„Eszközhatékonyság” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
98. sor: 98. sor:
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Létrehoztam a 'data' munkalapot, melyen elkészítettem egy adatbázist.
+
Excel munkalapok: data, pivot, munka, direkt, munka (2), inverz, direkt 2, inverz 2
  
2. Ezen adatbázist felhasználva a 'pivot' munkalapra két kimutatást készítettem, egyet összeg nézetben, egyet pedig darab nézetben.
+
1. Létrehoztam a ''''data'''' munkalapot, melyen elkészítettem egy adatbázist.
 +
 
 +
2. Ezen adatbázist felhasználva a ''''pivot'''' munkalapra két OAM-ot (összeg-, ill. darabnézetben)készítettem. Az összegnézetű OAM sor-és oszlopösszegek nélkül, míg a darab OAM sor-és oszlopösszegekkel együtt. Az Y a táblázat jobb szélén szerepel.  
 
   
 
   
3. A 'munka' nevezetű munkalapon az alapadatokat az inflációmentesítést követően rangsoroltam az (A25:K33) közötti cellatartományokban, a SORSZÁM függvény segítségével.
+
3. A ''''munka'''' nevezetű munkalapon az alapadatokat az inflációmentesítést követően rangsoroltam az (A25:K33) közötti cellatartományokban, a SORSZÁM függvény segítségével.
  
4. Az elemező központon belül futtattam a mátrixot, melyet betettem a 'direkt' munkalapra.
+
4. Az elemező központon belül futtattam a mátrixot, melyet betettem a ''''direkt'''' munkalapra.
  
5. A következő lépésben a problémák tükrözésével, az attribútumok hatásirányának megfordításával történő elemzést - inverz elemzést - végeztem, melytől a direkt elemzés eredményei alátámasztását vártam el.
+
5. A következő lépésben a problémák tükrözésével, az attribútumok hatásirányának megfordításával történő elemzést - '''inverz''' elemzést - végeztem, melytől a direkt elemzés eredményei alátámasztását vártam el.
  
6. Mivel úgy láttam, hogy túl nagy a monotonitás, ezért elvégeztem a direkt 2 és az inverz 2 elemzést, úgy, hogy már csak a zajként fellépő 5 tényezőt vizsgáltam.
+
6. Mivel úgy láttam, hogy túl nagy a monotonitás, ezért elvégeztem a '''direkt 2''' és az '''inverz 2''' elemzést, úgy, hogy már csak a zajként fellépő 5 tényezőt vizsgáltam.
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A lap 2013. január 15., 19:55-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/ceg_idosor2.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vajon az Euronics Kft. esetében a vizsgált attribútumok hogyan hatnak a vállalkozás eredményességére az adott időintervallumon belül?

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája egy Magyarországon működő kis- és középvállalkozás életútjának elemzése. Azért esett erre a témára a választásom, mert úgy gondolom, hogy az itt szerzett tapasztalatot, későbbi munkám során is felhasználhatom. A 21. század arról szól, hogy meg kell tanulnunk önállósodni, felelős döntéseket hozni. Témám aktualitását az adja, hogy egy vállalkozás életképessége a jelentős mértékben felgyorsuló gazdasági növekedési lehetőségek és/vagy veszélyek, valamint a vállalat mikro- és makrokörnyezetében lezajló változások megfelelő ismeretén és kezelni tudását múlik. Korábbi tanulmányaim során szerzett számviteli ismereteim birtokában kezdtem neki e feladat megoldásának.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy vállalkozás gazdálkodásának átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók alapján kerül sor. Az általam felhasznált adatok nagyrészt a mérleg eszköz oldalát érintik. Két adat - adózott eredmény, értékesítés nettó árbevétele - az eredménykimutatásból származik, mely tényezőket az eszközök hatékonyságának mérése végett vettem be a vizsgálatba. A vizsgálat output tényezőjeként az összes eszköz megtérülését, jövedelemtermelő képességét kifejező mutatót választottam. A vállalat egészének eredményességére csupán az output tényező (későbbiekben: ROA) időbeli összehasonlításából következtettem.

Az általam legfontosabbnak vélt szempont alapján rangsoroltam az éveket:

1. 2011. év

2. 2008. év

3. 2005. év

4. 2009. év

5. 2007. év

6. 2006. év

7. 2010. év

Kritika: az összehasonlítás nem objektív.

Az összehasonlításra eddig mindig csak egy feladat megoldása kapcsán merült fel az igény, a vizsgált attribútumok azonban külön-külön kerültek összehasonlításra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az input adatokhoz való hozzájutás egy online lekérdezési rendszer (http://e-beszamolo.kim.gov.hu) segítségével történt, mely adatok 2005-2011 közötti időtartamra vonatkozóan állnak rendelkezésre az adott vállalkozás tekintetében. A felhasznált adatok mértékegysége 1000 Ft. Az output adat saját számítás, mértékegysége %-ban kifejezett.

Objektumok (sorok)

Évek

  • 2005
  • 2006
  • 2007
  • 2008
  • 2009
  • 2010
  • 2011

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Kezdetben 14 attribútumot vizsgáltunk, azonban a monoton értékoszlopok nem játszanak szerepet az elemzés során.

