A lap 2013. május 12., 16:39-kori változata

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Vezetői összefoglaló

Ide kell megadni a teljes szócikk kialakítása után az a 1-5 üzenetet, melyet a célcsoport számára mindenképpen el kell tudnia juttatnia a szerzőnek...

Forrás

Árvíz XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A környező országok árvíz veszélyeztetettsége, és a téma érzékenysége, a diplomáciai tárgyalásokban. Összehasonlító elemzéssel.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Mivel jó magam is olyan településről származom, ahol minden évben megemelkedik a folyó vízállása, arra a szintre, hogy az árvízkészültséget kelljen kihirdetni, és mivel megéltem már egy olyan árvízhelyzetet is, mikor felmerült annak a lehetősége, hogy el kell hagyni az otthonunkat, hiszen kétségessé vált, hogy a gát kibírja-e a rá nehezedő terhelést? Illetve, mivel ezen időszakban megjelentek a katasztrófa turisták, akik segítség helyett csak útban voltak. Úgy érzem, nem árt, ha tudjuk, melyek azok a területek/ országok, ahol gyakorta kialakulnak ilyen helyzetek és jobb, ha nem bolygatják, a témát illetve nem lábatlankodnak ott az emberek. Különösen akkor nem, ha diplomáciai tárgyalásokat folytatnak.

Szakértői javaslatok

A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! Azért, hogy "szeme" s a "füle" még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz "csak" egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a "probléma-tér, probléma-kontextus" leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha nem vettem volna részt az előadásokon, akkor nem is ismerkedtem volna meg a Google Trends-el és a hasonlóság elemzés módszerével sem. Ebből kifolyólag, ezen eszközök használata nélkül más módszerrel oldottam volna meg a feladatot. Első lépésben, mindenképpen definiáltam volna, különböző szakirodalmak segítségével mi is az az árvíz, illetve utána kerestem volna, annak, hogy a Kárpát-medence történetében merre voltak a legnagyobb árvizek. Felsoroltam volna azt a 10 országot, amelyek a leginkább érintettek ebben a témakörben, és a legveszélyeztetettebbek. Majd elkezdtem volna keresni statisztikai adatokat, egy-egy adott országról, - természetesen meghatároztam volna egy idő intervallumot, mondjuk, 2004. Január. 1. és 2012. December. 31. között kerestem volna rá, hogy az adott országban, volt-e árvíz, ha igen akkor milyen mértékű volt, és mekkora területeket érintett. Továbbá a pusztítás milyen mértékű volt. Ezeket az adatokat természetesen xls táblázatban rendeztem volna el, és egy végső táblázatban évenként összesítettem volna, hogy adott évben, milyen mértékű volt az árvíz. Azután ebből vontam volna le a következtetéseimet, és tettem volna meg a javaslataimat. Azonban úgy gondolom ez jóval hosszadalmasabb munka lett volna, mint a Google Trends és az xls együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és az attribútumok meghatározásához a Google Trends-ben való adatlekérést vettem alapul. Az első nehézség az volt, hogy tíz különböző ország saját nyelvén kellett elvégeznem az adatlekérést, így mindenképpen szükségem volt egy fordítóra. Ehhez a Google Fordítót alkalmaztam, így ezt a nehézséget le tudtam küzdeni, majd ahogy ezzel megvoltam, jöhetett az adatok lekérése. Azaz a megfelelő kereső szó megadása, pl.: Magyarország megadása, hogy releváns információkat kapjak a magyar Árvíz szóra, az után az adatbázis letöltése és rendezésére került sor, hogy az adatok alkalmasak legyenek a kiértékelésre. A kérdés, amire így kerestem a választ az az, hogy melyek azok az országok abból a tízből, amik a leginkább árvíz veszélyeztetettek voltak a 2004 -2013 közötti időszakban. Pontosabban kifejezve; Melyik az az ország, amelyiknek a legnagyobb fájdalmat okozta az árvíz általi pusztítás a múltban? Az OAM méretét tekintve, tíz ország adatait tartalmazza, a fentebb említett időszakot felölve. KO feltételem nem volt, vagyis nem kellett semmit sem kizárnom a vizsgálatomból. Az információk megfelelőek voltak.

Objektumok (sorok)

Az országok nevei sorszámmal lettek ellátva: O1, O2, O3, O4, O5, O6, O7, O8, O9, O10

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok: Az Attribútumaim a következőkből épülnek fel. Egyszer a Meredekségből és a Szórásból. Azaz minden ország évenkénti meredekségét és szórását kiszámoltattam a megfelelő függvény segítségével. Az így kapott eredményt pedig táblázatba rendeztem.

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását: Meredekség és Szórás
2. a használt mértékegységet attribútumonként: Google Trends érdeklődési kattintási száma, amit darabszámban (db) ad meg amelyet időegységre vetít.
3. és az irányt szövegesen: A = fiktív konstans (ideálindex, jóságpont)

A feladat által érintett célcsoportok

Kiknek lehet hasznos ez az elemzés? Elsősorban a diplomatáknak, akik különböző országokban folytatnak tárgyalásokat. Hiszen nem mindegy az, hogy az adott ország helyzete milyen az árvizek szempontjából. Különösen egy olyan beszélgetés keretein belül, ahol ezt a témát jobb nem felhozni, hiszen érzékeny mivolta miatt akár magát a tárgyalást is meghiúsíthatja. Gondolok itt arra, hogy vannak olyan területek ahol olyan alacsony a GDP, hogy egyszerűen nem tudják kivitelezni az árvízvédelem kialakítását; védgátakkal és folyószabályozással. Vagy az eddigi időszakban a már meglévő védelmi rendszerük ellenállt az árvíznek, de a múltban, történt olyan vis maior eset, amikor a gát nem tudta feltartóztatni az áradatot és ez által az áradat katasztrófát okozott. Hogy miért lehet érdekük fizetni ezért a kimutatásért? Ahogy korábban is említettem már, bizonyos pozíciókban illik tisztában lenni azzal, mely országokban mik a tabuk illetve a puskaporos témák. A jelen kutatásom pedig, kimutatja, hogy árvíz témában, melyek azok az országok akiket a téma a legérzékenyebben érint, illetve melyik az az egy ország, aminek a téma a legnagyobb fájdalmat okozza. Ezen adatok ismeretével kiküszöbölhető, hogy az adott diplomata beletenyereljen ebbe a témába, egy olyan országban ahol az árvíz igen csak érzékeny terület.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Úgy gondolom, hogy azok, akiknek ezek az információk kellenek, rendelkeznek asszisztensekkel és titkárnőkkel, akik bizonyára tudják, hogyan kell ezt a módszert alkalmazni, és ez által lekérni a megfelelő adatokat, így úgy gondolom, ezért az eljárásért nem igazán lenne fizetőképes kereslet. Hogy mi lenne a hasznossága az elvégzett kutatásomnak? Mint ahogyan azt korábban is említettem, vannak olyan országok, ahol rendkívül érzékeny téma az árvíz kérdése. Így az ott tárgyaló diplomatáknak nem lenne célszerű ezt a témát felpedzegetniük. Emiatt jobb ha rendelkeznek egy adatbázissal ami megmutatja nekik, melyek azok az országok, amelyeket érzékenyen érint a téma.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. adatbázis: Az adatbázisom a következő részekből épül fel. 10 ország adatai szerepelnek benne, évenkénti bontásban, ahol meredekséget és szórást számoltam. Ennek első lépése az adatok kigyűjtése volt, amit a Google Trends-el végeztem el. Illetve, minden országra szűrést végeztem a maga nyelvén az árvíz szóra. Majd az így kapott adatokat összesítettem meredekséggel és szórással évenkénti adatokra.
2. sorszámozás: 10 sor, tíz vizsgált objektummal, jelen esetben országgal.
3. Objektumok nevesítve: Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Ukrajna, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Szerbia, Németország
4. Lépcsők száma: 10
5. Eltolás: 0
6. MY-X paraméterek, a COCO modell ábrázolásával: [[1]]
7. Rangsor felállítása: Az OAM táblázat alapján. Melyik az az ország ami a legérzékenyebb az Árvíz témára?

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A COCO táblázat értékei alapján, Szerbia érte el a legmagasabb értéket, így bizonyosan ez az ország a legveszélyeztetettebb az Árvíz szempontjából, így az itteni emberek számár a legfájdalmasabb ez a téma.
• A középmezőnyben helyezkednek el a következő országok, ahol még szintén magasak az arányok: Magyarország, Ausztria, Románia, Ukrajna, Lengyelország, Horvátország, Németország.
• Azok az országok, amik a legkevesebb pontszámot értéke el a következőek: Szlovákia, Csehország. Ugyan itt a kattintási darabszám ezer alatt helyezkedik el, de ez még nem jelenti azt, hogy nem lennének árvíz veszélyeztetettek. Csupán csak annyit jelent, hogy a téma itt nem okoz olyan magas fájdalmat, mint az első helyen végzett Szerbiában.
• Az adatok szerint, Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Amelyből arra következtethetünk, hogy ugyan vannak nagyobb árvizek hazánkban, de mégsem okoznak akkor a pusztítást, mint Szerbiában, így a téma érzékenysége se olyan erős, mint az első helyen végzett országban.

[2]

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Best practice:
  • definíció meghatározása: Árvíz
  • adatbázis keresése, ha nincs akkor adatok alapján való elkészítés
  • adatok feldolgozása, értelmezése
  • hosszadalmas munka

• Hasonlóság elemzés:
  • Google Trends adatbázis
  • Google Fordító: kulcsszó
  • adatbázis, rendezés, értelmezés
  • következtetések levonása

• Összegzés:
  • A Best practice pontban megadott módszer, igen hosszadalmas munkát vetített előre. Illetve, nem teljesen biztos, hogy van már megfelelő adatbázis, amit felkutathatunk, elképzelhető, hogy magunknak kell az adatokat összeszedni, ami magában hordozza a hibázás és a fals adatok bevitelének a lehetőségét, ami így a kutatást és az eredményeket is veszélyezteti. Elképzelhető, hogy az adatok nem azonos időszakból származnak, vagy nem teljesen pontosak a mérési eredmények, hanem a könnyebb megértés miatt kerekítettek. Ezek szintén a végső hiba arányát növelhetik.

• • A Hasonlóság elemzéssel és a Google Trendsel időt spórolhatunk. A megfelelő kulcskifejezés alkalmazásával pontosan kereshetünk rá, aminket érdeklő adatokra, és biztos, hogy azonos idő intervallumon belül tudunk keresni, mind a tíz országgal kapcsolatosan. Az adatok relevánsak lesznek, és könnyen értelmezhetőek. Mivel a mai világban fontos, hogy gyorsan jussunk használható adatokhoz, így mindenképpen sokat számít az idő, ami alatt ellehet végezni az elemzést. Továbbá az sem mind egy, hogy egy erre kiképzett szakember dolgozik egy cégnél, vagy egy diplomata asszisztense végzi el a gyors kutató munkát.

• • A fentiek alapján, az abszolút győztes a Hasonlóság elemzés. Mivel gyors és könnyen kezelhető, rövid idő alatt lehet vele elkészíteni egy adatbázist, amit utána azonnal értelmezhetünk, és releváns adatokkal rendelkezhetünk adott témát illetően. Illetve egy asszisztens is könnyen és gyorsan elvégezheti mindezt. Így a diplomatának, nem kell kemény pénzeket fizetnie, egy lassan elkészülő adatbázisért, vagy egy olyan adatcsomagért, amiben előfordulhat, hogy nem naprakészek az információk.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
• A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
• A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
• Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [3] [4], majd a Hallgató értelmez...