A lap 2013. január 30., 15:14-kori változata

Órai jegyzetek

2013.01.28.

GINF

Felzárkóztatás

Tehetséggondozás

Érdekvédelem

AB

• Melyik ország adóparadicsom?

Felzárkóztatás

Tehetséggondozás

Érdekvédelem

2013.01.29.

GINF

Felzárkóztatás

• Workflow

Tehetséggondozás

Érdekvédelem

AB

• A kézilabda világbajnokság adatait dolgoztuk fel.

Forrás: http://handballspain2013.com/en/Competition/Statistics Excelbe átmásoltuk az adatokat. A táblázat végén megadtuk az Y0-t (1000). Megállapítottuk az irányvektorokat. Egy új munkalapon létrehoztuk az OAM-t. A sorszám függvénnyel átmásoltuk az új munkalapra az adatokat, így megtudtuk az országok rangsorolását a különböző szinteken. Kiszámoltuk az átlagos helyezéseket, ezek alapján meg tudtuk adni az országok összesített rangsorát. Ezután a súlyozott átlagos helyezéseket számoltuk ki, majd ezek alapján a súlyozott rangsort is megkaptuk. Ezután lefuttattuk a táblázatot a COCO Y0-al.

Felzárkóztatás

Tehetséggondozás

Érdekvédelem

2013.01.30.

GINF

• A Mocsai-index elkészítése

A forrás megadása A tervezett alkalmazás/megoldás címe: Miért lettünk nyolcadikok a kézilabda vb-n 2013-ban? vagy Lehettünk volna-e ötödikek a kézilabda vb-n 2013-ban? Megadni a feladat előtörténetét: Böngészés közben az alábbi meghökkentő hírre akadtam: Valóban elképzelhető-e, hogy a kézilabda világszövetség ne gondolta volna végig a szabályrendszerének az összes hatását előre? A feladatmegoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése: Ha sosem találkozunk a tantárgy üzeneteivel, akkor a forrásdokumentum OAM munkalapjának AF-AG oszlopai szerint létrehoznánk az egyes országok rendelkezésre álló sportstatisztikái alapján számítható rangsorok átlagát, és ezek sorrendjét. Vagy ugyanezt a átlagrangsort súlyozott módon is létrehozhattuk volna, ahol a súlyokat (v.ö. OAM munkalap 1. sor) önkényesen határoztuk volna meg. Például a különböző kapura lövések kísérleteinek száma esetéban nem lehetünk biztosak abban, hogy a minél több annál jobb módszer érvényes, így ezt a bizonytalanságot egy alacsonyabb súlyértékkel jelezhetjük (v.ö: OAM munkalap AH-AI oszlopok).

• Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőkbe jutott csapatok eredményei visszatükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezet visszaigazolást nyert volna, míg a harmadik negyedik helyzet nem (v.ö. OAM munkalap AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik hely kivételével mindenki ugyanazt a helyezést érte volna el (v.e. OAM munkalap AI vs. AJ).
• Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az ötödik helyre tették volna (v.ö. OAM munkalap 25.sor) A súlyozott átlagok esetében Magyarország a harmadik helyet is kiérdemelhette volna.
• Az ösztönös (best practice) megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták (az első négy heéyezés az első négy helyezésen oszlott meg), de a helyezéseket nem tudták pontosan visszatükrözni. Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján még a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben Magyarország mindkét ösztönös megoldás alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk.
• Mindezek alapján felmerülnek a kérdések:
  • Vajon más számítási módszerrel a kieséses rendszert jobban vissza lehet igazolni? Ebben az esetben Magyarország milyen értékelésre számíthat?
  • A rangsorolások mögötti irányultságok mennyire tekinthetők szupjektívnek?
  • Az egyes sportstatisztikák fontosságát tekinthetjük-e egyformának (súlyozatlan megközelítés)?
  • Vajon van-e olyan ország, mely teljesítmény alapján nem illett bele a világbajnokság mezőnyébe?
  • Vajon az, hogy melyik csapat melyiktől kapott ki, illetve milyen csapatok képezik a benchmarkot, befolyásolja-e az egyes csapatok értékelését?

Felzárkóztatás

Tehetséggondozás

Érdekvédelem

AB

Felzárkóztatás

Tehetséggondozás

Érdekvédelem

Kérdések

• ...
• ...