„Internethasználók” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
3. sor: 3. sor:
 
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
3 A feladat előtörténete
 
3 A feladat előtörténete
4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
+
4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
 
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
5.1 Objektumok (sorok)
 
5.1 Objektumok (sorok)
15. sor: 15. sor:
 
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
+
[szerkesztés]Forrás
  
XLS
 
A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
 
Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
 
A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
 
Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
 
Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
 
Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
 
Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
 
A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
 
Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
 
egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
 
egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
 
a mértékegység szerepeljen minden esetben
 
a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
 
Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
 
Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
 
Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
 
Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
 
Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
 
Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
 
A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
 
a logikus érvelésre
 
a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
 
az objektivitás elvárására
 
a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
 
az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
 
a szabálykövető magatartás elsajátítására
 
a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
 
a felesleges ismétlések kerülésére
 
az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
 
vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
 
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
 
 
[szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
[szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe
  
Utaljon lehetőleg:
 
a célra
 
a célcsoportra
 
az innovatív megoldás mikéntjére
 
Mégis legyen lehetőség szerint:
 
rövid
 
egzakt
 
figyelemfelkeltő
 
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
 
 
[szerkesztés]A feladat előtörténete
 
[szerkesztés]A feladat előtörténete
  
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
+
[szerkesztés]A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
miért választotta a szerző a témát,
 
vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 
mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
[szerkesztés]A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
  
Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
 
demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
 
demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls
 
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:
 
nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
 
időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
 
csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
 
ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
 
ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
 
illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
 
ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
 
 
[szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
[szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
  
Elsőként azt kell megadni:
 
milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
 
vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
 
miként sikerült a problémákat megoldani
 
ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
 
ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis
 
 
[szerkesztés]Objektumok (sorok)
 
[szerkesztés]Objektumok (sorok)
  
Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
 
és semmi mást
 
 
[szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
[szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)
  
Attribútumok:
 
 
Ide meg kell adni:
 
az attribútumok egzakt meghatározását
 
a használt mértékegységet attribútumonként
 
és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
 
 
[szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok
 
[szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok
  
Ide fel kell listázni (*)
 
a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
 
ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 
 
[szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
[szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
  
demo:
 
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
 
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag
 
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros
 
 
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
 
melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
 
mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 
S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
 
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
 
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
 
milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
 
mennyit ér ez az állapot
 
milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
 
mennyit ér ez az állapot
 
mennyit a két érték közötti különbség
 
 
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
 
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
 
Virtuális témaváltás:
 
legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
 
legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
 
Állapotkülönbségek
 
energiafelhasználás-különbözet
 
időfelhasználás-különbözet
 
égett része tömeg-arányának különbözete
 
ízélmény-különbözet
 
stb.
 
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
 
 
[szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
[szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
  
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
 
adatbázis
 
sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 
solver ill. MY-X paraméterek
 
egyéb lépések
 
 
[szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
[szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
  
Ide
 
CSAK és
 
kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 
felsorolásszerűen
 
a számítás releváns eredményei kellenek.
 
 
[szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
[szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
  
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
 
meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
 
végső győztest kell hirdetni
 
 
[szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
[szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
  
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
 
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
 
 
[szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
[szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
  
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
 
melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
 
mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
 
[szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
[szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
Ide kell megadni:
 
milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
 
milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
 
Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
 
Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
 
Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
 
Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
 

A lap 2012. október 1., 19:59-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) 5.1 Objektumok (sorok) 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) 6 A feladat által érintett célcsoportok 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok [szerkesztés]Forrás

[szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe

[szerkesztés]A feladat előtörténete

[szerkesztés]A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

[szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

[szerkesztés]Objektumok (sorok)

[szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)

[szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok

[szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

[szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

[szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

[szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

[szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

[szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

[szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok