák és az ezekhez tartozó adatok alapján azok az országok költenek sokat a hadügyre:

Ahol az összes attribútumot megvizsgálva, majd a hadügyi költségvetés számát tekintve; a költségvetés 2 milliárd fölé esik éves szinten

Ilyen országok a következők: Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Egyesült Királyság

Végeredményként, az adatok rangsorolásával, szűrésével kialakult, (és a COCO programban futtatott hasonlóság elemzéssel) elsőként a kategóriák szerint egy rangsor, majd egy összesítő rangsor amiben megtekinthetőek a végső eredmények.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként a statisztikai adatokat, megnevezéseket és a hozzájuk tartozó számokat külön Excel táblázatban végigfuttattam. Összesen 84 db adat áll a rendelkezésemre. Ez 21 ország 4 éves (2007,2008,2009,2010) adatát tartalmazza. Ezen értékek alapján olyan kategóriákat készítettem, melyek alapján irányelvek segítségével eldönthető volt, hogy mely ország költ relatívan sokat és mely keveset a haderejére. Ennek megfelelően felállítottam egy táblázatot, melyben az objektumok és attribútumok meghatározásával létrejött egy összesítő adatvagyon.


Objektumok (sorok)

21 ország, 4 évnyi adatának felhasználásával lett készítve a felmérés. Az adat mennyiséget az határozta meg, hogy milyen adatok voltak nyilvánosan megtalálhatók és felhasználhatók a méréshez. Adathiány lépett fel, némely országnál,ezeket ki kellett szűrnöm a munkámból.

1. Belgium

2. Bulgária

3. Cseh Köztársaság

4. Dánia

5. Észtország

6. Franciaország

7. Németország

8. Görögország

9. Magyarország

10. Olaszország

11. Lettország

12. Litvánia

13. Luxemburg

14. Hollandia

15. Lengyelország

16. Portugália

17. Románia

18. Szlovákia

19. Szlovénia

20. Spanyolország

21. Egyesült Királyság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Amelyik ország nem globalizálódott eléggé, annak saját létének fenntartásához sok védelmi kiadásra van még szüksége.

1. Hivatalos fejlesztési támogatás

2. GDP és fő komponensei - Folyó árak ( Bruttó hazai termék/ piaci árak /Euro lakosra jutó )

3. Vendégéjszakák számát töltött külföldön honos személyek által (15 éves és idősebb) eltöltött éjszakák kívül rezidens országa

4. A piaci integráció - közvetlen külföldi befektetések (FDI) intenzitását

5. Passzív közvetlen külföldi befektetések, a GDP

6. Beáramló közvetlen külföldi befektetések a világ többi részén a GDP

7. A bruttó hazai kiadás a K + F (GERD)

8. Energiafüggőség

9. EU-n belüli árukereskedelem

10. Foglalkoztatási ráta nemenként, korcsoportonként 15-64

11. (Y) Hadügyi kiadás

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

1. Külügyi szakértők, akik foglalkoznak a témával

2. Külügyi bizottságok

3. Jelenlegi kormánypárt és az ellenzék

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint, aki átnézi az elemzésemet az választ kap azokra a kérdésekre, ami a téma alapján felbukkant. Ezt az elemzést hasznosítani lehet más költségvetési vagy hasonlóságelemzési feladatoknál, valamint érdekes lehet azok számára akik érdekeltek a témában. Ha valaki hasonló témában választ szakdolgozatot, akkor annak is ajánlom figyelmébe, hiszen hasznára válhatnak ezek az adatok. Kezdetét is jelentheti egy hosszasabb elemzésnek, melyben több országot hasonlítanak össze, több attribútum alapján.


További hasznosságok:

Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján (nem lesz pontos/igazságos a végeredmény):

- Adatok begyűjtése, az interneten keresgélve 240 perc

- Táblázatok készítése 120 perc

- Libre Office ingyenes használata az átlagszámításhoz 40 perc

- Szakértői véleményalkotás 60 perc

- Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft

- Órabér ebben az esetben összesen: 11500 Ft

- Statáriális bíróság működése 60 perc (+25000 Ft)

- Alternatív szakértői vélemények kikérése 120 perc (+160000 Ft)

- Összes idő: 640 perc Költség: 196.500 Ft


Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 2,5 óra):

- Az elemzési eszközök és keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)

- Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft

- Összesen ebben az esetben: 3750 Ft

- Adatgyűjtés tudatosan, saját kutatásból 50 perc, (0 Ft)

- Tanulási minta előkészítése: 10 perc (0 Ft)

- Modellezés 30 perc (0 Ft)

- Szakvélemény megformálása 60 perc

- Direkt és inverz modellek futtatása

- Összes idő: 150 perc és 175.400 Ft-ért kezdem meg az alkalmazást.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. adatgyűjtés

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (EU-s országok)

4. az attribútumok meghatározása (költségvetés, hadügyre fordított, szükséges kiadások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

- A COCO elemzés adatait áttekintve megállapítható hogy melyek azok az országok melyeknek hadügyi költségvetésükön változtatniuk kellene és melyek azok az országok melyeknek megfelel ez a ráta. Valamint hogy mely országok azok amelyek egy normál értékkel, költségvetéssel rendelkeznek a statisztikák felhasználása alapján.

- Meghatározható egy olyan rangsor amely a mintában szereplő összes országról kapott adatokat hasonlítja össze, így rangsorolva az országokat a hadügyi költségvetésük összege és éve szerint.

- A kapott eredmények tükrében az a következtetés vonható le hogy a 21 Európai uniós országot vizsgálva,amelyik ország nem globalizálódott eléggé, annak saját létének fenntartásához sok védelmi kiadásra van még szüksége. Azonban az országok többségének hadügyre fordított költségvetése megfelelő. Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A szakdolgozatomhoz kapcsolódóan választottam az elemzés témáját is. Foglalkoztatott, hogy milyen eltérések fedezhetőek fel az Európai Uniós országok hadügyi költségvetése között illetve, hogy hazánk Magyarország milyen helyet foglal el a többihez képest. Úgy érzem, munkám megtekintése után mindenki kap egy "általános műveltséget" a hadügyi kiadások mikéntjéről és az elmúlt 4 év helyzetéről szemlélve. Szakdolgozatomat már leadtam azonban a védésnél mindenféleképpen plusz tudást fog jelenteni számomra ez az elemzés, amit végeztem, hiszen bővítette a tudásomat és rálátásomat a témára.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok