„Aszegénységvizsgálata” változatai közötti eltérés
Rdk1 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett alkalmazás/megoldás címe) |
Rdk1 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat előtörténete) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| + | |||
| + | |||
| + | == Személyes kötődés == | ||
| + | |||
| + | A téma engem is érdekelt, mivel mindig is tudni akartam, hogy Magyarországon a sokat szidott bérezési rendszer és színvonal valójában mennyire is korrekt, avagy lehetséges-e, hogy bár számunkra rosszak a munkapiaci lehetőségek, de az oktatási szinthez mérve a többi Uniós országhoz hasonlítva mégis jobb lehetőségük van a magyaroknak, mint a külföldieknek. | ||
| + | |||
| + | == Szakértői javaslatok == | ||
| + | |||
| + | Elemzésemben az egy bizonyos oktatási szintet elvégzők munkanélküliségi és szegénységi arányát vizsgálom európai kitekintéssel az EU 27 tagországában, a 2009-2011-es időszakban. A feldolgozott adatok az Eurostat adatbázisából származnak, és azt mutatják, hogy a 25 és 64 év közötti népesség milyen részben munkanélküli, aktív vagy inaktív dolgozó, milyen az arányuk a NUTS II-es régiókban (az Európai Unió elmaradottabb, fejlesztésre szoruló országai), továbbá milyen a népesség szegénységi rátája. Az időszak kezdete azért a 2009-es év, hogy a legalább 3 évet felölelő elemzés révén az időbeli változásokat is lássuk és tanulmányozhassuk. Így tudjuk meg például, hogy Olaszországban csak az utóbbi időben (2011-ben) volt kiemelkedően nagy a szegénységi arány az oktatás szempontjából, korábban ez még a statisztikai különbségnek volt tekinthető. | ||
| + | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2013. július 5., 15:37-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Mely országok és időszakok esetében vélelmezhető egyensúlytalanság a szegénységben a felsőoktatási végzettség szempontjából?
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
A téma engem is érdekelt, mivel mindig is tudni akartam, hogy Magyarországon a sokat szidott bérezési rendszer és színvonal valójában mennyire is korrekt, avagy lehetséges-e, hogy bár számunkra rosszak a munkapiaci lehetőségek, de az oktatási szinthez mérve a többi Uniós országhoz hasonlítva mégis jobb lehetőségük van a magyaroknak, mint a külföldieknek.
Szakértői javaslatok
Elemzésemben az egy bizonyos oktatási szintet elvégzők munkanélküliségi és szegénységi arányát vizsgálom európai kitekintéssel az EU 27 tagországában, a 2009-2011-es időszakban. A feldolgozott adatok az Eurostat adatbázisából származnak, és azt mutatják, hogy a 25 és 64 év közötti népesség milyen részben munkanélküli, aktív vagy inaktív dolgozó, milyen az arányuk a NUTS II-es régiókban (az Európai Unió elmaradottabb, fejlesztésre szoruló országai), továbbá milyen a népesség szegénységi rátája. Az időszak kezdete azért a 2009-es év, hogy a legalább 3 évet felölelő elemzés révén az időbeli változásokat is lássuk és tanulmányozhassuk. Így tudjuk meg például, hogy Olaszországban csak az utóbbi időben (2011-ben) volt kiemelkedően nagy a szegénységi arány az oktatás szempontjából, korábban ez még a statisztikai különbségnek volt tekinthető.