X oszlopok

  • Adózott eredmény (E Ft): Minél nagyobb az adózott eredmény értéke - az összes eszköz változatlansága mellett - annál nagyobb lehet a ROA mutató értéke, annál értékesebb lehet az objektum. (irány: 0)
  • Befektetett eszközök összesen (E Ft): Minél nagyobb a befektetett eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Értékcsökkenési leírás (E Ft): Minél nagyobb az értékcsökkenési leírás értéke - mely az adózott eredmény csökkenéséhez vezet - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Értékesítés nettó árbevétele (E Ft): Minél nagyobb az értékesítés nettó árbevételének értéke - mely az adózott eredmény növekedéséhez vezet - annál nagyobb lehet a ROA mutató értéke, annál értékesebb lehet az objektum. (irány: 0)
  • Eszközök összesen (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Forgóeszközök összesen (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Követelések (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Pénzeszközök (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Tárgyi eszközök értéke (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)

Y oszlop

ROA (%): A mutató a vállalat egészének eredményességét méri. Azt mutatja meg, hogy a vállalat teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot biztosított, mekkora megtérülési ráta mellett működtették a vállalat menedzserei.

A feladat által érintett célcsoportok

  • A cég tulajdonosa(i): Mennyire képes(ek) hatékonyan befektetni a pénzt.
  • Vállalat vezetése: A vállalat képes-e kielégítő eredményt elérni az összes eszközére vonatkoztatva, ill. milyen hatékonyan használja az eszközeit.
  • Befektetők: Szimulációs számításokat kaphatnak.
  • Ugyanazon iparágban tevékenykedő versenytársak: Javasolt a mutatót az ugyanazon iparágban tevékenykedő versenytársak mutatójához viszonyítani.
  • Hitelintézetek: Hitelfelvétel esetén fontos információkat nyújthat a hitelintézetek részére.
  • Válság és változás menedzseléssel foglalkozó szakértők: Idejében észlelhető és megakadályozható vagy kezelhető az egyensúlyi pontok megbomlása, mely válsághoz vezetne.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Saját elemzés során felmerülő költségek:

  • Adatvagyon megszerzése:
    • Internet használat díja: 0 Ft
    • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (Excel): 0 Ft
    • Ráfordított idő: 3 óra
    • Munkadíj (saját): 1500 Ft/óra
  • Elemzések elkészítése:
    • Internet használat díja: 0 Ft
    • Ráfordított idő: 5 óra
    • Munkadíj (saját): 1500 Ft/óra

Összes felmerülő költség: 12 000 Ft

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

  • Adatvagyon megszerzése:
    • Internet használat díja: 0 Ft
    • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (My-X): 0 Ft
    • Ráfordított idő: 1 óra
    • Munkadíj (szakértői): 2000 Ft/óra
  • Elemzések elkészítése:
    • Ráfordított idő: 1 óra
    • Munkadíj (szakértői): 2000 Ft/óra

Összes felmerülő költség: 4000 Ft

Tehát 8000 Ft reményében kezdek neki az elemzésnek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Excel munkalapok: data, pivot, munka, direkt, munka (2), inverz, direkt 2, inverz 2

1. Létrehoztam a 'data' munkalapot, melyen elkészítettem egy adatbázist.

2. Ezen adatbázist felhasználva a 'pivot' munkalapra két OAM-ot (összeg-, ill. darabnézetben)készítettem. Az összegnézetű OAM sor-és oszlopösszegek nélkül, míg a darab OAM sor-és oszlopösszegekkel együtt. Az Y a táblázat jobb szélén szerepel.

3. A 'munka' nevezetű munkalapon az alapadatokat az inflációmentesítést követően rangsoroltam az (A25:K33) közötti cellatartományokban, a SORSZÁM függvény segítségével.

4. Az elemező központon belül futtattam a mátrixot, melyet betettem a 'direkt' munkalapra.

5. A következő lépésben a problémák tükrözésével, az attribútumok hatásirányának megfordításával történő elemzést - inverz elemzést - végeztem, melytől a direkt elemzés eredményei alátámasztását vártam el.

6. Mivel úgy láttam, hogy túl nagy a monotonitás, ezért elvégeztem a direkt 2 és az inverz 2 elemzést, úgy, hogy már csak a zajként fellépő 5 tényezőt vizsgáltam.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az esettanulmány keretében primer adatok alapján, azaz közvetlenül a mérlegből és eredménykimutatásból nyert adatokra alapozva (COCO primer) eszközstruktúra vizsgálatot végeztem.

Az Y0 futtatás során azt tudtam meg, hogy az az objektum tekinthető jobbnak, amelyik a nagyobb eredményt képes elérni. A primer adatok alapján végzett futtatás alapján hatótényezőként bennmaradt tényezők a következők voltak:

  • Adózott eredmény
  • Befektetett eszközök összesen
  • Értékesítés nettó árbevétele
  • Forgóeszközök összesen

Öt objektumnál (Értékcsökkenési leírás, Eszközök összesen, Követelések, Pénzeszközök, Tárgyi eszközök értéke) láthatjuk, hogy lépcsős értékei az első lépcsőfoktól az utolsóig a lépcsőfokok között egyetlen egységgel csökkennek. Ezen tulajdonságok zajként értelmezhetők ezen elemzés esetében.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A Coco módszer - ellentétben a best practise-sel - lényege az objektumok összetételének objektív alapon történő összehasonlításban rejlik. Bármilyen mennyiségű input jelenségkörhöz egy output jelenséget rendelve képes az inputok output befolyásoló hatását meghatározni. A futtatás során kiszűri a zajként jelen lévő bemeneti adatokat és objektív alapon súlyozza a hatótényezőként bennmaradt adatok eredményt alakító hatását. Előnyeként említendő - számtalan előnye közül - széles körű felhasználhatósága, összehasonlítás alapú szemléletmódja, gyors és egyszerű kezelhetősége és magas fokú objektivitása.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A tervezett hasznosság forintértékéhez képest 11 500 Ft-ot sikerült a haszonból realizálni, mert a szuboptimális kockázatok költségei kiesnek.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet