A lap 2013. május 23., 12:48-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/autokrol_maskent.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy vállalat autóbeszerzési döntése hasonlóságelemzéssel

A feladat előtörténete

Feladatomnak egy közepes méretű vállalkozás autóbeszerzési döntésének modellezését tűztem ki célul. A téma azért állt hozzám közel, mert egyrészt jómagam is autóvásárlás előtt állok és érdekesnek találom a döntési mechanizmus eme megközelítését, másrészről annál a vállalatnál, ahol nyári gyakorlatomat töltöttem, éppen a vállalati flotta lecserélése volt folyamatban és ott egy teljesen metodika alapján döntöttek. Ebből adódóan érdekelt, hogy a tárgy keretein belül tanultak alapján milyen eredményre jutok.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha a kérdést eddig ismereteim és tapasztalataim alapján vizsgálnám, akkor úgy gondolom, hogy egy vállalati beszerzés során a beszerzéssel megbízott személy vagy személyek a különböző gépjárművekre, melyek alapára megközelíti a vezetőség által meghatározott összegkeretet, ajánlatot kérnének be és költségmegtakarítási szempontokat figyelembe véve a legolcsóbbat választaná/választanák. Ez a fajta döntési módszer véleményem szerint kielégíti az "olcsó húsnak híg a leve" (Pitlik L.) kategóriát. Éppen ezért szeretnék egy ár/érték arány vizsgálatot végezni, azaz megvizsgálni azt, hogy melyik az a gépjármű az adott értékben (max. 10 000 000 Ft+ÁFA), ami a leginkább megéri az árát.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy bele kell férnie a 10 000 000 Ft+ÁFA keretbe. Feltételezve, hogy az alapárra jönnek rá az egyes extra kiegészítők ára, a keresést kb. 8 000 000 Ft +ÁFA áron kezdtem meg. Szeretném tisztázni, hogy a túl alacsony ár sem jó, nem 5 000 000 Ft-ért kell gépjárművet választanom, hiszen a feladatom nem az, hogy a klasszikus, eddig tapasztalt döntést szemléltessemn, hanem hogy a meglévő keretből hozzam ki a lehető legjobbat. Az adatgyűjtésemet nehezítette, hogy az egyes autó márkakereskedések eltérő mennyiségű és minőségű ajánlatot adtak. Ezt a problémát további utánjárással és részletes rákérdezéssel sikerült feloldanom.

Objektumok (sorok)

Esetemben az objektumokat az egyes autótípusok jelentik.

• VW Passat Comfortline BMT 2.0 CR TDI
• AUDI A4 2.0 Tdi FL
• Audi Q5 Tdi 143LE FL
• OPEL Insignia Sport, A 2.0 DTH
• Mercedes C 200 BluieEFFENCY Limuzin
• Ford Mondeo Titanium 2.0i TDCI
• Citroen C5 Hdi 160 Prestige Plus
• Peugeot 508 2.0 Hdi
• Renault Laguna Berline 2,0 dCi
• Toyota Avensis 2,2 DCAT
• Mazda 6 CD175
• BMW 318d Limusine
• Skoda Octavia Elegance 2.0 DR TDI DSG

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

Mint azt a célkítűzésemben is említettem, célcsoportjaim azon magyar középvállalkozások, melyek beszerzése eddig a hagyományos, véleményem szetrint szakmailag nem megalapozott metodikát követték.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös módszer:legalacsonyabb árat választom

Költsége:

• ajánlatbekérés - ingyenes
• ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.
• egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.
• Összköltség: 60 000 Ft.
• Piaci érték: 0 Ft, mert árelőny nem valószínűsíthető.

• Esetemben a "best practice" (mely véleményem szerint egyáltalán nem a legjobb, inkább a legelterjetebb módszer), hogy bekérjük az ajánlatokat és a legolcsóbbat válasszuk, hogy ha bármely esetben a korruptság gyanúja felmerül, akkor ez alól mentesíteni tudjuk magunkat.
• Ennek a tényleges végrehajtási költsége a beszerzéssel megbízott személyünk órabére, aki online, vagy személyesen megkeresi az egyes gépjármű márkakereskedéseket és bekéri az ajánlatokat. Tegyük fel, hogy emberünk 3 teljes munkanapot tölt, hogy összegyűjtse a számára relevánsnak vélt információt. Az ő bérköltsége a vállalat számára(és ebben benne vannak a fizetendő járulékok is) 300 000 Ft/hó, ami egy 20 munkanapos hónapot számítva naponta 15 000 Ft költséget jelent a vállalatnak. Ezen kívül a beszerző használja céges mobiltelefonját, illetve a céges autót. A telefon és benzin költség a három napra számítva 15 000 Ft. Tehát összesen a beszerző munkája (mely nem szakmailag megalapozott) 60 000 Ft-ba kerül a vállalatnak.
• Ennek a módszernek a választása esetén a döntés előtt piaci körképet kapunk a piacon található márkák és típusokhoz tartozó árakról. A beszerző személyünk az alaptáblában (OAM) meghatározott attribútumokat használja fel, oly módon, hogy a főnök által meghatározott KO feltételekket megvizsgálva a következő objektumok közül választja a legolcsóbbat.
• Ennek a módszernek az értéke véleményem szerint: 0 Ft.

Tananyag szerinti módszer

• ajánlatbekérés - ingyenes"
• ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.
• egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.
• elemzési program költsége - 30 000 Ft.
• Összköltség: 90000 Ft
• Piaci érték: 5768320 Ft (a tényleges ár és a valódi érték közötti különbséget Ft-ban számszerűsítjük - 10 autó vásárlását figyelembe véve) - az összes bruttó piaci árelőny 20%-a, azaz 153664 Ft.

Mivel az ösztönös megoldás piaci értéke 0 Ft, ezért esetünkben 153664 Ft haszon reményében kezdem meg a tananyag feldolgozását.

• A második módszer előnye az elsővel szemben, hogy a KO feltételek és az ár vizsgálatán kívül itt egy ár/érték arányt is kapunk, azaz melyik az az autó, ami leginkább megéri az árát: azaz mikor csinálunk jó vásárt. Akkor, ha olyan autót választunk, ami kevesebbe kerül, mint amit valójában a technikai és egyéb paraméterei, valamint felszereltsége alapján ér.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• A tananyag alapján egy hasonlóság-elemzés elvégzésére tettem kísérletet, melyben 13 különböző 8 és 10 millió Ft közötti gépjárművet hasonlítottam össze azt vizsgálva, hogy a piacon meghatározott árnál mennyivel ér többet vagy kevesebbet.
• OAM: Az első körös elemzésemnél az az eredmény született, hogy az általam vizsgált gépjárművek pont annyit érnek, mint amennyiért kínálják őket. Ezzel az eredménnyel azonban nem voltam feltétel nélkül megelégedve, mivel a hasonlóságelemzés részletes tanulmányozása során felmerült, hogy a következő tényezőket nem vette a rendszer figyelembe: széndioxid emisszió,klíma, gyári navigációs rendszer, garanciális idő, garancia
• OAM2:a fent felsorolt 5 tényezővel tehát újra lefuttattam a hasonlóságelemzést, majd ennek inverz változatát is elkészítettem és ezt is hasonlóságelemzésnek vetettem alá: így egy új eredményre jutottam, továbbá a direkt és az inverz változat elkészítésével a kapott eredmények hitelességét is sikerült ellenőriznem. Ez alapján a legjobb eredményt elért Skoda gépjármű nem hiteles, így az egyébként második helyen végzett Reanult választanám.
• OAM3:a kapott eredményekkel ezután sem elégedtem meg maradéktalanul, így a Tanár Úr javaslatára egy új tényezőt hoztam be az elemzésbe: az egyes márkák Google Trends átlagát vizsgáltam meg, majd az OAM2-ben felhasznált 5 tényezővel együtt újra lefuttattam az elemzés direkt és inverz változatát is. Az eredmények hitelességét is figyelembe vettem, sőt itt egy új fogalmat, a technikai hitelesség fogalmát vezettem be (minimális eltérés esetén). Ez alapján a döntés a Ford Mondeora esett. Ez az a gépjármű tehát, aminél a tényleges ára és a valódi értéke a legnagyobb különbséget mutatja az érték javára.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Minden részeredmény nem lett hiteles, ezért a tényleges és a becsült hasznosság eltér egymástól.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok