„Differenciálás” változatai közötti eltérés
Jkv4 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
Jkv4 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | |||
| + | A Társaság szervezeti egységeinek vezetői, valamint a HR szervezet munkatársai, akik egyaránt profitálhatnak egy ilyen elemzési módszer alkalmazásával, nem csak a béremelés kapcsán, hanem egyéb más HR-t érintő kérdésekben. Például munkaerő kiválasztása, kompenzáció, képzés/fejlesztés, vezetői utánpótlás, karriertervezés területeken. | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A lap 2013. január 29., 13:44-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy szervezet munkatársai közül kinek jár az általános alapbéremelésen felül kiosztható differenciáló bérkeretből?
A feladat előtörténete
A Társaság a szakszervezetekkel egyetértésben 2013. január 1-jei hatállyal alapbérfejlesztést hajt végre az alábbiak szerint: 1. A teljes és a részmunkaidős, valamint a nyugdíjas munkavállalók átlagosan 3,0 %-os általános alapbérfejlesztésben részesülnek. 2. 0,5% differenciáló béremelés központi keretből, vezérigazgatói döntés alapján. Az egyik szervezet vezetője a HR segítségét kéri a differenciáló bérkeret fentiekben leírtak szerinti szétosztásában. HR-esként ezt a támogatást a munkatársak összehasonlításával, hasonlóságelemzés segítségével kívánom megadni a vezetőnek.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A jelenlegi gyakorlat szerint az a munkatárs részesülhet a differenciáló béremelésből, akinek a teljesítménye kiemelkedő és/vagy kulcspozícióban van és megtartásához szükséges a béremelés. Felzárkóztatásra is adható, ha a munkatárs egyéni teljesítménye jó. A társaságnál bevezetett munkaköri magatartásértékelő rendszer az, ami jelenleg támpontként szolgálhat a béremeléseknél, ahol viszont nagyon gyakran a vezető szubjektív elvárásai, értékítélete érvényesül. Értékelési csapdák alakulhatnak ki. Például: - Az értékelő nem szeret bizonyos tulajdonságokat, ezért a beosztott egész teljesítményét negatívan minősítheti. - Amikor az értékelők vonakodnak kimagaslóan magas, vagy alacsony értéket adni. - Hosszú idő elteltével az értékelt személy kiemelkedően jó/rossz teljesítménye határozza meg a róla kialakuló általános képet. - Az értékelttel szembeni szimpátia, vagy ellenszenv tudat alatt befolyásolhatják az értékelés végeredményét.
Az 5 munkatárs közül én a „B” munkatársat javasolnám felterjeszteni differenciáló béremelésre, mivel az összjövedelemre vonatkozó bérpiaci medián alapján az látható, hogy az ő bére jóval alacsonyabb az átlagnál, teljesítményét tekintve viszont az jól teljesítők közé tartozik.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A HR-es téma jellegéből adódóan, a vizsgált munkatársak anonimitását megőrizve fiktív megnevezéseket használtam munkám során.
Objektumok (sorok)
- „A” munkatárs - „B” munkatárs - „C” munkatárs - „D” munkatárs - „E” munkatárs
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- Értékelés szerinti teljesítménye (mértékegység: pont): irány 0, vagyis minél nagyobb a pontszám, annál jobb eredményt ért el a munkaköri magatartás értékelése során az adott munkatárs. - Felmérés szerinti fizetési átlaga (mértékegység: %): az irány 0, vagyis minél nagyobb a %, annál kevésbé szükséges az adott munkatárs bérét differenciálni. - Iskolai végzettsége (mértékegység: kód): az irány 1, vagyis minél kisebb kódszám tartozik az adott munkatárshoz, annál magasabb az iskolai végzettsége, így a tudása is nagyobb az adott szakmában, mely alapján feltételezhető, hogy munkáját magasabb szinten tudja ellátni. - Besorolási bére (mértékegység: Ft/hó): az adott munkatárs besorolási bére, melyet Y tényezőként kívánok elemezni.
A feladat által érintett célcsoportok
A Társaság szervezeti egységeinek vezetői, valamint a HR szervezet munkatársai, akik egyaránt profitálhatnak egy ilyen elemzési módszer alkalmazásával, nem csak a béremelés kapcsán, hanem egyéb más HR-t érintő kérdésekben. Például munkaerő kiválasztása, kompenzáció, képzés/fejlesztés, vezetői utánpótlás, karriertervezés területeken.
