„Internethasználók” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
3. sor: 3. sor:
 
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
3 A feladat előtörténete
 
3 A feladat előtörténete
−
4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
+
4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
 
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
5.1 Objektumok (sorok)
 
5.1 Objektumok (sorok)
15. sor: 15. sor:
 
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
−
Forrás
+
[szerkesztés]Forrás
  
−
XLS
 
−
A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
 
−
Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
 
−
A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
 
−
Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
 
−
Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
 
−
Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
 
−
Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
 
−
A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
 
−
Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
 
−
egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
 
−
egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
 
−
a mértékegység szerepeljen minden esetben
 
−
a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
 
−
Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
 
−
Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
 
−
Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
 
−
Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
 
−
Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
 
−
Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
 
−
A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
 
−
a logikus érvelésre
 
−
a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
 
−
az objektivitás elvárására
 
−
a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
 
−
az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
 
−
a szabálykövető magatartás elsajátítására
 
−
a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
 
−
a felesleges ismétlések kerülésére
 
−
az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
 
−
vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
 
−
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
 
 
[szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
[szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe
  
−
Utaljon lehetőleg:
 
−
a célra
 
−
a célcsoportra
 
−
az innovatív megoldás mikéntjére
 
−
Mégis legyen lehetőség szerint:
 
−
rövid
 
−
egzakt
 
−
figyelemfelkeltő
 
−
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
 
 
[szerkesztés]A feladat előtörténete
 
[szerkesztés]A feladat előtörténete
  
−
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
+
[szerkesztés]A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
−
miért választotta a szerző a témát,
 
−
vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 
−
mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
−
[szerkesztés]A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
  
−
Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
 
−
demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
 
−
demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls
 
−
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:
 
−
nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
 
−
időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
 
−
csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
 
−
ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
 
−
ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
 
−
illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
 
−
ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
 
 
[szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
[szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
  
−
Elsőként azt kell megadni:
 
−
milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
 
−
vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
 
−
miként sikerült a problémákat megoldani
 
−
ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
 
−
ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis
 
 
[szerkesztés]Objektumok (sorok)
 
[szerkesztés]Objektumok (sorok)
  
−
Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
 
−
és semmi mást
 
 
[szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
[szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)
  
−
Attribútumok:
 
−
 
−
Ide meg kell adni:
 
−
az attribútumok egzakt meghatározását
 
−
a használt mértékegységet attribútumonként
 
−
és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
 
 
[szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok
 
[szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok
  
−
Ide fel kell listázni (*)
 
−
a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
 
−
ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 
 
[szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
[szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
  
−
demo:
 
−
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
 
−
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag
 
−
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros
 
−
 
−
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
 
−
melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
 
−
mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 
−
S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
 
−
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
 
−
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
 
−
milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
 
−
mennyit ér ez az állapot
 
−
milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
 
−
mennyit ér ez az állapot
 
−
mennyit a két érték közötti különbség
 
−
 
−
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
 
−
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
 
−
Virtuális témaváltás:
 
−
legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
 
−
legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
 
−
Állapotkülönbségek
 
−
energiafelhasználás-különbözet
 
−
időfelhasználás-különbözet
 
−
égett része tömeg-arányának különbözete
 
−
ízélmény-különbözet
 
−
stb.
 
−
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
 
 
[szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
[szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
  
−
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
 
−
adatbázis
 
−
sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 
−
solver ill. MY-X paraméterek
 
−
egyéb lépések
 
 
[szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
[szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
  
−
Ide
 
−
CSAK és
 
−
kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 
−
felsorolásszerűen
 
−
a számítás releváns eredményei kellenek.
 
 
[szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
[szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
  
−
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
 
−
meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
 
−
végső győztest kell hirdetni
 
 
[szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
[szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
  
−
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
 
−
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
 
 
[szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
[szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
  
−
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
 
−
melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
−
hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
−
mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
−
mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
 
−
mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
 
[szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
[szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
−
 
−
Ide kell megadni:
 
−
milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
 
−
milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
 
−
Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
 
−
Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
 
−
Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
 
−
Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
 

A lap 2012. október 1., 19:59-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) 5.1 Objektumok (sorok) 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) 6 A feladat által érintett célcsoportok 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok [szerkesztés]Forrás

[szerkesztés]A tervezett alkalmazás/megoldás címe

[szerkesztés]A feladat előtörténete

[szerkesztés]A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

[szerkesztés]A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

[szerkesztés]Objektumok (sorok)

[szerkesztés]Attribútumok (X, Y oszlopok)

[szerkesztés]A feladat által érintett célcsoportok

[szerkesztés]A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

[szerkesztés]A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

[szerkesztés]Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

[szerkesztés]Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

[szerkesztés]Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

[szerkesztés]Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

[szerkesztés]Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok