„Eszközhatékonyság” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
(Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
128. sor: 128. sor:
  
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
A tervezett hasznosság forintértékéhez képest 11 500 Ft-ot sikerült a haszonból realizálni, mert a szuboptimális kockázatok költségei kiesnek.
 
  
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

A lap 2013. január 15., 19:59-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/ceg_idosor2.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vajon az Euronics Kft. esetében a vizsgált attribútumok hogyan hatnak a vállalkozás eredményességére az adott időintervallumon belül?

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája egy Magyarországon működő kis- és középvállalkozás életútjának elemzése. Azért esett erre a témára a választásom, mert úgy gondolom, hogy az itt szerzett tapasztalatot, későbbi munkám során is felhasználhatom. A 21. század arról szól, hogy meg kell tanulnunk önállósodni, felelős döntéseket hozni. Témám aktualitását az adja, hogy egy vállalkozás életképessége a jelentős mértékben felgyorsuló gazdasági növekedési lehetőségek és/vagy veszélyek, valamint a vállalat mikro- és makrokörnyezetében lezajló változások megfelelő ismeretén és kezelni tudását múlik. Korábbi tanulmányaim során szerzett számviteli ismereteim birtokában kezdtem neki e feladat megoldásának.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy vállalkozás gazdálkodásának átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók alapján kerül sor. Az általam felhasznált adatok nagyrészt a mérleg eszköz oldalát érintik. Két adat - adózott eredmény, értékesítés nettó árbevétele - az eredménykimutatásból származik, mely tényezőket az eszközök hatékonyságának mérése végett vettem be a vizsgálatba. A vizsgálat output tényezőjeként az összes eszköz megtérülését, jövedelemtermelő képességét kifejező mutatót választottam. A vállalat egészének eredményességére csupán az output tényező (későbbiekben: ROA) időbeli összehasonlításából következtettem.

Az általam legfontosabbnak vélt szempont alapján rangsoroltam az éveket:

1. 2011. év

2. 2008. év

3. 2005. év

4. 2009. év

5. 2007. év

6. 2006. év

7. 2010. év

Kritika: az összehasonlítás nem objektív.

Az összehasonlításra eddig mindig csak egy feladat megoldása kapcsán merült fel az igény, a vizsgált attribútumok azonban külön-külön kerültek összehasonlításra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az input adatokhoz való hozzájutás egy online lekérdezési rendszer (http://e-beszamolo.kim.gov.hu) segítségével történt, mely adatok 2005-2011 közötti időtartamra vonatkozóan állnak rendelkezésre az adott vállalkozás tekintetében. A felhasznált adatok mértékegysége 1000 Ft. Az output adat saját számítás, mértékegysége %-ban kifejezett.

Objektumok (sorok)

Évek

  • 2005
  • 2006
  • 2007
  • 2008
  • 2009
  • 2010
  • 2011

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Kezdetben 14 attribútumot vizsgáltunk, azonban a monoton értékoszlopok nem játszanak szerepet az elemzés során.

X oszlopok

  • Adózott eredmény (E Ft): Minél nagyobb az adózott eredmény értéke - az összes eszköz változatlansága mellett - annál nagyobb lehet a ROA mutató értéke, annál értékesebb lehet az objektum. (irány: 0)
  • Befektetett eszközök összesen (E Ft): Minél nagyobb a befektetett eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Értékcsökkenési leírás (E Ft): Minél nagyobb az értékcsökkenési leírás értéke - mely az adózott eredmény csökkenéséhez vezet - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Értékesítés nettó árbevétele (E Ft): Minél nagyobb az értékesítés nettó árbevételének értéke - mely az adózott eredmény növekedéséhez vezet - annál nagyobb lehet a ROA mutató értéke, annál értékesebb lehet az objektum. (irány: 0)
  • Eszközök összesen (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Forgóeszközök összesen (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Követelések (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Pénzeszközök (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)
  • Tárgyi eszközök értéke (E Ft): Minél nagyobb az eszközök összesen értéke - az adózott eredmény változatlansága mellett - annál kisebb lehet a ROA mutató értéke, annál értéktelenebb lehet az objektum. (irány: 1)

Y oszlop

ROA (%): A mutató a vállalat egészének eredményességét méri. Azt mutatja meg, hogy a vállalat teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot biztosított, mekkora megtérülési ráta mellett működtették a vállalat menedzserei.

A feladat által érintett célcsoportok

  • A cég tulajdonosa(i): Mennyire képes(ek) hatékonyan befektetni a pénzt.
  • Vállalat vezetése: A vállalat képes-e kielégítő eredményt elérni az összes eszközére vonatkoztatva, ill. milyen hatékonyan használja az eszközeit.
  • Befektetők: Szimulációs számításokat kaphatnak.
  • Ugyanazon iparágban tevékenykedő versenytársak: Javasolt a mutatót az ugyanazon iparágban tevékenykedő versenytársak mutatójához viszonyítani.
  • Hitelintézetek: Hitelfelvétel esetén fontos információkat nyújthat a hitelintézetek részére.
  • Válság és változás menedzseléssel foglalkozó szakértők: Idejében észlelhető és megakadályozható vagy kezelhető az egyensúlyi pontok megbomlása, mely válsághoz vezetne.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Saját elemzés során felmerülő költségek:

  • Adatvagyon megszerzése:
    • Internet használat díja: 0 Ft
    • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (Excel): 0 Ft
    • Ráfordított idő: 3 óra
    • Munkadíj (saját): 1500 Ft/óra
  • Elemzések elkészítése:
    • Internet használat díja: 0 Ft
    • Ráfordított idő: 5 óra
    • Munkadíj (saját): 1500 Ft/óra

Összes felmerülő költség: 12 000 Ft

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

  • Adatvagyon megszerzése:
    • Internet használat díja: 0 Ft
    • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése (My-X): 0 Ft
    • Ráfordított idő: 1 óra
    • Munkadíj (szakértői): 2000 Ft/óra
  • Elemzések elkészítése:
    • Ráfordított idő: 1 óra
    • Munkadíj (szakértői): 2000 Ft/óra

Összes felmerülő költség: 4000 Ft

Tehát 8000 Ft reményében kezdek neki az elemzésnek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Excel munkalapok: data, pivot, munka, direkt, munka (2), inverz, direkt 2, inverz 2

1. Létrehoztam a 'data' munkalapot, melyen elkészítettem egy adatbázist.

2. Ezen adatbázist felhasználva a 'pivot' munkalapra két OAM-ot (összeg-, ill. darabnézetben)készítettem. Az összegnézetű OAM sor-és oszlopösszegek nélkül, míg a darab OAM sor-és oszlopösszegekkel együtt. Az Y a táblázat jobb szélén szerepel.

3. A 'munka' nevezetű munkalapon az alapadatokat az inflációmentesítést követően rangsoroltam az (A25:K33) közötti cellatartományokban, a SORSZÁM függvény segítségével.

4. Az elemező központon belül futtattam a mátrixot, melyet betettem a 'direkt' munkalapra.

5. A következő lépésben a problémák tükrözésével, az attribútumok hatásirányának megfordításával történő elemzést - inverz elemzést - végeztem, melytől a direkt elemzés eredményei alátámasztását vártam el.

6. Mivel úgy láttam, hogy túl nagy a monotonitás, ezért elvégeztem a direkt 2 és az inverz 2 elemzést, úgy, hogy már csak a zajként fellépő 5 tényezőt vizsgáltam.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az esettanulmány keretében primer adatok alapján, azaz közvetlenül a mérlegből és eredménykimutatásból nyert adatokra alapozva (COCO primer) eszközstruktúra vizsgálatot végeztem.

Az Y0 futtatás során azt tudtam meg, hogy az az objektum tekinthető jobbnak, amelyik a nagyobb eredményt képes elérni. A primer adatok alapján végzett futtatás alapján hatótényezőként bennmaradt tényezők a következők voltak:

  • Adózott eredmény
  • Befektetett eszközök összesen
  • Értékesítés nettó árbevétele
  • Forgóeszközök összesen

Öt objektumnál (Értékcsökkenési leírás, Eszközök összesen, Követelések, Pénzeszközök, Tárgyi eszközök értéke) láthatjuk, hogy lépcsős értékei az első lépcsőfoktól az utolsóig a lépcsőfokok között egyetlen egységgel csökkennek. Ezen tulajdonságok zajként értelmezhetők ezen elemzés esetében.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A Coco módszer - ellentétben a best practise-sel - lényege az objektumok összetételének objektív alapon történő összehasonlításban rejlik. Bármilyen mennyiségű input jelenségkörhöz egy output jelenséget rendelve képes az inputok output befolyásoló hatását meghatározni. A futtatás során kiszűri a zajként jelen lévő bemeneti adatokat és objektív alapon súlyozza a hatótényezőként bennmaradt adatok eredményt alakító hatását. Előnyeként említendő - számtalan előnye közül - széles körű felhasználhatósága, összehasonlítás alapú szemléletmódja, gyors és egyszerű kezelhetősége és magas fokú objektivitása.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet